Az orosz katonai beavatkozást elítélő és Ukrajna szuverenitása, valamint a béke megteremtése mellett kiálló politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés 174 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett csütörtökön. A parlament külügyi bizottsága az Európai Unió és a NATO vezetőinek is eljuttatta a dokumentumot – írja az MTI.
A külügyi bizottság önálló indítványaként benyújtott dokumentum szerint Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, valamint területi épségének sérthetetlensége mellett.
Szorgalmazzák benne a harci cselekmények haladéktalan leállítását, a béketárgyalás megkezdését és a béke megteremtését, egyetértést fejezve ki a NATO vezetőinek felelősségteljes nyilatkozataival arról, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére.
A dokumentumban benne van az is, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot, továbbá Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket és nem járul hozzá a magyar-ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához. A nyilatkozat arra kéri a közéleti szereplőket és a sajtót, ne tegyenek olyan nyilatkozatokat, amelyek a magyar emberek biztonságát veszélyeztetik, kitér a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogainak tiszteletben tartására, és megerősíti azt, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését.
Természetes kötelezettség a segítségnyújtás minden magyar, ukrán és más állampolgárságú embernek, aki a háború elől menekülve Magyarország, mint első biztonságos ország területére lép – olvasható az Országgyűlés nyilatkozatában.
A magyarországi kisebb és nagyobb kiskereskedelmi láncoknál egyaránt van munkaerőhiány, ezért a cégek nyitottak a ukrajnai háború elől menekülők foglalkoztatására – ezt az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György mondta csütörtökön. A kiskereskedelemben lehetőség van a rugalmas foglalkoztatási formára, például részmunkaidős állás betöltésére is. Ez fontos szempont lehet a menekülteknek, akik elsősorban kisgyermekekkel érkeznek.
A főtitkár kitért arra, hogy az Ukrajnából menekülőket a határnál a karitatív szervezetek fogadják. Mindegyik üzletlánc kapcsolatban áll valamelyik karitatív szervezettel, amelyeknek a cégek már jelezték, hogy ha valaki álláslehetőséget keres, akkor a kereskedelmet is tudják ajánlani számára.
A Tesco csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködésben várja azoknak az Ukrajnából elmenekült embereknek a jelentkezését, akik közép- és hosszú távon terveznek Magyarországon maradni. Az élelmiszerláncnál 385 nyitott pozícióra várják a jelentkezéseket. Elsősorban a fővárosi és környéki áruházakban kínálnak teljes vagy részmunkaidős állásokat, de határ menti áruházakban is tudnak 55 új munkatársat foglalkoztatni. Emellett 30, angolul beszélő munkavállalót is alkalmazna a Tesco a budaörsi központi irodájában, valamint Budapesten, a Váci úton található Tesco Business Services központjában.
Az Auchan Magyarország az MTI érdeklődésére közölte, nyitott arra, hogy munkalehetőséget biztosítsanak az Ukrajnából ideérkezőknek és hosszabb távon maradóknak, ezzel is segítve őket. A vállalat HR-igazgatósága már dolgozik a felvételük és alkalmazásuk feltételeinek kidolgozásán.
Magyarország teljeskörűen biztosítja az Ukrajnából érkezők egészségügyi ellátását – emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkársága csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az egészségügyi ellátás protokollját Kásler Miklós miniszteri utasítása rögzíti. E szerint a kormány biztosítja a Magyarországra érkező ukrajnai menekülőknek – szükség szerint – a gyógyszert, a kórházi ellátást és a tartósan itt maradóknak a magyar embereket is megillető ellátást. Jogosultak tehát egészségügyi alapellátásra, járóbeteg-szakellátásra, kórházi ellátásra, betegségük kezeléséhez szükséges gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, sürgősségi fogászati kezelésre, terhesgondozásra, szülészeti ellátásra és védőoltásokra is.
A menekülőket a határ menti gyűjtőpontokon mobil egészségügyi csapatok várják a nap 24 órájában és gondoskodnak a menekülők egészségügyi szűréséről, ellátásáról, koronavírus-teszteléséről, szükség esetén megszervezik kórházi ellátásukat.
Felhívták a figyelmet arra, hogy minden Magyarország területén jogszerűen tartózkodó, Ukrajna területéről menekülő ukrán állampolgár, ukrán-magyar kettős állampolgár, valamint korábban Ukrajnában jogszerűen tartózkodó és onnan Magyarországra menekülő harmadik országbeli állampolgár jogosult térítésmentesen vagy a magyarországi térítési díjakkal azonos díjért a szükséges egészségügyi ellátásra. Magyarország biztosítja nekik az egészségügyi alapellátást, a sürgősségi ellátást és a krónikus ellátást is.
Az egészségügyi alapellátást a lakóhely, tartózkodási hely szerinti területi ellátási kötelezettségű háziorvos biztosítja, aki – ha szükséges – a területi ellátást adó kórházba utalhatja a beteget. Sürgősségi ellátás esetén a betegek szállítása az Országos Mentőszolgálat bevonásával történik. A települési önkormányzat által biztosított ügyeleti ellátást ugyancsak igénybe vehetik, és a védőnő a körzetében tartózkodó menedékesnek felajánlja a védőnői gondozás lehetőségét is.
A védőoltásokat a háziorvosnál, illetve a házi gyermekorvosnál kaphatják meg. Felvehetik az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat, illetve a koronavírus elleni védőoltást, az influenza elleni védőoltást, valamint a (kanyaró, rubeola, mumpsz ellen védelmet adó) MMR-oltást is. A betegeknek a szükséges gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket vényen rendeléssel biztosítják. Ezeket az érintettek sürgős szükség esetén ingyenesen, egyéb esetben a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak által fizetendő díjjal megegyező összegért válthatják ki. A gyógyszertárak ilyenkor a gyógyszerek nevét, teljes árát tartalmazó, a menekültügyi hatóságnak kiállított számlát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével számolhatják el.
Az Emmi kitért arra is, hogy ha az egészségügyi ellátás közben nyelvi akadály merülne fel, akkor az ingyenesen hívható 1812-es telefonszámon tolmács vehető igénybe.
Az ukrán fővárost már lakóinak mintegy fele elhagyta – mondta Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtökön egy televíziós műsorban. Jelenleg valamivel kevesebb, mint kétmillió fővárosi lakos van Kijevben. Ugyanakkor sokan kimenekítik a családjukat Kijevből, de ők maguk visszatérnek.
A városvezető hangsúlyozta, hogy Kijev jól védett, „olyanná vált, mint egy erődítmény”. Klicsko arról is beszélt, hogy a kijevi területvédelmi alakulathoz különböző szakmák képviselői – köztük zenészek és színészek – is csatlakoztak. Ezeket az alakulatokat még az orosz támadások kezdete előtt elkezdték országszerte felállítani a településeken, a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény alapján.
Az ukrán határőrszolgálat arról tájékoztatott, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv városának valamennyi felsőoktatási intézményéből kimenekítették az összes külföldi diákot: csütörtökön 26 ország 768 állampolgára hagyta el Ukrajnát Lengyelország felé.
Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője arról számolt be a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a Harkiv közelében fekvő Izjum városból mintegy kétezer lakost sikerült evakuálni 44 autóbusszal.
Vitalij Bunecsko, a nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzója a Facebookon csütörtökön közölte, hogy a megyeszékhely közelében az orosz erők légicsapásai következtében egy ellenőrző ponton öt ukrán katona meghalt, kettő megsebesült. Szavai szerint az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta mostanáig már több mint negyven légicsapás érte a megyét.
A dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója videóüzenetben fordult az orosz katonákhoz: azt ígérte nekik, hogy „zöld folyosót” nyitnak az elvonulásra azon katonák számára, akik nem akarják folytatni a harcot, és eddig nem lőttek a civilekre. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében Oroszország állampolgárainak ukrajnai vagyona ellenszolgáltatás nélkül lefoglalható. Zelenszkij csütörtökön telefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel. Utóbbival elsősorban az esetleges béketárgyalásokról beszéltek.
Az Ukrajna elleni orosz háború elleni tiltakozásul újabb világcégek jelentették be csütörtökön, hogy teljesen vagy részlegesen leépítik a kapcsolatukat Oroszországgal.
A Philip Morris International Inc. dohányipari konszern (PMI) bejelentette, hogy felfüggeszti a tervezett oroszországi beruházásokat, beleértve az új termékek bevezetését, valamint a beruházásokat az innovációs, kereskedelmi és gyártási tevékenységekbe. A cég 1992-ben jelent meg Oroszországban, ahol jelenleg 3200 embert foglalkoztat. Az orosz üzletág 2021-ben a PMI globális bevételének körülbelül 6 százalékát adta.
A Hugo Boss AG német ruházati és divatcikk kereskedő vállalat is közölte, hogy ideiglenesen bezárta oroszországi üzleteit, felfüggesztette minden kiskereskedelmi tevékenységét és az online értékesítést is. A cég bevételének mintegy 3 százaléka származott Oroszországból és Ukrajnából.
Az amerikai John Deere, a világ legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártója arról jelentett, hogy felfüggesztette szállításait Oroszországba és Fehéroroszországba. A cég oroszországi Orenburgban található gyárában vető- és talajművelő berendezések 9 típusát állítják elő, valamint 8R traktorokat és S, illetve W sorozatú kombájnokat szerelnek össze.
Ugyancsak csütörtökön jelentette be a Rio Tinto Plc, a világ egyik legnagyobb bányászati vállalata azt a tervét, hogy megszakít minden kereskedelmi kapcsolatot az orosz vállalkozásokkal. A Rio Tinto többségi tulajdonosa a Queensland Alumina (QAL) timföldfinomítónak Ausztráliában, amelyben az orosz Ruszal cégnek 20 százalékos részesedése van. Értesülések szerint a Rio Tinto valamilyen formában meg akarja szüntetni ezt a partnerséget. A Rio Tinto emellett üzemanyagot és egyéb termékeket vásárol Oroszországból egyebek között a mongóliai Oyu Tolgoi arany- és rézprojekt számára.
Az amerikai bankok közül elsősént a Goldman Sachs Group jelentette be, hogy leállítja oroszországi tevékenységét.
Szakértők azt mondták, hogy az oroszországi működés egyre nehezebbé válik a nyugati pénzintézetek számára az ország elleni nemzetközi szankciók közepette, de a bankok egyelőre bizonytalanok, hogy távozzanak-e. Bár a külföldi bankok közül az európai pénzintézetek hitelkitettsége a legnagyobb Oroszországban, azért az amerikai bankoké is jelentős, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint mintegy 14,7 milliárd dollárról van szó.
Az Ukrajna elleni orosz támadást követően a Goldman Sachs moszkvai alkalmazottjainak mintegy a fele Dubaiba költözött át, vagy most költözik. A banknak körülbelül 80 alkalmazottja volt Moszkvában. A Goldman oroszországi hitelkitettsége nem túl nagy, 650 millió dollár körüli.
Az amerikai bankok közül messze a legnagyobb kitettséggel a Citigroup rendelkezik Oroszországban, mintegy 10 milliárd dollárral, amivel kapcsolatban a cég pénzügyi vezetője azt mondta, hogy számos forgatókönyv szerint ennek akár a felét is elveszíthetik.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
