„Néhány hónappal ezelőtt egy beszélgetésen azt mondtam, hogy Oroszországban háború zajlik, méghozzá a független média ellen. Akkor azon gondolkodtam, hogy ha én lennék Vlagyimir Putyin, vajon milyen célom lenne ezzel az egésszel. Arra jutottam, hogy ha háborút akarnék kirobbantani, akkor éppen így kezdeném: a független tájékoztatás ellehetetlenítésével. Sajnos igazam lett, most egy valódi háború kellős közepén vagyunk” – mondta Galina Timcsenko orosz újságíró egy csütörtökön tartott online beszélgetésen.
15 év börtön
Timcsenko 2014-ig a Lenta.ru főszerkesztője volt, ám miután a lap tulajdonosa elégedetlenségét fejezte ki a 2014-es ukrán eseményekről, a Krím annektálásáról és a Donyec-medencében zajló háborúról szóló tudósításokkal kapcsolatban, ott kellett hagynia a lapot. Timcsenkót több újságírója követte, szolidaritásból felmondtak, majd Rigába költöztek, ahol Timcsenko megalapította a Meduza nevű újságot. A Meduza orosz és angol nyelven is közli a híreket, de legfőbb célközönségük az Oroszországban élő oroszok. Őket azonban egyre nehezebb elérni, Moszkva ugyanis egy héttel ezelőtt blokkolta a honlapjukat. „Küldtek vagy 50 e-mailt, hogy töröljünk bizonyos cikkeket, majd a levelek kiküldése utáni percben már blokkolták is a honlapunkat, holott a cikkek törlésére 24 óra állt volna rendelkezésünkre” – mesélte az alapító újságíró.
Nem ők voltak az egyetlen, március elején ugyanis két független szerkesztőség munkáját is ellehetetlenítették az orosz hatóságok: az Ekho Moszkvi (Echo of Moscow, Moszkva visszhangja) rádiót és a Dozsd TV csatornát is blokkolták. Majd az orosz parlament hozott egy törvényt, miszerint azok az újságírók, akik az Ukrajnában zajló háborúról tudósítanak, akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak, Például csak azért is, mert a háború vagy invázió szavakat használják a hivatalosan elfogadott speciális hadművelet helyett.
Timcsenko megjegyezte, hogy az Oroszországban dolgozó független újságírókat ezek alapján a törvények alapján nagyon könnyen meggyanúsíthatják álhírek terjesztésével; külföldi ügynöknek bélyegezhetik őket és akár azért börtönbe kerülhetnek, mert hosszú évekkel ezelőtt a Meduzának dolgoztak. „Ezért nem csoda, hogy nagyon sok újságíró elhagyta Oroszországot az elmúlt hetekben, egyáltalán nincsenek biztonságban” – mondja az újságíró. Az elmenekült újságíróknak sok problémával kell szembenézniük az országon kívül is, hiszen a szankciók miatt nem jutnak hozzá a pénzükhöz, nem működik a bankkártyájuk és nem, vagy csak nagyon nehezen kapnak vízumot.
Megerősíti ezt Kirill Martinov is, aki a Novaja Gazeta nevű orosz lap újságírója és főszerkesztő-helyettese, illetve a Moszkvai Szabadegyetem társalapítója. A Novaja Gazeta az egyik legnagyobb független újság, ami még Oroszország területén működik és nem blokkolták (az elmúlt 20 évben a lap hét újságíróját ölték meg oknyomozó riportjaik miatt). Martinov elmondása alapján már a náluk dolgozók egy része is elmenekült az országból és külföldről próbálja végezni a munkáját a fenyegetettség miatt.
Akik még mindig Oroszországban vannak, nagy veszélyben vannak. A hatóságok tudják a nevüket, a címüket, bármikor elkaphatják őket. Oroszországban már nincsenek törvények. Ha egy ország megtámadja a szomszédját és bombákat dob le rá, ott már nincsenek törvények
– mondja az újságíró.
A tiltás nem jó megoldás
Az országon belül vagy kívül, a független lapok újságírói megpróbálnak minél több orosz embert elérni a híreikkel, és úgy tűnik, erre óriási igény is van. A Meduza sok ukrán újságíróval is szoros kapcsolatban áll, akik információkkal és kontaktokkal segítik a munkájukat, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalával is kapcsolatban vannak. A lap minden lehetséges csatornán jelen van: a közösségi médiában, YouTube-on, Telegramon, van orosz és angol nyelvű hírlevelük és podcastokat is készítenek. Timcsenko azt mondta, készültek rá, hogy blokkolni fogják a honlapjukat, így igyekeztek minél több alternatív megoldást találni. „A háború kirobbanása előtt naponta kétmillióan olvastak bennünket, azóta pedig iszonyúan megugrott a hírlevelünkre feliratkozók száma. Ez is azt mutatja, hogy az oroszoknak nagy szükségük van a független hírforrásokra.”
Ugyanez a tapasztalata Martinovnak is: egyre többen olvassák őket online és egyre többen iratkoznak fel a YouTube-csatornájukra. A YoutTube, ellentétben a Facebookkal, még mindig elérhető Oroszországban; naponta több tízmillióan használják is, így az újságíróknak tökéletes felület a tájékoztatáshoz. Timcsenko és Martinov fél is, hogy ez lesz a következő platform, amit az orosz vezetés korlátoz vagy betilt. Ha ez megtörténik, egy másik menekülő útvonal a Telegram lehet, a Meduzának pedig a hírlevél, Timcsenko szerint jelenleg azzal érik el a legtöbb olvasót.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) nemcsak az orosz médiát korlátozza, blokkolták többek között a BBC, az Amerika Hangja, a Szabad Európa Rádió, valamint a Deutsche Welle adásait is. Indoklásuk szerint ez csupán válasz volt arra, hogy számos országban betiltották a Russia Today nevű orosz állami újságot. Timcsenko szerint utóbbi nem volt jó ötlet; nem azért, mert így a nyugati lapok sem tudnak működni Oroszországban, hiszen azok munkája már így is ellehetetlenült, hanem azért, mert a betiltás a „rosszfiúk eszköze.”
Mi nem vagyunk Putyin, nekünk tisztelni kell az olvasókat, ragaszkodni kell az értékeinkhez és a szólásszabadsághoz. Akkor is, ha egy olyan lapról van szó, mint a Russia Today.
Digitális vasfüggöny
Az újságírók szerint a Kreml bármennyit is költ a propagandára, az információs háborút már most elvesztették. Timcsenko szerint azért, mert folyamatosan hazudnak és egyszerűen elvesztették a kapcsolatot a valósággal. Ettől azonban a független médiára leselkedő veszély valós, a független újságírók az állam ellenségei lettek. Emellett a fenyegetés mellett ráadásul egyre inkább érezhető egy általános oroszellenesség, amivel az Oroszországból elmenekülőknek szembe kell nézniük. Néhány napja a prágai Károly Egyetem egy professzora például az orosz diákok bojkottjára szólította fel az egyetem polgárait. Az oktató a közösségi oldalára posztolt erről, majd később törölte azt és közölte, ez csupán egy erős érzelmi reakció volt részéről. Az egyetem bocsánatot kért az orosz diákoktól. „Hangsúlyoznunk kell, hogy az orosz nép nem egyenlő a Kremllel, és nem egyenlő Putyinnal. Sokan menekülnek el Oroszországból, akik az igazságot akarják elmondani, mégis, amikor megmutatják az orosz útlevelüket, lenézést és undort kapnak cserébe. Az anyám orosz, az apám ukrán, mégis érzem én is ezt az ellenséges hangulatot” – mondja Timcsenko.
Arra kérdésre, vajon mi lesz az információs háború következő lépése, Martinov azt mondta, hogy Oroszország gyakorlatilag polgárháború szélén áll, rengetegen tiltakoznak Putyin, a Kreml és a háború ellen, így nem elképzelhetetlen, hogy az orosz vezetés egyfajta digitális vasfüggönyt állítana fel. A szerkesztő szerint amíg teljesen el nem szigetelik az országot, amíg be nem tiltanak minden olyan csatornát, ahol független tájékoztatás folyik, addig a független média küzdeni fog azért, hogy elérje az orosz közönséget. Hogy ki fog győzni, azt nehéz megmondani. „A Szovjetunió most, 2022-ben omlik össze valójában – jegyezte meg Martinov. – Harminc évvel ezelőtt csak az első fejezetnek lehettünk a szemtanúi.”
„Now, in 2022, we experience the real collapse of the USSR. 30 years ago was just the first chapter“, sagt Kirill Martynov, stellv. CR von @novaya_gazeta in unserem Online-Gespräch.
— Presseclub Concordia (@PCConcordia) March 10, 2022
📺: https://t.co/8dIJtvGDOq pic.twitter.com/TSnWrKIfbi
A beszélgetés a FJUM és a Pressclub Concordia szervezésében valósult meg.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
