„Ha most lenne népszavazás, én egészen biztosan nemmel szavaznék” – nyilatkozta Magyarország uniós tagságáról Kövér László házelnök július 11-én a Kossuth rádióban. Varga Mihály augusztus elején igennel válaszolt ugyanerre a hipotetikus kérdésre, de rögtön érzékeltette, hogy ez nem jelent hosszú távú vagy értékalapú elköteleződést az EU mellett. „Ha most, 2021-ben lenne egy ilyen kérdés, az igennel szavazók közé tartoznék. De az évtized végére, amikor számításaink szerint már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat. Pláne, ha a brüsszeli támadások az értékválasztás miatt folyamatosak lesznek” – mondta a pénzügyminiszter az atv.hu-nak.
Az EU-tagság előnyeit legalábbis megkérdőjelező fideszes nyilatkozatok azután érkeztek, hogy az LMBTQ-ellenes törvény és a helyreállítási alap kifizetéseinek halogatása miatt minden korábbinál feszültebb lett a viszony a magyar kormány és az EU vezetői (uniós biztosok, tagállami miniszterelnökök) között. Mark Rutte holland kormányfő a júniusi uniós csúcs előtt például úgy vélekedett, hogy ha a magyar kormány nem vonja vissza melegellenes törvényét, akkor inkább hagyja el az EU-t. A konfliktusra a hazai ellenzék is ráugrott, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közös közleményükben kijelentették, hogy Orbánnak „egyértelmű szándéka kivezetni Magyarországot az Európai Unióból”, és levelet írtak az EU vezetőinek, kifejezve az ellenzék (azaz reményeik szerint a következő kormány) uniós elkötelezettségét.
Bárhogyan alakul is Orbánék és az EU vitája a helyreállítási alapról, illetve bármi lesz is az LMBTQ-ellenes törvény ügyében indított kötelezettségszegési eljárás kimenetele, Magyarország és az EU viszonya borítékolhatóan fontos témája lesz a ’22-es választást megelőző kampánynak. Érdemes hát közelebbről megvizsgálni, milyen háttér előtt zajlik ez a küzdelem, mit gondol a magyar társadalom az EU-ról és az uniós tagságunkról.
Nem emiatt, de szeretik (Európa-nap Ronald Reagannel)
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Négyötöd
Napokkal Kövér László júliusi nyilatkozata után volt az adatfelvétele a Medián legfrissebb országos közvélemény-kutatásának, amelyben az uniós tagság támogatottságára is rákérdeztek. A kérdés némileg másképpen hangzott, mint amit Kövér kapott (nem arról érdeklődtek a kérdezőbiztosok, hogy a választópolgár hogyan szavazna most a belépésről, hanem arról, mit csinálna, ha a kilépésről rendeznének népszavazást), a HVG-ben ismertetett eredmények mégis egyértelműen jelzik, hogy a társadalom túlnyomó többsége nem osztja a házelnök EU-ellenes nézeteit. A megkérdezettek kétharmada mondta, hogy biztosan részt venne egy feltételezett kilépési népszavazáson, s az ő 79 százalékuk voksolna a bennmaradásra, és csak 13 százalékuk a kilépésre.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
