Stabil az uniós tagság melletti többség Magyarországon

Maradnánk még

Belpol

Élesedik a konfliktus a magyar kormány és az EU intézményei között, az ellenzék már nyíltan azzal kampányol, hogy Orbán kivezetné az országot az unióból. A közvélemény-kutatási adatok alapján saját érdekeivel menne szembe a miniszterelnök, ha valóban a kilépésre játszana.

„Ha most lenne népszavazás, én egészen biztosan nemmel szavaznék” – nyilatkozta Magyarország uniós tagságáról Kövér László házelnök július 11-én a Kossuth rádióban. Varga Mihály augusztus elején igennel válaszolt ugyanerre a hipotetikus kérdésre, de rögtön érzékeltette, hogy ez nem jelent hosszú távú vagy értékalapú elköteleződést az EU mellett. „Ha most, 2021-ben lenne egy ilyen kérdés, az igennel szavazók közé tartoznék. De az évtized végére, amikor számításaink szerint már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat. Pláne, ha a brüsszeli támadások az értékválasztás miatt folyamatosak lesznek” – mondta a pénzügyminiszter az atv.hu-nak.

Az EU-tagság előnyeit legalábbis megkérdőjelező fideszes nyilatkozatok azután érkeztek, hogy az LMBTQ-ellenes törvény és a helyreállítási alap kifizetéseinek halogatása miatt minden korábbinál feszültebb lett a viszony a magyar kormány és az EU vezetői (uniós biztosok, tagállami miniszterelnökök) között. Mark Rutte holland kormányfő a júniusi uniós csúcs előtt például úgy vélekedett, hogy ha a magyar kormány nem vonja vissza melegellenes törvényét, akkor inkább hagyja el az EU-t. A konfliktusra a hazai ellenzék is ráugrott, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közös közleményükben kijelentették, hogy Orbánnak „egy­értelmű szándéka kivezetni Magyarországot az Európai Unióból”, és levelet írtak az EU vezetőinek, kifejezve az ellenzék (azaz reményeik szerint a következő kormány) uniós elkötelezettségét.

Bárhogyan alakul is Orbánék és az EU vitája a helyreállítási alapról, illetve bármi lesz is az LMBTQ-ellenes törvény ügyében indított kötelezettségszegési eljárás kimenetele, Magyarország és az EU viszonya borítékolhatóan fontos témája lesz a ’22-es választást megelőző kampánynak. Érdemes hát közelebbről megvizsgálni, milyen háttér előtt zajlik ez a küzdelem, mit gondol a magyar társadalom az EU-ról és az uniós tagságunkról.

Eur?pa-nap Budapesten

 

Nem emiatt, de szeretik (Európa-nap Ronald Reagannel)
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Négyötöd

Napokkal Kövér László júliusi nyilatkozata után volt az adatfelvétele a Medián legfrissebb országos közvélemény-kutatásának, amelyben az uniós tagság támogatottságára is rákérdeztek. A kérdés némileg másképpen hangzott, mint amit Kövér kapott (nem arról érdeklődtek a kérdezőbiztosok, hogy a választópolgár hogyan szavazna most a belépésről, hanem arról, mit csinálna, ha a kilépésről rendeznének népszavazást), a HVG-ben ismertetett eredmények mégis egyértelműen jelzik, hogy a társadalom túlnyomó többsége nem osztja a házelnök EU-ellenes nézeteit. A megkérdezettek kétharmada mondta, hogy biztosan részt venne egy feltételezett kilépési népszavazáson, s az ő 79 százalékuk voksolna a bennmaradásra, és csak 13 százalékuk a kilépésre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.