Stabil az uniós tagság melletti többség Magyarországon

Maradnánk még

Belpol

Élesedik a konfliktus a magyar kormány és az EU intézményei között, az ellenzék már nyíltan azzal kampányol, hogy Orbán kivezetné az országot az unióból. A közvélemény-kutatási adatok alapján saját érdekeivel menne szembe a miniszterelnök, ha valóban a kilépésre játszana.

„Ha most lenne népszavazás, én egészen biztosan nemmel szavaznék” – nyilatkozta Magyarország uniós tagságáról Kövér László házelnök július 11-én a Kossuth rádióban. Varga Mihály augusztus elején igennel válaszolt ugyanerre a hipotetikus kérdésre, de rögtön érzékeltette, hogy ez nem jelent hosszú távú vagy értékalapú elköteleződést az EU mellett. „Ha most, 2021-ben lenne egy ilyen kérdés, az igennel szavazók közé tartoznék. De az évtized végére, amikor számításaink szerint már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat. Pláne, ha a brüsszeli támadások az értékválasztás miatt folyamatosak lesznek” – mondta a pénzügyminiszter az atv.hu-nak.

Az EU-tagság előnyeit legalábbis megkérdőjelező fideszes nyilatkozatok azután érkeztek, hogy az LMBTQ-ellenes törvény és a helyreállítási alap kifizetéseinek halogatása miatt minden korábbinál feszültebb lett a viszony a magyar kormány és az EU vezetői (uniós biztosok, tagállami miniszterelnökök) között. Mark Rutte holland kormányfő a júniusi uniós csúcs előtt például úgy vélekedett, hogy ha a magyar kormány nem vonja vissza melegellenes törvényét, akkor inkább hagyja el az EU-t. A konfliktusra a hazai ellenzék is ráugrott, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közös közleményükben kijelentették, hogy Orbánnak „egy­értelmű szándéka kivezetni Magyarországot az Európai Unióból”, és levelet írtak az EU vezetőinek, kifejezve az ellenzék (azaz reményeik szerint a következő kormány) uniós elkötelezettségét.

Bárhogyan alakul is Orbánék és az EU vitája a helyreállítási alapról, illetve bármi lesz is az LMBTQ-ellenes törvény ügyében indított kötelezettségszegési eljárás kimenetele, Magyarország és az EU viszonya borítékolhatóan fontos témája lesz a ’22-es választást megelőző kampánynak. Érdemes hát közelebbről megvizsgálni, milyen háttér előtt zajlik ez a küzdelem, mit gondol a magyar társadalom az EU-ról és az uniós tagságunkról.

Eur?pa-nap Budapesten

 

Nem emiatt, de szeretik (Európa-nap Ronald Reagannel)
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Négyötöd

Napokkal Kövér László júliusi nyilatkozata után volt az adatfelvétele a Medián legfrissebb országos közvélemény-kutatásának, amelyben az uniós tagság támogatottságára is rákérdeztek. A kérdés némileg másképpen hangzott, mint amit Kövér kapott (nem arról érdeklődtek a kérdezőbiztosok, hogy a választópolgár hogyan szavazna most a belépésről, hanem arról, mit csinálna, ha a kilépésről rendeznének népszavazást), a HVG-ben ismertetett eredmények mégis egyértelműen jelzik, hogy a társadalom túlnyomó többsége nem osztja a házelnök EU-ellenes nézeteit. A megkérdezettek kétharmada mondta, hogy biztosan részt venne egy feltételezett kilépési népszavazáson, s az ő 79 százalékuk voksolna a bennmaradásra, és csak 13 százalékuk a kilépésre.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.