Kifütyülték Orbánt Tbilisziben

  • narancs.hu
  • 2024. október 28.

Külpol

Százezres tömeg gyűlt össze a választásokat követően, a rendőrök könnygázt is bevetettek. 

Százezeres tömeg gyűlt össze Grúzia fővárosában hétfő este, a vasárnapi választás manipulálása ellen tiltakozva. Orbán Viktor is Tbiliszibe utazott, a tüntetők kifütyülték – írja a Magyar Hang

Orbán Viktor a Facebook-oldalára a délután rakott ki egy fotót, ahogy a grúz fővárosba érkezett. Mint írta, „a hétvégi választás után első kormányfőként látogatok Georgiába, egy konzervatív, keresztény és Európa-párti országba”. Később a lap tudósítója arról számolt be, hogy a fő tüntetéstől ötven méterre tárgyalt valakivel a magyar miniszterelnök a Marriott Hotelben.

A tüntetés békés volt, ennek ellenére már könnygázt is bevetettek a rendőrök és több embert elvittek. Hozzátette, Orbánt felismerték és kifütyülték a dühös tüntetők, ahogy távozott a Mariottból. A szálloda egy saroknyira a van a parlamenttől, ami előtt a tüntetés folyt, az emberek jelentős része a hotel előtti Rustaveli sugárúton érkezett a helyszínre.

Orbán Viktor már a szavazatok 70 százalékának összeszámolása után gratulált a Grúz Álom pártnak, hétfőn pedig el is látogatott az országba, holott az Európai Unió (EU) még hivatalosan nem ismerte el a grúziai választások eredményét

Grúzia feltételekkel kapta meg egy éve az uniós tagjelölti státuszt, a csatlakozási folyamatot azonban idén nyáron az EU felfüggesztette, mivel a grúz kormány a saját polgárainak jogait korlátozó jogszabályokat fogadott el. Grúzia államfője, Szalome Zorubasvili bejelentette, hogy nem fogadja el a választási eredményeket, és felszólította az állampolgárokat, hogy vonuljanak az utcára, miután az ellenzék szerint a kormánypárt csalással nyerte meg a szombati választásokat. Eközben Grúzia miniszterelnöke, Irakli Kobakhidze üdvözölte az „elsöprő választási eredményt”, és visszautasította a szavazathamisításra és erőszakra vonatkozó vádakat.

Még a választásokat megelőzően írtunk annak jelentőségéről. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.