Bár Oroszország számára fontos lett volna, hogy megállapodjon Kínával a Szibéria ereje 2 nevű gázvezetékről, mert az európai helyett új piacot kell keresni az energiahordozónak, az egyezményt most mégsem írta alá Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – írja a HVG.
A vezeték a tervek szerint 2030-tól évente 98 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz alkalmas. Oroszország északkeleti részét köti össze Mongólián keresztül Kínával. Ez a mennyiség a kínai szükséglet egynegyede.
Az orosz–kínai csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin elnök szóba is hozta ezt a témát, így: „gyakorlatilag már készen áll az egyezmény a Szibéria ereje 2 földgázvezetékről”.
A közös közleményben az áll róla, „erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a Szibéria ereje 2 vezeték projekt előrehaladjon.” A HVG szerint ez a diplomácia nyelvén azt jelenti, nesze semmi, fogd meg jól.
Oroszország bevételeinek egyharmada a kőolaj és a földgáz exportjából származik. Az orosz költségvetésnek ez a jövedelem fontos eleme, a büdzsét 45 százalékban a fosszilis energiahordozók exportja finanszírozza – a kiadási oldalon pedig a több mint egy éve tartó háború miatt egyre nagyobb összeg szerepel.
Az Európába irányuló energiahordozó-exportból származó orosz bevételek a felére estek vissza a háború kezdete óta, úgy is, hogy az árak emelkedtek. Az orosz vezetés nagyon szeretne új vevőket találni. Az olaj esetében sikerrel is járt, mert annak nagy részét tengeren viszik. Az Európai Unió szankciója a magyar ellenállás miatt is csak a vezetéken érkező olajra vonatkozik.
A földgázt azonban jobb csövön szállítani, nagy távolságra is, és ha már termelnek a kutak, kifizetődőbb eladni a termést, mint lezárni a kutakat. A kínaiak vesznek is orosz olajat, földgázt, szenet, sokkal többet, mint egy éve, de a távol-keleti ország kihasználta az eladó szorult helyzetét, és a hírek szerint legalább 5 milliárd dollárt nyert azon, hogy a világpiaci ár alatt jutott hozzá az energiahordozókhoz.
A HVG szerint Kína vezetése azért nem siet a földgázvezeték egyezményének aláírásával, mert hosszú távra nem szeretné elkötelezni magát ebben az ügyben, sokkal kifizetődőtt egyedi megállapodások alapján vásárolni. Az is lassíthatja ezt a folyamatot, hogy – ezt már inkább feltételezi, mint tudja Erica Downs, a Columbia egyetem energia- és Kína-szakértője –, hogy a nagy kínai cégeknek nem érdeke hosszú távú egyezményeket kötni a háborúban álló Oroszországgal.
Azért is óvatos a kínai vezetés, mert látta, Putyin mindig készen áll arra, hogy zsarolásra használja az ilyen megállapodásokat.
Közben az is gondot okozhat, hogy Mongólia kiszállt a Szibéria ereje 2 projektből.
