Kísérleti jelleggel bevezethetik az alapjövedelmet Angliában

  • narancs.hu
  • 2023. június 6.

Külpol

Harminc olyan személyt választanának ki, aki havi 1600 fontot (686 ezer forintot) kaphat két éven keresztül.

Az Autonomy nevű agytröszt kutatói azt vizsgálnák, hogyan változik meg az emberek élete, ha korrekt rendszeres havi jövedelmet kapnak anélkül, hogy dolgozniuk kellene érte. A tervek szerint a kísérlet részvevőit két helyszínről, az északkelet-angliai Jarrow központjából és az észak-londoni East Finchley-ből választanák ki. A kutatók jelenleg még pénzügyi támogatást keresnek a program megvalósításához – számolt be a 24.hu a BBC híre alapján. 

„Minden bizonyíték azt mutatja, hogy az alapjövedelem közvetlenül enyhítené a szegénységet és emberek millióinak jólétét: a potenciális előnyök túl nagyok ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket”– vélekedett Will Stronge, az Autonomy kutatási igazgatója. Az igazgató szerint: "Társadalmunknak szüksége lesz az alapjövedelem valamilyen formájára az elkövetkező években, tekintettel az éghajlat és a technológiai környezet megváltozására, és az ipari átmenet előttünk álló zűrzavarára.”

Bár a résztvevőket véletlenszerűen sorsolják majd ki, a tervek szerint úgy alakítják ki a csoportot, hogy összetétele reprezentatív legyen. Továbbá arra is ügyelnek majd, hogy a kiválasztottak 20 százaléka a mozgáskorlátozottak közül kerüljön ki.

Az alapjövedelem koncepcióját támogatók úgy vélik, hogy az ilyen programok egyszerűsíthetik a jóléti rendszert és kezelhetik a szegénységet. Kritikusai szerint azonban rendkívül költséges lenne, és a közszolgáltatásoktól vonna el forrásokat. Ráadásul nem is feltétlenül segítene a szegénység enyhítésében.

Már több országban is kísérleteznek az alapjövedelemmel. A walesi munkáspárti kormány például tavaly jelentette be azt a 20 millió fontból – közel 8,6 milliárd forintnak megfelelő összegből – finanszírozott kísérletet jelentett be, melynek keretében általános alapjövedelmet kínálnak az állami gondozásból kikerülő fiataloknak. 

Az alapjövedelemről Magyarországon is volt vita, nálunk a Párbeszéd szorgalmazta a bevezetését.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.