Polyák Gábor

Másoknak túl sok, nekünk túl kevés

Az EU és a sajtó szabadsága: az európai médiaszabadság-törvény tervezetéről

  • Polyák Gábor
  • 2023. április 5.

Publicisztika

Az Európai Unió eddig meglehetősen cselekvésképtelennek bizonyult a magyar médiahelyzettel kapcsolatban. 2011-ben az akkor elfogadott médiatörvények néhány jelentéktelen módosítását elérte ugyan az Európai Bizottság, de azok a törvény elnyomó jellegén semmit nem változtattak. Az uniós intézmények – néhány európai parlamenti meghallgatást leszámítva – 2012-ben már teljesen magára hagyták a Klubrádiót, pedig azok a jogi eszközök, amelyek alapján a frekvencia 2020-as elvesztése után eljárást indítottak, már akkor is rendelkezésre álltak.

A reklámadót 2015-ben a Bizottság az RTL panaszára gyorsan elkaszálta, de az Európai Unió Bírósága 2021-ben a magyar kormánynak adott igazat, és jóváhagyta a diszkriminatív adószedést. Az európai audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv 2018-as módosításába bekerült a médiahatóságok függetlenségére vonatkozó szabályozás, de annyira erőtlen, formális elvárásokkal, hogy a magyar médiatörvényhez hozzá sem kellett nyúlni. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásakor a Bizottság sietett leszögezni, hogy ez az összeolvadás nem éri el az uniós küszöböt, nincs vele dolga.

Az érintettségem miatt számomra különösen fájdalmas annak a két versenyjogi panasznak a sorsa, amelyeket a magyar közszolgálati média finanszírozásával, valamint az állami hirdetések magyarországi elosztásával kapcsolatban a Klubrádió, a Mérték Médiaelemző Műhely és Jávor Benedek volt EP-képviselő közösen nyújtott be. Mind a 2016-ban beadott, a közszolgálati médiára vonatkozó panaszra, mind a 2019-ben beadott, az állami hirdetésekkel kapcsolatos panaszra 2022 nyarán született meg a Bizottság ún. előzetes értékelése, amely mindkét esetben a panaszok elutasítására tett javaslatot. Mi, a panaszosok további érvekkel életben tartottuk mindkét eljárást, de nincs ok az optimizmusra.

A Magyarországgal szembeni jogállamiság eljárások sem ígérnek semmit a médiaszabadság védelmében. Miközben a 7-es cikkelyes eljáráshoz kapcsolódó európai parlamenti jelentések újra és újra megállapítják a médiaszabadság súlyos sérelmét, a valódi, pénzügyi szankcióhoz vezető ún. kondicionalitási eljárás és az Alapjogi Chartával kapcsolatos feljogosító feltételek vizsgálata egyáltalán nem érinti a médiahelyzetet.

Az Európai Bizottság ezek után tavaly szeptemberben közzétette az európai médiaszabadság-törvény (European Media Freedom Act, EMFA) tervezetét.

Az irat minden kétséget kizáróan a magyar médiahelyzet által 2010 óta támasztott kihívásokra is reagálni szándékozik. De van-e joga egyáltalán az Európai Uniónak ilyen mélyen beleavatkoznia a médiaszabadság kérdésébe, és ehhez valóban a rendeleti forma-e a megfelelő választás? A tervezet szinte minden rendelkezése támadható a jól működő demokráciák szuverenitásáért és a valódi médiapiacok szabadságáért aggódók oldaláról éppúgy, mint az „illiberális” berendezkedés kritikusainak részéről. Az előbbiek joggal érzik azt, hogy az unió fölösleges szabályozási terhekkel nehezíti a szabad és piaci működést, az utóbbiak pedig leginkább formális, felszínes megoldásokat kapnak. A következőkben néhány példán keresztül azt mutatom be, hogy jelen formájában miért nem alkalmas a tervezet a magyar médiahelyzet javítására.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.