A legjelentõsebb és legvitatottabb posztmodern gondolkodók egyike egy algériai zsidó család gyermekeként 1952-ben kezdte meg filozófiai tanulmányait Párizsban. Az 1970-es évektõl kezdve francia és amerikai egyetemeken tanított. A nyelvvel foglalkozva alakította ki elméletét a szövegek - akár a szerzõ szándékától is független - többféle értelmezhetõségérõl. Hatására jellemzõ, hogy egy dal megírására ihlette a Scritti Politti nevû angol együttest (Jacques Derrida: Songs To Remember album, 1982). Magyarul a rendszerváltás után jelentek meg kötetei, többnyire a pécsi Jelenkor kiadásában: Az idõ adománya: a hamis pénz; Istenhozzád Emmanuel Lévinasnak; A disszemináció; A másik egynyelvûsége avagy az eredetprotézis; Ki az anya?; Esszé a névrõl; Marx kísértetei: az adósállam, a gyász munkája és az új Internacionálé; A szellemrõl: Heidegger és a kérdés. (Cikkünk a 36-37. oldalon)

CHAPMAN NEM SZABADUL Az illetékes testület elutasította Mark David Chapman kérvényét, így John Lennon gyilkosa továbbra sem szabadulhat. A 20 évtõl életfogytig terjedõ büntetésre ítélt, most 49 éves Chapman legközelebb 2006-ban nyújthat be hasonló kérvényt.

ESTERHÁZY DÍJA FRANKFURTBAN Több mint 270 ezer - köztük 150 ezer szakmai - látogatót regisztráltak az 56. Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron, melynek fõvendége idén az arab világ volt. Itt adták át a legjobb irodalmi adaptáció Hesse-díját a Monsieur Ibrahim és a Korán virágai címû francia-török filmnek (FranØois Dupeyron rendezését október végén mutatják be nálunk), Esterházy Péter pedig a német könyvkereskedõk 15 ezer euróval dotált békedíját vehette át, melynek korábbi kitüntetettjei között olyan személyiségek szerepeltek, mint Albert Schweitzer, Hermann Hesse, Astrid Lindgren, Jorge Semprun, Yehudi Menuhin, Siegfried Lenz, Václav Havel, Mario Vargas Llosa, Martin Walser és Susan Sontag. A jövõ évi díszvendég Korea lesz. (Cikkünk a 38-39. oldalon)

ELFRIEDE JELINEK A NOBEL-DÍJAS Személyében elsõ ízben válaszottak osztrák szerzõt, s egyúttal õ a kilencedik nõ, aki a legmagasabb irodalmi elismerésben részesült. Az indoklás kiemeli a regényeiben és színmûveiben megszólaló "hangok és ellenhangok zenei áramlását, amely különlegesen céltudatos nyelvi erõvel leplezi le a társadalom kliséinek és azok leigázó hatalmának abszurditását". Ezzel olyan elõdök nyomdokában jár, mint Johann Nepomuk Nestroy, Karl Kraus, Ödön von Horváth, Elias Canetti vagy Thomas Bernhard.

Elfriede Jelinek 1946. október 20-án született. Cseh-zsidó származású édesapja egy stratégiai fontosságú vállalat vegyészeként átvészelte a világháborút, a zsidóüldözés ténye mégis éppoly meghatározó élményként hatott rá gyermekkorában, mint a jómódú osztrák polgári családból származó édesanyja által szorgalmazott zongoratanulás. A szélesebb közvélemény az ebbõl is táplálkozó 1983-as regénye, A zongoratanárnõ - és Michael Haneke Isabelle Hupert fõszereplésével forgatott, 2001-ben cannes-i nagydíjas filmje - révén ismerte meg; A zongoratanárnõt 1997-ben, Kis csukák címû regényét 1998-ban jelentette meg az Ab Ovo. Elsõ kötetei (Lisas Schatten, versek, 1967, wir sind lockvögel, baby!, 1970, Michael: Ein Jugendbuch für die Infantilgesellschaft, 1972) után a 70-es évek közepén robbant be a német nyelvû irodalmi életbe (Die Liebhaberinnen és Die Kinder der Toten, 1975, bukolit: hörroman, 1979, Die Ausgesperrten, 1980). Társadalomkritikus témái az utóbbi években a nõk elleni erõszakra is kiterjedtek (Lust, 1992, Gier. Ein Unterhaltungsroman, 2000). Fordít (Pynchon, Feydeau, Marlowe), rádiójátékokat, forgatókönyveket, drámákat, sõt egy operalibrettót is írt, legközelebbi premierje tavasszal lesz a bécsi Akademietheaterben: a Babel az iraki háborúval és a pornóiparral foglalkozik. Elsõ nyilatkozatai szerint nem akarja személyesen átvenni a tízmillió svéd koronával járó díjat, mert szociofóbiája van: a nyilvános szerepléstõl 1996-ban vonult vissza azt követõen, hogy a szélsõjobboldali Jörg Haider magasan szubvencionált Ausztria-gyalázóként bélyegezte meg.

MORZE

HOLOKAUSZTKIÁLLÍTÁS A budapesti Holokauszt Emlékközpont honlapján olvasható a 2005 õszén megnyíló állandó kiállítás forgatókönyve (www.bphm.org és www.hdke.hu). Molnár Judit történész, a Magyar Nemzeti Múzeum keretében mûködõ programiroda vezetõje elmondta, hogy moderált vitafórumot szándékoznak nyitni a szakmai viták után kialakított anyagról, amely azonban még formálódhat. Itthon és külföldön folyik az anyaggyûjtés, a programiroda pedig még az õsszel nyílt közbeszerzési pályázatot ír ki a kiállítás megvalósítására.

OROSZ-MAGYAR A 2005-re tervezett oroszországi Magyar Kulturális Évad elõzeteseként október 20.-december 11. között Magyar Kulturális Napokat rendeznek Moszkvában. Ennek felvezetéseként szolgáltak az október 10-14. között Budapesten, Pécsett és Szolnokon megrendezett Orosz Kulturális Napok, amelyek novemberben, a Centrális Galériában folytatódnak Lev Melihov és Alekszandr Szabitov Oroszország képközelben címû fotókiállításával.

GYÁSZ 52 éves korában elhunyt Christopher Reeve. A Superman fõszereplõjeként 1978-ban ismertté vált, atletikus testalkatú színész 1995-ös lovaglóbalesete óta tolószékbe kényszerült. 1998-ban díjnyertes alakítást nyújtott Hitchcock Hátsó ablak címû filmjének új, televíziós változatában. Halálát felfekvés miatti súlyos fertõzésbõl eredõ komplikációk okozták.

77 éves korában elhunyt Janet Leigh: habár 1947-ben kezdõdött pályája során tucatnyi más szerepet is alakított, legemlékezetesebb jelenése a filmvásznon az a hátborzongató 45 másodperc, amikor Alfred Hitchcock 1960-as Pszichójának zuhanyozós jelenetében lesújt Anthony Perkins kése.

GRUNBERG BUDAPESTEN Ínyencek címû könyve megjelenése alkalmából október 14-én, csütörtökön, 17 órakor a Mûcsarnok Törley termében találkozik eddigi és reménybeli magyar olvasóival az utóbbi évek legsikeresebb holland írója, Arnon Grunberg, az Uborkaszezon és a Fantomfájdalom szerzõje. (Vele készült interjúnk: Magyar Narancs, 2002. november 28.)