Kulturális hírek

  • 2004. március 25.

Külpol

n A DUALIZMUS MÛVÉSZETE Három, egymáshoz kapcsolódó, de külön-külön megtekinthető kiállítás nyílt a Várban Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete - Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között 1873-1920 címmel. A tavalyi bécsi kiállítás sikere után ideérkezett anyag történelmi és kultúrtörténeti részei a Budapesti Történeti Múzeumban és az Országos Széchényi Könyvtárban tekinthetők meg Azok a boldog békeidők, illetve A tegnap világa címmel, egyaránt szeptember 6-ig, míg az osztrák és magyar művészek alkotásait párhuzamba állító tárlat a Nemzeti Galériában látható május 17-ig Közös és eltérő utakon címmel.

n A PASSI" ÚTJA A passióra rövidített címmel, e héten mutatják be nálunk Mel Gibson The Passion of the Christ című filmjét, mely épp most adta át első helyét az amerikai hét végi mozistatisztikában a Dawn of the Dead című zombi-horror-remake-nek. A Krisztus életének utolsó tizenkét óráját elbeszélő film zenéjét tartalmazó CD három hete vezeti az amerikai filmzenei albumlistát. Német premierje alkalmából négy év óta első közös nyilatkozatát adta ki a német katolikus, protestáns és zsidó közösség: kritizálták a film negatív zsidóábrázolását, és figyelmeztettek a veszélyre, hogy emiatt esetleg antiszemita propagandaeszközzé válhat. II. János Pál pápa a Vatikánban rövid magánlátogatáson fogadta a film címszereplőjét, James Caviezelt. Lengyelországban a katolikus papság a film megtekintésére biztatta a hívőket: az első hétvégén többen nézték meg, mint A Gyűrűk Urát, nézőszáma már túlhaladta a félmilliót. Támogatólag nyilatkozott róla Brazília római katolikus bíborosa is a március 19-i premier előtt. Mexikóban is ekkor volt Gibson filmjének bemutatója, egy héttel korábban pedig közönség elé kerülhetett Martin Scorsese szintén vitatott műve, a Krisztus utolsó megkísértése is, amely 1988 óta be volt tiltva.

n ÚJ DIGITÁLIS AKADÉMIKUS Egy héttel a Kossuth-díj után még egy megtiszteltetés érte Krasznahorkai Lászlót: őt választotta új tagjának a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA). Az alapszabály értelmében a tagok évente egy pályatársukat emelhetik maguk közé. Tavaly Krasznahorkai a második helyen végzett Bella István mögött, ezúttal, a harmadik fordulóban 17:13 arányú többséget kapott Nagy Gáspárral szemben, ketten tartózkodtak a szavazástól. A tagság a havi minimálbér négyszeresével jár, aminek "fejében" a DIA folyamatosan bővített internetes adatbázisán hozzáférhetővé teszi a szerzők életrajzát, bibliográfiáját és életművét (ma 597 kötet szövege olvasható, kereshető és tölthető le a www.irodalmiakademia.hu címről, ahol tavaly egymillió rákattintást és 122 ezer letöltést regisztráltak). A jelenleg 40 élő és 23 nem élő szerző műveit gondozó intézmény idén 150 millió forintból gazdálkodik, a támogatást a Nemzeti Kulturális Alapprogram miniszteri keretéből nyerték, pályázattal. Posztumusz életműveket csak az 1998-as indulást követő első három évben digitalizáltak, azóta erre anyagilag nincs lehetőségük. Krasznahorkai művei első adagjának megjelenése ősszel várható.

n MAGYAR ZENEPIAC 2003 Tavaly összesen 5,16 millió darab hanghordozó (vinil, CD és kazetta formáját öltő kislemez és album, valamint videokazetta és DVD) kelt el Magyarországon, összesen 8,22 milliárd forint értékben. A Magyar Hanglemezkiadók és Terjesztők Szövetsége által közzétett adatok szerint ez némi bővülést mutat tavalyelőtthöz képest, amikor kerek 5 millió hanghordozót vásároltunk, 7,9 milliárd Ft-ért. 2003-ban 691 ezer klasszikus zenei album kelt el 892 millió Ft-ért; mivel 2002-ben 649 ezer db-ért fizettünk 1,1 milliárd Ft-ot, ez csökkenő árakra utal e területen. A hazai albumok eladása tavaly kevéssel kétmillió db fölé került, összesen 2,96 milliárd Ft-ért; 2002-ben 73 ezer darabbal több kelt el, összesen 2,5 milliárd Ft-ért, itt tehát áremelkedés tapasztalható. Külföldi albumból 2,26 millió db kelt el tavaly 3,9 milliárdFt-ért; 2002-ben 2,1 millió db külföldi album eladásából 3,97 milliárd Ft jött be, e téren tehát némileg csökkentek az árak. Miközben 27 ezer db-ról 17 ezerre esett vissza a videokazetták iránti érdeklődés, a DVD-piac komoly fellendülést mutat: a 2002-es 49 ezer db-hoz képest 2003-ban 112 ezer db-ot adtak el, a forgalom 205 millió Ft-ról 384 millióra nőtt. (A legkelendőbb tavalyi lemezek listája múlt heti számunkban olvasható.)

MORZE


n PAVAROTTI BÚCSÚJA Puccini Toscájával búcsúzott New Yorktól és a Metropolitan Operától Luciano Pavarotti: a 68 éves olasz tenor most világ körüli búcsúturnéra indul, és 2005 végén várhatóan végleg visszavonul. Ezután egy operakomplexum építését tervezi Modenában, ahol feleségével és egyéves kislányával él.

n MONET-MÉRLEG Több mint 251 ezren látták a Monet és barátai című kiállítást a Szépművészeti Múzeumban, ahol immár Alberto Giacometti (1901-1966) szobrai, festményei és rajzai várják a közönséget június 15-ig.

n ROCKCSARNOKOK HÍRESSÉGEI A New York-i Waldorf-Astoria Hotelben tartott gálaesten ünnepélyesen köszöntötték a clevelandi Rock and Roll Hall of Fame and Museum idei beiktatottjait. A Hírességek Csarnoka új lakóinak névsora: Prince, Bob Seger, Jackson Browne, a néhai George Harrison, a Traffic, a ZZ Top, a Dells nevű, 50-es években népszerű R&B-vokálzenekar és Jann Wenner, a Rolling Stone magazin egyik alapítója.

n NÉPRAJZI MÚZEUM: 100 Az idén százéves Néprajzi Múzeumban e héten nyílik és április 25-ig tekinthető meg a Magyar sajtófotó 2003 című kiállítás, március 28-án pedig Húsvételő - húsvétoló címmel mutatják be a tavaszi szokásokat és rendeznek hímestojás-vásárt. Eközben két ideiglenes kiállítás is várja a nézőket: május 30-ig Színes magyar címmel mutatnak be a magyarországi színes fotózás történetének feltárásához is hozzásegítő anyagot, a szeptember 30-ig látható, Eredeti - másolat - hamisítvány című tárlat pedig a néprajzi gyűjtés egyik legfontosabb problémáját járja körül.

n KI TEREMTETTE LOLITÁT? Természetesen mindenki úgy tudja, Vladimir Nabokov, ám a Frankfurter Allgemeine Zeitungban nemrég megjelent írás szerint mégsem az orosz emigráns író, hanem Heinz von Lichberg berlini újságíró: 1916-os kötetében megjelent Lolita című elbeszélése egy középkorú férfiról szól, akit külföldön járván megigéz egy panziótulajdonos lányának vonzereje. A FAZ megjegyzi: Nabokov 1922-37 között, tizenöt éven át Lichberggel egy időben élt Berlinben. Lichberg 1951-ben hunyt el, Nabokov Lolitája 1955-ben jelent meg Amerikában.

Figyelmébe ajánljuk