Angela Merkel a Meseberg-kastély udvarán tett az orosz államfővel közös sajtónyilatkozatot szombati találkozójuk után, óriási egyetértésben.
A kancellár kiemelte, hogy Németország készen áll az együttműködésre Oroszországgal, mert a két országnak közösen kell tennie a nagy nemzetközi válságok rendezéséért. Mint mondta, Oroszország felelőssége azért is kiemelt, mert állandó tagsággal rendelkezik az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Merkel elsőként a kelet-ukrajnai helyzetet említette, hangsúlyozva, hogy végre kell hajtani a válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodást. Lehetségesnek nevezte egy ENSZ békefenntartó küldetés megszervezését, és kiemelte, hogy Németország továbbra is vállalja a közvetítő szerepet az Oroszország–Ukrajna–Németország–Franciaország összetételű úgynevezett normandiai formátum keretében.
De ugyancsak Ukrajnáról szólva leszögezte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetéktől függetlenül meg kell őrizni Ukrajna tranzitország szerepét az Európába irányuló orosz gázexportban. Örvendetesnek tartja, hogy ebben az ügyben sikerült tárgyalásokat kezdeni Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió részvételével.
A német kancellár a szíriai polgárháborúval kapcsolatban úgy nyilatkozott, meg kell akadályozni a humanitárius katasztrófát Idlíb városában és a térségben, valamint az ENSZ vezetésével az egész országban be kell indítani a politikai rendezést. A 2011 óta tartó konfliktus lezárásának folyamatában végre kell hajtani az alkotmány reformját, és törvényhozási választásokat kell tartani.
A kancellár felidézte, hogy legutóbb alig három hónapja, május közepén folytatott kétoldalú megbeszélést az orosz elnökkel. Az oroszországi Szocsiban kezdett párbeszédet folytatták, és a nemzetközi viszonyokat terhelő ügyek közül tárgyaltak az iráni atomprogramról kötött megállapodásról is, amelyet a német álláspont szerint meg kell őrizni.
A találkozón a két ország kapcsolatairól is szó esett, de terítékre került az emberi jogok oroszországi helyzete is.
| ||
Vlagyimir Putyin, miután megtáncoltatta az osztrák külügyminisztert esküvőjén, a Merkellel lezajlott találkozó után kiemelte, hogy az ukrajnai válság lezárásában álláspontja szerint sincs alternatívája a minszki megállapodásnak, csak annak végrehajtásával lehet véget vetni a konfliktusnak. Ugyanakkor Oroszország az ENSZ békefenntartó missziójának gondolatát is hajlandó mérlegelni.
Az orosz elnök Merkel szavaira reflektálva arról is szólt, lehetségesnek tartja az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékkel kapcsolatban Ukrajna tranzitországszerepének megőrzését. Mint mondta, az Északi Áramlat-2 politikai vonatkozásokat nélkülöző, „kizárólag gazdasági jellegű” projekt, az ukrajnai tranzit „hagyománya” pedig fennmaradhat, ha megfelel a gazdaságosság feltételének.
A szíriai polgárháborúról szólva az orosz elnök kiemelte, hogy dolgozni kell a béke és a biztonság megteremtésén azon területeken, amelyekre visszatérhetnek a menekültek, köztük olyan szíriaiak is, akik Európába menekültek a hazájukból. Ehhez több humanitárius segítséget kell nyújtani Szíriának, amihez Európától is nagyobb támogatás szükséges.
Az orosz elnök szintén az iráni atomprogramról szóló nemzetközi megállapodás fenntartását szorgalmazta, a kétoldalú kapcsolatokról szólva pedig kiemelte, hogy a kultúra és a politika mellett a gazdaságban is igen szoros az együttműködés. Ezt jelzi, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 22 százalékkal emelkedett, így elérte az 50 milliárd dollárt, az Oroszországban tevékenykedő mintegy ötezer német cég pedig már 18 milliárd dollár értékben hajtott végre beruházásokat és 270 ezer embernek ad munkát.
(MTI)
