Magyar Narancs: Önt hívják vezetőnek, ha az izraeli külügyminisztérium megbízza a Jad Vasemet, hogy tartson múzeumi tárlatvezetést valamelyik, épp Izraelbe látogató külföldi államfőnek, miniszterelnöknek?
Robert Rozett: Nem én vagyok az egyetlen, akik ezen a szinten tárlatvezetést tartunk. Négy-öt ilyen ember van, én vagyok az egyik.
MN: Orbán Viktor előtt kit kalauzolt mostanában a Jad Vasemben?
RR: Nemrég volt itt Vilmos herceg, őt is én vezettem körbe.
| ||
MN: Volt lényegi különbség a Vilmos hercegnek és az Orbán Viktornak tartott vezetésben?
RR: Igen is, meg nem is. Abban minden ilyen tárlatvezetés megegyezik, hogy nagy általánosságban megpróbáljuk elmesélni a holokauszt történetét. Sok minden függ attól, mennyi idő áll a rendelkezésünkre. Van, hogy több, van, hogy kevesebb. Vendége válogatja, hogy a múzeum mely részlege a relevánsabb. Rendszerint a múzeumba látogató vendég országának a történelme kerül a középpontba.
MN: Eljutnak a múzeumhoz az olyan hírek, hogy ez vagy az a vendégük valami elfogadhatatlant mondott a holokauszttal kapcsolatban? Ilyenkor az ön feladata, hogy emlékeztesse a múzeumot felkereső vezető politikust, hogy amit mondott, az nem úgy van?
RR: Az én feladatom az, hogy a lehető legvilágosabban, legtényszerűbben elbeszéljem a holokauszt történetét. Nem titkolok el semmit. A tárlatvezetés során közvetlenül nem kommentálom a vendég korábbi megnyilvánulásait. Ha olyasmit mondott a múltban, ami kifogásolható, tőlünk biztosan nem a saját szavait fogja visszahallani. Valami nagyon mást fog kapni.
MN: Orbán Viktor milyen tárlatvezetést kapott?
RR: Sztenderd tárlatvezetés volt ez a Történeti Múzeumban, Magyarországgal a középpontban, hiszen Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, én pedig a magyarországi holokauszt kutatója vagyok, könyvet is írtam a keleti frontra küldött magyar zsidó munkaszolgálatosokról. Amikor Magyarországról beszéltem a miniszterelnöknek, kiemeltem, hogy mikor mi volt Magyarország felelőssége a történtekben.
MN: Mennyi ideig tartott a tárlatvezetés?
RR: Közel egy órát töltöttünk a múzeumban, ezt követette a ceremoniális része a programnak. Összesen másfél óra lehetett. Nagyjából ezt kapja a legtöbb hozzánk látogató elnök és miniszterelnök.
MN: Orbán Viktoron kívül részt vett más magyar politikus is a múzeumtúrán?
RR: Én az Orbán házaspárt vezettem körbe. Őszintén szólva nem tudom, ki volt még a csoportban mögöttünk. Nem tudom pontosan, mert nem én vezettem őket. Én csak Orbán urat és a feleségét vezettem.
MN: Tisztában volt ön és a múzeum azzal, hogy korábban Orbán Viktor kivételes államférfinek nevezte Horthy Miklóst?
RR: Nagyon is tisztában voltunk vele, követjük a híreket. Többször is beszéltem Horthyról és Horthy felelősségéről a tárlatvezetés során.
MN: Hogyan jelenik meg Horthy a Jad Vasem kiállításán?
RR: Horthy Miklóst, a szerepét a magyarországi holokausztban úgy tárgyaljuk, mint olyan vezetőét, akinek az 1944-es nyilas hatalomátvételig terjed a felelőssége. A Kun Béla-kormány bukásától egészen 1944 őszéig volt hatalmon. A zsidótörvényeket Horthy alatt vezették be, a zsidókat Horthy alatt deportálták Kamenyec-Podolszkijba, alatta történt, hogy Újvidéken szerbek és zsidók tömegeit mészárolták le. Horthy alatt vezették be a munkaszolgálatot, ennek során rengeteg zsidó vesztette életét a keleti fronton. És akkor elérkezünk 1944 tavaszához-nyarához, a magyar zsidók tömeges deportálásához. Mindez Horthy alatt történik. Mi nem abban utazunk, hogy rámutassunk, ki a kivételes államférfi és ki nem, mi arról beszélünk, mi történt ez alatt az időszak alatt.
MN: Gondolom, a Jad Vasemnél pontosan tudják, hogy a múzeumot felkereső politikusok országában milyen mértékű az antiszemitizmus…
RR: Tisztában vagyunk vele, mi folyik a világban, különösképpen az antiszemitizmust, a holokausztról való beszédet illetően. Részt veszünk a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) munkájában. Rajta tartjuk az ujjunkat a világ eseményeinek ütőerén.
MN: Hogy látják a magyarországi helyzetet, a holokauszt magyarországi megközelítését, az erről szóló beszédet?
RR: A Jad Vasem nagyon is részt vett a Sorsok Házát illető valamennyi kérdés megvitatásában. Részt vettünk az eredeti tervek nagyon éles kritikájában. Természetesen más eseményekkel is tisztában vagyunk. Például a szoborállítással; amikor felállították a szobrot, amely azt szimbolizálja, hogy minden magyar egyforma áldozata volt a németeknek, egy véleménycikket írtam az esetről. Értjük, mi folyik ott, és igyekszünk, amennyire csak tudunk, megbizonyosodni arról, hogy a holokausztról való beszéd a történelmi dokumentációk alapján, tényszerűen zajlik, hogy semmi sincs tisztára mosva. Ez a mi célunk, nem csak Magyarországon, mindenhol.
MN: Mi a Jad Vasem jelenlegi álláspontja a Sorsok Házát illetően?
RR: Nem tudunk egyelőre semmi konkrétat arról, hogy jelenleg mi történik. Csak annyit tudunk, hogy a sajtóban ismét elkezdtek cikkezni róla. Nem igazán tudjuk, mi fog történni a következő körben, de bízunk benne, hogy nem ismétlődnek meg azok a múltbeli problémák, amelyek a Sorsok Háza első terveiben szerepeltek. Ezek óriási történelmi problémák voltak.
MN: Mik voltak ezek a történelmi problémák?
RR: Ennek már jó ideje, nehéz lenne most minden konkrétumot felsorolni. Született ez ügyben egy nagyon is részletes dokumentum. Egy kollégánk jegyzi, az IHRA munkatársa. De az általános probléma a Sorsok Házával az volt, hogy nem akarták megmutatni a magyar felelősséget a zsidók elleni intézkedésekben és a deportálásokban. Kísérletet tettek mindezek elbagatellizálására. Ezt mi nagyon problematikusnak ítéltük.
MN: Folyamatos egyeztetés zajlik a Sorsok Házáról a Jad Vasem és a magyar fél között?
RR: Így van. Minden attól függ, mi történik pillanatnyilag. Részt veszünk ezeken a megbeszéléseken vagy közvetlenül, vagy közvetve. És persze oktatómunkát is végzünk Magyarországon. Kétoldalú megállapodásunk van Magyarországgal a tanárok képzéséről; arra tanítjuk őket, hogy hogyan tanítsanak a holokausztról.
MN: Ön kalauzolta Desmond Tutut is, amikor a Nobel-békedíjas dél-afrikai emberi jogi aktivista és vallási vezető a Jad Vasemben járt…
RR: Így van. Az Elders nevű szervezet tagjainak, Desmond Tutunak, Jimmy Carternek, Mary Robinsonnak és más, nagyon fontos egykori államfőknek és vezetőknek tartottam tárlatvezetést.
MN: Csak azért kérdezem, mert Desmond Tutu nem sokkal később egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az araboknak, a palesztinoknak kell megfizetniük, megbűnhődniük a holokausztért. Ezt követően egy nyílt levélben ön történelmi tényekkel világosította fel Desmond Tutut arról, miért volt helytelen a kijelentése. Kapott választ a levelére?
RR: Igen, válaszolt, de nem arra, amit mondtam. Megkerülte a dolgot és nem az általam leírtakra válaszolt. De volt válasz, a Jerusalem Postban jelent meg. Jó néhány évvel ezelőtt történt.
MN: Bevett szokás a Jad Vasemben, hogy ha egy egykori vagy hivatalban lévő politikus valami megengedhetetlent mond Izraelről vagy a holokausztról, akkor ön vagy a kollégái nyílt levélben teszik helyre az illetőt?
RR: Nem hiszem, hogy ez gyakori lenne nálunk, de én egyszer-egyszer, ha úgy érzem, meg kell szólalnom, véleménycikkben fejtem ki, mit gondolok. A kollégáim közül néhányan hasonlóképpen tesznek. De nem emlékszem más olyan esetre, hogy olyasvalakiről írtam volna, akit személyesen körbevezettem a múzeumban.
MN: Tegyük fel, hogy Orbán Viktor újra Horthyt dicséri majd. Lehetséges, hogy ő is kap egy levelet öntől?
RR: Miután ez csak egy feltételezés, ezért nem is tudok rá e pillanatban válaszolni. Csak a már megtörtént dolgokkal tudunk foglalkozni.
MN: Egy magyarországi keresztény szervezet az év elején a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján kívánt egy szentmise keretében megemlékezni Horthy Miklósról. A magyar Országgyűlés alelnöke szívesen el is ment volna a rendezvényre, ha azt nem fújják le végül a szervezők. Lehet, hogy őt sem ártana végigvezetni a Jad Vasemen?
RR: Az ilyen tárlatoknak részben tanító célja van. Úgyhogy mindenkit csak bátorítani tudunk, ha problémája akad a történelem megértésével kapcsolatban, hogy jöjjön el hozzánk. Boldogan végigvezetjük a múzeumon, éppen az említett okok miatt. Mindenki jöhet, aki valamilyen félreértést dédelget – mi boldogan fogadjuk és biztosan jobb tanításban részesítjük.
MN: A Jad Vasem értesült a tervezett Horthy-miséről?
RR: Igen, a hírekből értesültünk róla, mint mindenki más.
MN: Mit gondol arról, hogy a budapesti Terror Háza egymás mellé helyezi a holokauszt és a kommunista diktatúra bűneit?
RR: A Jad Vasem sokszor szót emelt azok ellen a kísérletek ellen, amelyek egyszerűen párhuzamot vonnak a Sztálin alatt és a Hitler alatt elkövetett bűnök között. Helytelen összehasonlítani, kontrasztba állítani a kettőt. Súlyos probléma párhuzamot vonni közöttük, vagy – ahogy mondani szokás – egy levest keverni belőlük. Sokféle fórumon, sok formában felszólaltunk ez ellen az évek során. Nem tesznek boldoggá minket, ha így mutatják be a történteket. Úgy gondoljuk, hogy ez történelmileg nagyon is aggályos.
MN: Miként reagált Orbán Viktor az ön által vezetett tárlatra, a Horthyról elé tárt tényekre?
RR: Figyelmes volt az egész tárlatvezetés alatt, akkor is, amikor általában a magyarok és konkrétan Horthy felelősségéről beszéltem.
