Lemondott a holland miniszterelnök, Mark Rutte

  • narancs.hu
  • 2023. július 9.

Külpol

A négypárti koalíció nem tudott dűlőre jutni a menedékkérők ügyében.

Beadta a lemondását Mark Rutte holland miniszterelnök, aki négy ciklusban is megválasztottak. Vilmos Sándor király a vakációját megszakítva vette át a lemondást.

Ez volt Rutte negyedik kormánya, egy törékeny, négypárti koalíció, amit a 10 hónapba telt megalakítani, és kevesebb mint 18 hónapig élt.

A koalíció nézeteltérései főként a migráció kezeléséből adódtak, de a lakhatási válság, a magas benzinárak és az infláció sem könnyítette meg a dolgukat, miközben az országban egyre erősödnek azok a hangok, akik a külföldi diákokat és a menedékkérőket hibáztatják a válságjelenségekért.

A menedékkérők száma a tavalyi adathoz hasonlóan idén is nagyjából 45 ezerre tehető, Rutte és a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) a szabályok szigorításáért küzdött. Például nem tették volna lehetővé, hogy a menekültek családja is letelepedhessen az országban.

„Nem titok, hogy a koalíciós pártok nagyon különbözően gondolkodnak a menedékjogi politikáról, és ma sajnos meg kell állapítanunk, hogy ezek a különbségek áthidalhatatlanok" - mondta Rutte egy péntek esti sajtótájékoztatón. „Egy kormány bukása sosem jó dolog. De egy koalíciós országban, mint Hollandia, néha lehetetlen egyetértésre jutni.”

Rutte kivételesen autóval érkezett beadni a lemondását, pedig általában biciklivel közlekedik.

A miniszterelnök lemondása persze nem fogja megkönnyíteni Hollandia terheit. Az égető problémák között van a menedékkérők elszállásolása, a nitrogénszennyezés, a gröningeni földrengés károsultjairól való gondoskodás és a családipótlék-ügyi botrány, miszerint ezreket vádoltak tévesen csalással. „Hollandia megoldásokra vár, és nem halogatásra” – mondta Rutte.

A választásokat várhatóan novemberben tartják meg, és a többpárti rendszerben időbe telik a kormányalakítás is. Addig is Rutte átmeneti kormánya fog döntéseket hozni, korlátozott jogkörrel.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.