Letartóztatták az Orbanisztán című könyv szerzőjét

  • narancs.hu
  • 2025. március 30.

Külpol

A svéd újságíró a törökországi kormányellenes tüntetésekről tudósított volna, még a repülőtérről elvitték.

A törökországi kormányellenes tüntetésekről szeretett volna tudósítani a Dagens ETC című svéd lap újságírója, Joakim Medin, de nem léphetett be az országba, mert a repülőgépről leszállva őrizetbe vették – írja a Telex.

Törökország nagyvárosaiban napok óta tüntetnek amiatt, hogy a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan legerősebb ellenfelét, Ekrem İmamoğlut, Isztambul főpolgármesterét letartóztatta a rendőrség, terrorizmus támogatásának vádjával.

A svéd újságírót is azzal vádolják, hogy terrorszervezetet támogat.

Az Euronews tudomása szerint Joakim Medinnel az a baja a török hatóságoknak, hogy tavalyelőtt januárban, Stockholmban részt vett egy tüntetésen. A demonstráció keretében a – terrorszervezetként számon tartott – Kurdisztáni Munkáspárt szimpatizánsai fellógattak egy lámpaoszlopra egy bábut, amely a török elnököt jelképezte. A török hatóságok állítják, ebben a performanszban tizenöten vettek részt, köztük Medin is, azonosították a felvételeken.

A Dagens ETC főszerkesztője, Andreas Gustavsson szombaton azt nyilatkozta, két napja semmit sem tudnak a kollégájukról, aki még küldött egy SMS-t, hogy épp viszik kihallgatni.

Medin 2018-ban Magyarországról írt könyvet, Orbanisztán – Félelem és undor az illiberális Magyarországon címmel. A hvg.hu annak idején Medinnel interjút készítve írt a bemutatóról, amelyre elmentek a Svédországban élő, kormánypárti szimpatizáns magyarok, valamint Győri Péter helyettes konzul. A magyar közönségből többen bekiabáltak, Győri pedig azt mondta, hogy a könyv összes következtetése hibás. Később négyszemközt is beszélt a szerzővel, és azt tanácsolta neki, hogy inkább ne írjon Magyarországról. 

Nem Medin az egyetlen újságíró, akit a török hatóságok a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban őrizetbe vettek. A BBC egyik munkatársa ugyanígy járt. Fogva tartották 17 órán át, aztán kitoloncolták Törökországból, mondván, nem szabályos az akkreditációja.

 

A címlapkép forrása Joakim Medin Facebook-oldala

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.