Levegőért kapkodó oltásellenesek: Covid-katasztrófa Romániában

Külpol

Egy nap alatt több mint ötszázan haltak meg a covid-fertőzés következtében Romániában, de az oltásszkeptikus többséget tízezrek halála sem ejti gondolkodóba. Eddig csak a lakosság harmada kérte a vakcinát.

Széken, folyosókon ülve várakoznak napokig a sürgősségin a legnagyobb bukaresti kórház idős, covid-fertőzött betegei: bár válságos állapotban vannak, a kórház rendkívüli leterheltsége miatt csak így juthatnak ellátáshoz, míg felszabadul számukra egy-egy ágy az intenzív osztályon.

"Vizet!" – hörög egyikük az oxigénmaszk alatt, mellette fekete zsákban tolnak ki egy halottat. Egy idős asszony eszméletét veszti, remegni kezd. Véroxigén-szintje a kritikus 65 százalékra esik, azonnal intubálni kell. Jobb bőrben lévő betegtársai végignézik, ahogy az orvoscsapat remény nélkül is küzd az életéért.

A jelenet nap mint nap, óráról megismétlődik a Bukaresti Egyetemi Kórház covid-osztályán, ahol a Recorder román oknyomozó portál stábja forgatott. Magyarországgal ellentétben, Romániában ugyanis nem akadályozza a kormány, hogy a lakosság valós képet kapjon a járványhelyzetről és az egészségügy állapotáról.

„Egy bizonyos ponton összeroppansz, mert semmit sem tudsz tenni. Egyikük sincs beoltva”

– mondja egy elkínzott nővér a kamerába. Az osztályon dolgozó orvos már 33 éve dolgozik a kórházban, de ilyen válságos állapotokat a 1989-es forradalom óta nem látott: hiába nincs szabad ágy, a mentők folyamatosan hozzák a lélegeztetésre szoruló betegeket. „Ezt a hullámot az emberek óvatlansága és az álhírek is okozzák” – véli az orvos.

Szavait mintha csak megerősítené az egyik beteg: az idős férfi orrába csövön keresztül érkezik az oxigén, de így is arról beszél, hogy most sem oltatná be magát, mert a vakcinák gyártói és az orvosok ellentmondásosan, összevissza nyilatkoznak a vakcinákról.

Miféle 4. hullám?

Kételye legalább annyira ragályos Romániában, mint maga a negyedik járványhullámot okozó delta-covid variáns. A lakosság, különösen annak vidéken élő része fogékonyabb a Facebookon és helyi közösségekben terjedő álhírekre, mint a tudományosan is megerősített tényekre a koronavírussal kapcsolatban. Eddig csak a román állampolgárok 33 százaléka oltatta be magát, s a nagyvárosokban jóval nagyobb az oltási hajlandóság, mint a falvakban.

Sokan azt sem hiszik el, hogy létezik egyáltalán a koronavírus: jellemző, hogy a Transindex honlapján található kérdésre – „Szerinted ki a felelős az egyre csak növekvő romániai 4. hullámért?” – cikkünk megjelenésekor több mint kétezren válaszolták, hogy „az oltásellenesek és vírustagadók”, második helyen, 460 kattintással viszont ezt jelölték meg legtöbben: „Milyen 4. hullám?”

Ha maszkot visel, megszólják

A Székelyhon hírportálnak nyilatkozó Hargita megyei orvosok is arról nyilatkoznak, hogy az egyre romló járványadatok ellenére a helyiek kivárnak, mert inkább hisznek az oltások kockázatáról szóló álhíreknek, mint a saját háziorvosuknak – és csak akkor hiszik el, hogy komoly a baj, ha a szomszédból vagy a családból visz el valakit a mentő.

Hasonló állapotokról beszélt a Magyar Narancsnak nyilatkozó doktornő is: Zsuzsa egy közép-erdélyi regionális kórház sürgősségi osztályán dolgozik – közvetlen napi kapcsolata nincs a covid-osztály betegeivel, de az intézmény leterheltségét ő is tapasztalja, ahogy a vakcinák elutasítottságát is.

„Az általam ismert leggyakoribb ok az oltás elutasítása iránt a félelem a mellékhatásoktól. Ennek ugyan semmilyen orvosi alapja nincs, de rengeteg téves infó kering a közösségi médiában, TV-ben, akár templomokban, vallási közösségekben is arról, hogy (az oltás- a szerk.) halált és meddőséget okoz, veszélyes azoknál, akik egyéb betegségben szenvednek” – meséli.

Zsuzsa szerint jellemzően a gazdaságilag alulfejlett régiókban a legalacsonyabb az átoltottság, a moldvai és regáti megyékben. De nem sokkal jobb a helyzet a „nyakas székelyeknél” sem, ahol sokan el sem hiszik, hogy létezik a vírus, és még a boltokban is megszólják azt, aki magát védve maszkot visel.

Az áldozatok 90 százaléka nem kapott oltást

Szerdán Romániában 512 új halálos áldozata volt a járványnak, az egy nap alatt regisztrált új fertőzötteké pedig megközelítette a 15 ezret. Eddig több mint 46 ezren vesztették életüket covid-fertőzés következtében.

A koronavírus-adatokat közlő román Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) jóval részletesebb napi bontást kínál a magyar kormányzati portálnál, így szerdai közlésükből – és a Transindex cikkéből azt is tudhatjuk, hogy

az egy napi 512 áldozatból 465 nem volt beoltva, 47 volt beoltva – és minden beoltott, elhunyt betegnek voltak társbetegségei.

A román kórházak telítettségére jellemző, hogy szerdán 20 442 beteget láttak el koronavírus-fertőzés miatt, és közülük 1861-et ápolnak az intenzív terápiás osztályokon. Ilyen ágyból már egyetlen szabad intenzív terápiás ágy sem áll jelenleg rendelkezésre azoknak, akik kizárólag a Covid és nem más alapbetegségek miatt szorulnak kezelésre.

Nem jutnak oxigénhez

A Deutsche Welle bejutott egy járványkórházba, ahol négy orvos jut kilencven betegre, és a szükséges napi oxigénadagot sem mindig tudják biztosítani az életükért küzdő fertőzötteknek. Az intézménybe kerülők 95 százaléka korábban nem kapott oltást – derül ki a videóriportból.

Az említett oxigénhiány máshol már életeket is követelt: mint a Főtér kolozsvári híroldal megírta, október 22-én a Gorj megyei Târgu Cărbuneștiben péntek hajnalban leállt az oxigénellátás a túlzott igénybevétel miatt. A válságos állapotú betegeket azonnal egy másik intézetbe szállították, ám négy ember így is életét vesztette.

A kialakuló katasztrófahelyzetért sokan a két éve permanens politikai válságüzemben működő kormányt teszik felelőssé, ám a Florin Citu vezette hárompárti kormánykoalíció közelmúltbeli összeomlása nem magyarázza a lakosság oltásokkal szemben bizalmatlanságát.

A román kabinet eddig is igyekezett mindent megtenni azért, hogy minél többen kérjék a vakcinát: a háziorvosoknak fejpénzt ajánlottak minden meggyőzött és az oltási programba bevont beteg után, a második vakcinát felvevő állampolgárok pedig oltáslottóban vehetnek részt, melyen 100 ezer lej (mintegy 7,3 millió forint) a főnyeremény. Cseke Attila egészségügyi miniszter emellett rendeletben döntött arról, hogy a második vakcinát is felvevő személyek 100 lej értékű élelmiszer-utalványt kapjanak az oltás helyszínén.

Cseke szerint Romániában valószínűleg a múlt héten tetőzött a járványgörbe – idézi az MTI – ám arra is figyelmeztetett, hogy hivatalos adatok nem tükrözik a rejtőzködő vagy tünetmentes fertőzöttek számát, az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás pedig még mindig növekszik.

Magyarország  eddig több mint 50 beteget vett át romániai kórházaktól, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig csütörtökön jelentette be, hogy 40 lélegeztetőgépet, 1650 noninvazív (tehát nem intubálásnál használt) lélegeztetéshez szükséges maszkot és 3000 doboz favipiravirt küldenek a szomszéd állam megsegítésére.

 „Elég durva a halál révén küszködni”

„Több erős allergiás reakcióm volt, anafilaxiás sokkot is megéltem, nekem még Pfizert sem mernének beadni odaát nálatok. Itthon meg én magam nem kísérleteznék vele, elég durva a halál révén küszködni, még ha pár percig is” – írja Edit nagyváradi lakásában, home office-ban. Neki nem csak a koronavírus veszélye miatt kell vigyáznia magára. „Amúgy az a meggyőződésem, hogy az elsők között voltam beteg. Alig van immunrendszerem a gyógyszerektől, és csak utólag, a poszt-covidos tünetekről olvasva azonosítottam be. Nekem nem szokatlan fulladozó nyavalyásnak lenni. A doktornő, aki akkor kezelt, ma már egyfajta nemzeti hős lett, mert nem a semmiben tapogatózó covid-protokoll szerint gyógyított, hanem a bevált, tüdőgyulladás elleni kezelést írta fel. Az orvoskamara rádörrent, micsoda partizánkodást művel a járványban, de nem tudták kikezdeni, és védték azok is, akik életben maradtak a kezelésének köszönhetően. Az én tüdőm rongy. Halottnak kellene lennem, mégis itt vagyok.”

Aki Edithez hasonlóan otthonról tud dolgozni, a hírekből tájékozódik, tudja, melyik ismerős kapta el a betegséget, hogyan élte meg, de a járványról közvetlen tapasztalata nincs. Az áremelések és minden más körülmény miatt a düh sokakban erősebb, mint a félelem. Álságosnak látják, hogy a védekező intézkedések ellenére aki nem tud otthonról dolgozni, annak muszáj mennie. „A munkásbuszokon úgy szoronganak az emberek, mint a heringek. Végre valahára hazajött egy kis időre a drága gyerekem Angliából, és sehová nem mehettünk el együtt enni, mert csak green pass-szal rendelkezők mehetnek be éttermekben. Tisztára leprásnak érzem magam oltatlanul.” 

Editnek közvetlen a kapcsolata az egészségüggyel, a mentőkkel is. „Egyszer kis tanulólányokkal jöttek ki hozzám éjjel. Az asztmaroham alatt jellegzetes sípoló hangon vesz a beteg levegőt. Az orvos magyarázta a kislányoknak, hogy figyeljenek, ez az a sípolás, ami biztos tünet. Nevettünk együtt, hogy legalább a hasznára vagyok az orvostudománynak, ha már éjnek évadján odafárasztottam őket” – írja. Van tapasztalata arról, mit ér az empátia, amikor a beteg ember pánikban van, de meg kellene nyugodnia.

„Sajnos az is biztos, hogy a félelem, a szorongató betegségre ráadásul kapott rettegés, a szkafanderes ápolók, a bezártság, ismeretlenség generálta pánik is hozzájárult ahhoz, hogy sokan belehaljanak ebbe. A félelem miatt is kapkodja a levegőt az ember, mintha nem volna elég. Aki többször érezte és túlélte, már az eszével tudja, hogy nem fog belehalni. És akkor talán tényleg nem is hal bele. Egyszer elvitt a mentő, mert a roham eldurvult, a szívem is vacakolt. Kiülhetett tőle a halálfélelem az arcomra. Míg vittek be, a mentőápoló fogta a kezem. Az a meleg, erős kéz nyugtató volt, mint a gyógyszerek. Ez nincs most a rettegő betegeknek.”

Bakos András

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk