Izraeli akciók a Hamász és a Hezbollah vezetői ellen

Libanon az utolsó órában

Külpol

A múlt szerdán izraeli akció végzett a Hamász politikai vezetőjével Teheránban, egy nappal korábban pedig a Hezbollah egyik főparancsnokát gyilkolták meg Bejrútban. Az izraeli–iráni regionális háború kirobbanásának veszélye talán soha nem volt ilyen közel.

 

Hatalmas tömeg vonul a fullasztó hőségben a dohai Muhammad bin Abdulvahháb mecset irányába. A péntek déli ima során itt tartják a két nappal korábban Teheránban meggyilkolt Iszmáíl Hanije Hamász-vezető temetését.

Katar legnagyobb, az Arab-félsziget tradicio­nális stílusában épült mecsetében csak a nagyobb ünnepek alkalmával látni ennyi embert. A több tízezer hívő között számos politikai-vallási vezető akad. Tamím bin Hamad al-Táni, a katari emír az első sorban imádkozik, mellette az iráni alelnök, a török külügyminiszter, a marokkói Igazság és Fejlődés Pártjának exminiszterelnök vezetője, több arab és pakisztáni iszlamista mozgalom, valamint az afgán tálibok képviselője. Katar az elmúlt évtizedekben a szunnita politikai iszlám számos szervezetének vezetőit fogadta be, a mérsékeltektől a radikálisokig. Többek közt a veterán Hamász-vezért, Khálid Misalt is, aki most gyújtó hangú gyászbeszédben mond köszönetet Katarnak, az Izrael elleni harc folytatására szólít fel, s e háború nagy vezetőjének nevezi az elhunytat.

Iszmáíl Hanije halála

Pedig Hanije már egy ideje nem játszott igazán jelentős szerepet a Hamász vagy Irán szövetségeseinek tevékenységében. A Muszlim Testvériség palesztin filiáléjaként létrejött Hamász alapítója, Ahmed Jászin sejk segítőjeként lépett be annak idején a palesztin politikai életbe. A fiatal irodalomtanár a gázai Iszlám Egyetemen végzett; ez az intézmény afféle helyi káderkeltetője volt az egyiptomi gyökerű Muszlim Testvériségnek, amelynek programja a társadalom iszlamizációját és a politikai hatalom megszerzését saját szociális és gazdasági intézményrendszer kiépítésével képzelte el.

Az első palesztin felkelés, az 1987-es intifáda idején többször is börtönbe került, ahonnan az 1993-as oslói egyezmény nyomán szabadult s tért vissza Libanonon keresztül Gázába. Bejrúti források szerint ő és a Hamász másik fontos politikusa, Khálid Misal ekkor építették ki szoros kapcsolataikat a libanoni síita Hezbollahhal és azon keresztül Iránnal. Hanije a 90-es években alma matere dékánja volt, s emellett Jászin sejk, a Hamász első emberének irodáját vezette. Tekintélye akkor erősödött meg, amikor 2003-ban Jászinnal együtt élt túl egy izraeli helikoptertámadást. Egy évvel később, a sejk elleni újabb, immár sikeres merénylet után már a szervezet első számú politikai vezetőjének számított. Miután az izraeliek kivonultak Gázából, és 2006-ban a Hamász megnyerte a Palesztin Hatóság területén tartott, máig utolsó parlamenti választást, ő lett a Palesztin Hatóság miniszterelnöke.

Hivatali ideje alatt a Hamász katonai szárnya, az Izzeddín Kasszám Brigádok véres polgárháborúban kiszorította Gázából Mahmúd Abbász Fatahját. A Palesztin Hatóság elnöke 2007-ben menesztette ugyan, de Hanije ezt nem vette tudomásul, s a Gázai övezet de facto elszakadt a ciszjordániai Rámalláhban működő Palesztin Hatóságtól. Hanije és Misal az övezetet a radikálisok terepévé tették. A Sínai-félszigeti dzsihádisták hátországára és a határvidéken kiépülő alagútrendszerekre támaszkodva felgyorsult a térség militarizálása – mindenekelőtt Irán segítségével.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.