A varsói felkelés 80 éve

W, mint Wolność, mint Szabadság

Külpol

A varsói felkelés mai olvasata szövevényes, sokszor nehezen járható és szűk, gyakran szó szerint a föld alatti csatornarendszeren keresztül vezet. Vajon mit jelent a lengyeleknek a varsói felkelés ma, 80 évvel a történtek után, és mit üzen nekünk, magyaroknak?

 

Mielőtt hús-vér varsóiakkal találkoztam volna, érdekelt, mitől érzi magát lengyelnek egy lengyel – amire a lengyel tudományos akadémia pszichológiai intézete által végzett, 2023-ban befejeződött kétéves kutatásának eredményei adtak választ, legalábbis papíron. Egyebek közt éppen azt vizsgálták, hogy melyek a lengyelség legfőbb kritériumai, melyek identitásuk legfontosabb sarokkövei. A megkérdezettek leg­elsőnek az anyanyelvet jelölték meg, ugyanakkor kevésbé számított számukra fontosnak, hogy az illető Lengyelországban született-e. Mint kiderült, a mai lengyel identitásban nem annyira lényeges kérdés, hogy az ősök is lengyelek voltak-e, ennél sokkal fontosabb tényező ugyanakkor a katolikus vallás, bár a szerepe csökkenő tendenciát mutat. A kutatás megállapításai szerint kiemelten fontos a lengyelek számára a nemzeti jelképekkel – nemzeti színek, címer, zászló, himnusz – való azonosulás mellett a politikai részvétel, a választásokon való részvétel és a nemzet történelmének ismerete. A lengyel nemzeti identitás meghatározó része a kutatás szerint – ahogyan egyébként ez jellemző a kelet-közép-európai népekre, így a magyarra is –, hogy úgy gondolnak magukra, mint a legtöbbet szenvedett népre.

A járdán kaptatva

Autóval utazom, így láthatom, milyenek a házak, a vidéki, út menti porták, milyen állapotban vannak a közutak és a táj. Az első állomás két nap erejéig Nowy Targ és Nowy Sącz, az egykori Galícia meghatározó települései, és már itt feltűnnek a szépen felújított épületek, a tisztaság és rendezettség. Ugyanez mondható el az út menti települések házairól, új tetőkkel, amelyeken számos esetben napelemtáblák láthatók. Az utak és közterületek állapota magáért beszél; egy prosperáló, fejlődő gazdaság egyik tanúbizonysága ez. Varsóban az első reggelen a fákkal szegélyezett, belvárosi Hoża utcán sétálok, reggelizőt keresek. Az előttem munkába siető nőket, férfiakat, fiatalokat – mintha csupa fiatal lakná ezt a várost – nézegetem, és jólesőn tapasztalok valami nyugodt lazaságot, jólöltözött kényelmet. Lépten-nyomon színvonalas pékségekbe, kávézókba botlok, amelyekben sorok állnak; láthatóan sokan megengedhetik maguknak, hogy házon kívül vegyék meg a napindító kávéjukat.

Bár az egykor porig rombolt város épületei cseppet sem mondhatók szépnek – kivétel a korhűn helyreállított óváros –, valamiért mégis hangulatos, tiszta és otthonos az összkép. Varsó nagyon gyorsan változik, az elmúlt 15–20 évben kinőtt felhőkarcolók nyúlánk sziluettjei vetnek árnyékot a háború után felhúzott lakótelepi tömbházakra.

A történelem a városé, az embereké

Hogy a történelem iránti szenvedély a lengyel identitás része, arról az egyre-másra nyíló múzeumok mellett a mindenhol felbukkanó emléktáblák és a tereken felállított kiállítások, különböző emlékhelyek is tanúskodnak. Szinte alig találni a városban olyan házfalat, felületet, ami ne emlékeztetne valamilyen jeles eseményre, így például megemlékeznek azokról a varsóiakról is, akik az 1956-os magyar forradalom iránti szolidaritásukat önkéntes felajánlásokkal fejezték ki.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.