Lukasenka aláírta a tüntetőket több év börtönbüntetéssel fenyegető törvényt, az EU újabb szankciókat sürget

  • narancs.hu
  • 2021. június 8.

Külpol

Litvániában közben megtelt a menekültügyi regisztrációs központ a belarusz menedékkérők nagy száma miatt.

Litvániában megtelt a menekültügyi regisztrációs központ a Fehéroroszország felől érkező menedékkérők nagy száma miatt - közölte kedden Vidas Macaitis, a litván határvédelmi szolgálat helyettes vezetője az LRT közszolgálati rádió műsorában.

A külföldiek regisztrációs központjában a hétvége óta minden hely foglalt

- mondta Macaitis a létesítményre utalva, ahol az illegális bevándorlókat elszállásolják, míg nem döntenek további sorsukról. A fehérorosz határ közelében lévő Pabrade városában működő központ legfeljebb 240 embert képest befogadni. A határvédelmi szolgálat tisztségviselője szerint a hatóságok jelenleg keresik a megoldásokat az emberek elhelyezésére. Felvetette, hogy a határőrség kiképzőközpontjának kaszárnyájában lenne 60 férőhely. Mint mondta, következő lépésben a hadsereg bevonását tervezik egy sátortábor kialakítására az emberek elszállásolására.

A balti ország az utóbbi három évben nem tapasztalt menekültáradattal szembesül az idén. Litvánia május végén úgy döntött, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egyes nyilatkozatai nyomán megerősíti a fehérorosz határszakasza védelmét.

Közben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden aláírta a tüntetőket több év börtönbüntetéssel fenyegető törvényt, melynek értelmében akár három év börtönbüntetéssel is sújthatják azokat, akiket egy év alatt kétszer is elítéltek nem engedélyezett tüntetéseken való részvétel miatt, ha ismét megsértik a büntetőtörvénykönyvnek a tömegrendezvények megszervezésére és megtartására vonatkozó rendelkezéseit.

Fehéroroszországban korábban pénz- vagy kisebb, legfeljebb két hétig tartó börtönbüntetéssel sújtották azokat, akik nem engedélyezett tiltakozásokon vettek részt. Az új törvény ezenkívül 3-5 év börtönbüntetést irányoz elő a "közrend súlyos megsértése" esetén; és lehetővé teszi akár két év börtönbüntetés kiszabását arra, aki "tiltott információt" tesz közzé a világhálón, ennek számít egyebek között a kormány elmozdítására való felhívás is.

Lukasenka a múlt hónapban hagyta jóvá azt a törvényt, amely megtiltja a médiumoknak, hogy élőben számoljanak be a nem engedélyezett tüntetésekről, valamint lehetővé teszi a tájékoztatási minisztérium számára médiaszervezetek bezárását bírósági végzés nélkül is. A fehérorosz hatóságok könyörtelenül felléptek többek között újságírókkal szemben is, számos nagyobb hírportál oldalát blokkolták, illetve ellenzéki Telegram-csatornákat helyeztek törvényen kívül azáltal, hogy szélsőségesnek minősítették őket.

Mindeközben kedden uniós, amerikai, brit, svájci és japán diplomaták találkoztak Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszterrel, akinek - mint a találkozó után kiadott közleményükben fogalmaztak - nyomatékosan felhívták a figyelmét arra, hogy "a fehérorosz válság fokozódik, hogy egyre nagyobb mértékben üldözik az ellenzéket, a médiát, a civil társadalmat, valamint általában a társadalmat, benne a fehéroroszországi lengyel kisebbséggel". A diplomaták felszólították a fehérorosz hatóságokat:

hagyjanak fel a tüntetők, a független média és a civil társadalom üldözésével, engedjék szabadon a politikai foglyokat, vizsgálják ki a jogsértéseket, valamint indítsanak el egy olyan, minden felet magában foglaló politikai folyamatot, amely végül szabad és tisztességes választásokat eredményez.

Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig újabb szankciókat helyezett kilátásba Fehéroroszország ellen kedden Strasbourgban, az Európa Parlament plenáris ülésén.

Hangsúlyozta: a diktátorra és körére kell folyamatos nyomást gyakorolni, de azt sem szabad elfeledni, hogy a fehérorosz rezsimet Oroszország támogatja, nemrégiben például félmilliárd euróval. A célzott gazdasági szankciók mellett az EU 3 milliárd eurós gazdaságösztönző csomaggal támogatja a fehérorosz civil társadalmat, hogy méltányos demokratikus átalakulás menjen végbe az országban.

Borrell felhívta a figyelmet, hogy Fehéroroszországban jelenleg 450 politikai fogoly van őrizetben, míg a tüntetéseken már szinte alig vesznek részt, a brutális hatósági elnyomás miatt.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.