Magyarok rekedtek Kabulban

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 17.

Külpol

A 26 magyar egy biztonsági cégnél dolgozott az afgán fővárosban, a holland nagykövetség védelmét látták el.

Huszonhat, korábban a holland nagykövetség védelmét ellátó magyar biztonsági szakember várja az afgán fővárosban a kimenekítését - írta meg a hvg.hu. Mindez nemcsak az országban és különösen a kabuli repülőtéren uralkodó állapotok miatt érdekes, hanem azért is, mert - ahogy a hírportál cikkében emlékeztet rá - a külügyminisztérium hétfőn azt állította, nincsenek magyar állampolgárok Afganisztánban. A lap kereste a minisztériumot ezért, de egyelőre nem kaptak választ.

A cikk szerint egy magyar érdekeltségű dubaji cég látta el Hollandia kabuli nagykövetségének objektumvédelmét, a társaságnak 26 magyar alkalmazottja dolgozott az afgán fővárosban. A holland diplomaták a tálibok hatalomátvétele miatt egyik pillanatról a másikra elhagyták a nagykövetséget.

A hírportál úgy tudja, a magyar biztonsági szakemberek még Kabulban várják, hogy elrepüljenek onnan. Kijutásukról már folynak az egyeztetések.

Közben a 24.hu-nak sikerült beszélnie az egyik magyarral. A neve elhallgatását kérő férfi a lapnak elmondta, "védelmi munkát végeztek” Afganisztánban, a repülőtérre pedig szombat hajnalban mentek ki. Biztonságban vannak, és úgy tudja, hogy vagy kedden vagy szerdán elrepülnek Afganisztánból. De nem a magyar kormány segítségével, hanem a holland külügy közreműködésével. Beszélt arról is, meglepve olvasta, hogy a külügy nem tud kint tartózkodó magyarokról, miközben 25 társával már hosszú idő óta kint dolgoznak.

Az újság a magyarok hazahoztalával kapcsolatban a holland külügyminisztériumot és a nagykövetséget, várják a válaszukat.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

  • Keresztesi József

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.