Mecseteket zár be, imámokat tilt ki Ausztria – És „ez még csak a kezdet!”

  • narancs.hu
  • 2018. június 8.

Külpol

A szélsőjobboldali iszlám szervezetek, a külföldről támogatott imámok és a gyerekekkel csatajelenetet felelevenítő esemény már túl sok az osztrákoknak.

„A politikai iszlám párhuzamos társadalmainak és radikalizálódó tendenciáinak nincs helye ebben az országban” – jelentette ki Sebastian Kurz pénteken Bécsben.

Az osztrák kormány hét mecset bezárását, valamint akár 40 imám kiutasítását tervezi, mert egy bécsi mecsetet működtető, török nacionalistákból álló ifjúsági szervezethez köthető társaságot, valamint egy legalább hat mecsetet működtető arab muszlim csoportot betilt.

És „ez még csak a kezdet!” – tette hozzá Heinz-Christian Strache alkancellár a bejelentés után.

A kancellár szerint a döntés összefügg azzal, hogy nemrég a bécsi török közösség mecsetében a gallipoli csata jeleneteinek megelevenítéséhez gyerekeket öltöztettek katonai terepruhába – ez pedig heves társadalmi vitát váltott ki Ausztriában.

Az így készült képek a Falter nevű hetilapban jelentek meg. A fotókon katonának öltöztetett fiúk láthatóak török zászlóval a kezükben, vagy a csata elhunyt áldozatait játszva török zászlóba csavarva.

A csatajelenetek illusztrálásának helyet adó mecsetet az AFP hírügynökség szerint az Ausztriai Iszlám Török Szövetség tartja fenn, amely utólag szerencsétlennek nevezte a „játék” megrendezését. A dpa német hírügynökség az Ausztriai Iszlám Török Szövetséget egyértelműen szélsőjobboldalinak minősíti.

A dpa információi szerint a további hat bezárásra ítélt mecsetet az Arab Vallási Közösség nevű szervezet tartja fenn. A negyven imám pedig, akiknek az ausztriai tartózkodási engedélyét felülvizsgálják, mind az Ausztriai Iszlám Török Szövetséghez tartozik. Bár először 40 muszlim vallási vezetőről volt szó, Herbert Kickl belügyminiszter később arról beszélt, hogy akár 60 imámot a  családtagjaikkal együtt kiutasíthatnak az országból.

Az osztrák törvények 2015 óta tiltják az országban tevékenykedő imámok külföldi finanszírozását. Ezt játszotta ki jelen ismeretek szerint az Ausztriai Iszlám Török Szövetség.

A szankciókat bejelentő osztrák hírre Erdoğan török elnök a Twitteren reagált: az ausztriai populista hullám eredményének nevezte az osztrák kormány döntését. „Az osztrák kormány ideológiai álláspontja ellentétes az egyetemes jog elveivel, a társadalmi kohézió politikájával, a kisebbségek jogaival és az együttélés szabályaival. Az iszlámgyűlölet elfogadottá, megszokottá tételére tett erőfeszítéseket és a rasszizmust szigorúan el kell ítélni.”

(Reuters, MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.