Német nyomozás az Északi Áramlat felrobbantása ügyében

Milyen szép csöved van, csak baja ne essék

Külpol

Az Északi Áramlat gázvezeték egyetlen célja az lett volna, hogy kikapcsolja Ukrajnát és Lengyelországot az Oroszországból Németországba irányuló gázszállítások útjából. A német ügyészség most dicséretesen halad a felrobbantása utáni nyomozásban. Hiányzik viszont a szembenézés a gázvezeték megépítésével, a német politika súlyos tévedésével.

„Amennyire tudjuk, kiderítjük, ki tette. És ha az eredmény nem tetszik nekünk, akkor sem akadályozzuk meg a vádemelést” – jelentette ki Olaf Scholz kancellár tavaly augusztusban. Az ígéret azzal összefüggésben hangzott el, hogy egy évvel korábban, 2022. szeptember 26-án ismeretlen tettesek felrobbantották az Északi-tenger mélyén Oroszországból Németországba gázt szállító csővezetékeket. A kancellár megtartotta a szavát, noha a szövetségi államügyészséget, mint a végrehajtó hatalom részét, utasíthatja a kormány, közelebbről az igazságügy-miniszter. A nyomozás el is jutott valameddig; kérdés, hogy Scholz mihez kezd a kellemetlen eredménnyel.

A merénylet akár szimbolikusnak tekinthető, hiszen elkövetésekor már nem érkezett gáz a vezetékeken. Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Scholz pedig nem engedélyezte az Északi Áramlat második csőpárjának használatbavételét, ugyanazon év augusztusára az orosz Gaz­prom leállította a gázszállítást a 2011 óta működő, Északi Áramlat 1 elnevezésű vezeté­keken is. Az akció résztvevői ilyenformán a német–orosz együttműködés legnagyobb emlékművét rombolták le. Nevezhetjük szégyenoszlopnak is. Felmerül a kérdés: ki mindenki lenne – elrettentésül és megszégyenítésként – rákötözhető? Mindenekelőtt két német kancellár jöhet szóba – de erről később.

Mi történhetett?

Ha hihetünk a The Wall Street Journal (WSJ) forrásainak, a robbantás ötlete 2022 májusában született egy – az orosz agresszió meg­állítását ünneplő – jókedvű társaságban, emelkedett hangulatban, józannak kevéssé mondható ukrán katonatisztek és üzletemberek körében.

Szeptemberben egy Stockholm közeli svéd szigeten Sandhamn kikötőjének kapitánya üdvözölhette az Andromeda nevű vitorlás hajót és annak hattagú legénységét. Egy svéd újság, az Expressen szerint a gázvezetékek közelében is látták bolyongani a jachtot. A svéd hatóságok idén februárban lezárták a nyomozást. Mats Ljungqvist államügyész annyit közölt szűkszavúan, hogy az általuk nyert kép alapján a svéd igazságszolgáltatás nem illetékes az ügyben, de ismereteiket megosztják a német ügyészséggel.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Négy év után jutott eszébe a leköszönő fideszes polgármesternek, hogy többmilliós jubileumi jutalom jár neki

Dávid Zoltán orosházi városvezető jegyezte a saját maga jutalmazásáról szóló előterjesztést. Ráadásul úgy, hogy az négy évvel ezelőtt lett volna esedékes. Az ellenzék szerint mindez elévült, így törvénytelen. Néhány szakértő dodonai véleményére támaszkodva a fideszes többség persze megszavazta az előterjesztést.