Német nyomozás az Északi Áramlat felrobbantása ügyében

Milyen szép csöved van, csak baja ne essék

Külpol

Az Északi Áramlat gázvezeték egyetlen célja az lett volna, hogy kikapcsolja Ukrajnát és Lengyelországot az Oroszországból Németországba irányuló gázszállítások útjából. A német ügyészség most dicséretesen halad a felrobbantása utáni nyomozásban. Hiányzik viszont a szembenézés a gázvezeték megépítésével, a német politika súlyos tévedésével.

„Amennyire tudjuk, kiderítjük, ki tette. És ha az eredmény nem tetszik nekünk, akkor sem akadályozzuk meg a vádemelést” – jelentette ki Olaf Scholz kancellár tavaly augusztusban. Az ígéret azzal összefüggésben hangzott el, hogy egy évvel korábban, 2022. szeptember 26-án ismeretlen tettesek felrobbantották az Északi-tenger mélyén Oroszországból Németországba gázt szállító csővezetékeket. A kancellár megtartotta a szavát, noha a szövetségi államügyészséget, mint a végrehajtó hatalom részét, utasíthatja a kormány, közelebbről az igazságügy-miniszter. A nyomozás el is jutott valameddig; kérdés, hogy Scholz mihez kezd a kellemetlen eredménnyel.

A merénylet akár szimbolikusnak tekinthető, hiszen elkövetésekor már nem érkezett gáz a vezetékeken. Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Scholz pedig nem engedélyezte az Északi Áramlat második csőpárjának használatbavételét, ugyanazon év augusztusára az orosz Gaz­prom leállította a gázszállítást a 2011 óta működő, Északi Áramlat 1 elnevezésű vezeté­keken is. Az akció résztvevői ilyenformán a német–orosz együttműködés legnagyobb emlékművét rombolták le. Nevezhetjük szégyenoszlopnak is. Felmerül a kérdés: ki mindenki lenne – elrettentésül és megszégyenítésként – rákötözhető? Mindenekelőtt két német kancellár jöhet szóba – de erről később.

Mi történhetett?

Ha hihetünk a The Wall Street Journal (WSJ) forrásainak, a robbantás ötlete 2022 májusában született egy – az orosz agresszió meg­állítását ünneplő – jókedvű társaságban, emelkedett hangulatban, józannak kevéssé mondható ukrán katonatisztek és üzletemberek körében.

Szeptemberben egy Stockholm közeli svéd szigeten Sandhamn kikötőjének kapitánya üdvözölhette az Andromeda nevű vitorlás hajót és annak hattagú legénységét. Egy svéd újság, az Expressen szerint a gázvezetékek közelében is látták bolyongani a jachtot. A svéd hatóságok idén februárban lezárták a nyomozást. Mats Ljungqvist államügyész annyit közölt szűkszavúan, hogy az általuk nyert kép alapján a svéd igazságszolgáltatás nem illetékes az ügyben, de ismereteiket megosztják a német ügyészséggel.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.