Német nyomozás az Északi Áramlat felrobbantása ügyében

Milyen szép csöved van, csak baja ne essék

Külpol

Az Északi Áramlat gázvezeték egyetlen célja az lett volna, hogy kikapcsolja Ukrajnát és Lengyelországot az Oroszországból Németországba irányuló gázszállítások útjából. A német ügyészség most dicséretesen halad a felrobbantása utáni nyomozásban. Hiányzik viszont a szembenézés a gázvezeték megépítésével, a német politika súlyos tévedésével.

„Amennyire tudjuk, kiderítjük, ki tette. És ha az eredmény nem tetszik nekünk, akkor sem akadályozzuk meg a vádemelést” – jelentette ki Olaf Scholz kancellár tavaly augusztusban. Az ígéret azzal összefüggésben hangzott el, hogy egy évvel korábban, 2022. szeptember 26-án ismeretlen tettesek felrobbantották az Északi-tenger mélyén Oroszországból Németországba gázt szállító csővezetékeket. A kancellár megtartotta a szavát, noha a szövetségi államügyészséget, mint a végrehajtó hatalom részét, utasíthatja a kormány, közelebbről az igazságügy-miniszter. A nyomozás el is jutott valameddig; kérdés, hogy Scholz mihez kezd a kellemetlen eredménnyel.

A merénylet akár szimbolikusnak tekinthető, hiszen elkövetésekor már nem érkezett gáz a vezetékeken. Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Scholz pedig nem engedélyezte az Északi Áramlat második csőpárjának használatbavételét, ugyanazon év augusztusára az orosz Gaz­prom leállította a gázszállítást a 2011 óta működő, Északi Áramlat 1 elnevezésű vezeté­keken is. Az akció résztvevői ilyenformán a német–orosz együttműködés legnagyobb emlékművét rombolták le. Nevezhetjük szégyenoszlopnak is. Felmerül a kérdés: ki mindenki lenne – elrettentésül és megszégyenítésként – rákötözhető? Mindenekelőtt két német kancellár jöhet szóba – de erről később.

Mi történhetett?

Ha hihetünk a The Wall Street Journal (WSJ) forrásainak, a robbantás ötlete 2022 májusában született egy – az orosz agresszió meg­állítását ünneplő – jókedvű társaságban, emelkedett hangulatban, józannak kevéssé mondható ukrán katonatisztek és üzletemberek körében.

Szeptemberben egy Stockholm közeli svéd szigeten Sandhamn kikötőjének kapitánya üdvözölhette az Andromeda nevű vitorlás hajót és annak hattagú legénységét. Egy svéd újság, az Expressen szerint a gázvezetékek közelében is látták bolyongani a jachtot. A svéd hatóságok idén februárban lezárták a nyomozást. Mats Ljungqvist államügyész annyit közölt szűkszavúan, hogy az általuk nyert kép alapján a svéd igazságszolgáltatás nem illetékes az ügyben, de ismereteiket megosztják a német ügyészséggel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.