Német nyomozás az Északi Áramlat felrobbantása ügyében

Milyen szép csöved van, csak baja ne essék

Külpol

Az Északi Áramlat gázvezeték egyetlen célja az lett volna, hogy kikapcsolja Ukrajnát és Lengyelországot az Oroszországból Németországba irányuló gázszállítások útjából. A német ügyészség most dicséretesen halad a felrobbantása utáni nyomozásban. Hiányzik viszont a szembenézés a gázvezeték megépítésével, a német politika súlyos tévedésével.

„Amennyire tudjuk, kiderítjük, ki tette. És ha az eredmény nem tetszik nekünk, akkor sem akadályozzuk meg a vádemelést” – jelentette ki Olaf Scholz kancellár tavaly augusztusban. Az ígéret azzal összefüggésben hangzott el, hogy egy évvel korábban, 2022. szeptember 26-án ismeretlen tettesek felrobbantották az Északi-tenger mélyén Oroszországból Németországba gázt szállító csővezetékeket. A kancellár megtartotta a szavát, noha a szövetségi államügyészséget, mint a végrehajtó hatalom részét, utasíthatja a kormány, közelebbről az igazságügy-miniszter. A nyomozás el is jutott valameddig; kérdés, hogy Scholz mihez kezd a kellemetlen eredménnyel.

A merénylet akár szimbolikusnak tekinthető, hiszen elkövetésekor már nem érkezett gáz a vezetékeken. Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Scholz pedig nem engedélyezte az Északi Áramlat második csőpárjának használatbavételét, ugyanazon év augusztusára az orosz Gaz­prom leállította a gázszállítást a 2011 óta működő, Északi Áramlat 1 elnevezésű vezeté­keken is. Az akció résztvevői ilyenformán a német–orosz együttműködés legnagyobb emlékművét rombolták le. Nevezhetjük szégyenoszlopnak is. Felmerül a kérdés: ki mindenki lenne – elrettentésül és megszégyenítésként – rákötözhető? Mindenekelőtt két német kancellár jöhet szóba – de erről később.

Mi történhetett?

Ha hihetünk a The Wall Street Journal (WSJ) forrásainak, a robbantás ötlete 2022 májusában született egy – az orosz agresszió meg­állítását ünneplő – jókedvű társaságban, emelkedett hangulatban, józannak kevéssé mondható ukrán katonatisztek és üzletemberek körében.

Szeptemberben egy Stockholm közeli svéd szigeten Sandhamn kikötőjének kapitánya üdvözölhette az Andromeda nevű vitorlás hajót és annak hattagú legénységét. Egy svéd újság, az Expressen szerint a gázvezetékek közelében is látták bolyongani a jachtot. A svéd hatóságok idén februárban lezárták a nyomozást. Mats Ljungqvist államügyész annyit közölt szűkszavúan, hogy az általuk nyert kép alapján a svéd igazságszolgáltatás nem illetékes az ügyben, de ismereteiket megosztják a német ügyészséggel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.