Német nyomozás az Északi Áramlat felrobbantása ügyében

Milyen szép csöved van, csak baja ne essék

Külpol

Az Északi Áramlat gázvezeték egyetlen célja az lett volna, hogy kikapcsolja Ukrajnát és Lengyelországot az Oroszországból Németországba irányuló gázszállítások útjából. A német ügyészség most dicséretesen halad a felrobbantása utáni nyomozásban. Hiányzik viszont a szembenézés a gázvezeték megépítésével, a német politika súlyos tévedésével.

„Amennyire tudjuk, kiderítjük, ki tette. És ha az eredmény nem tetszik nekünk, akkor sem akadályozzuk meg a vádemelést” – jelentette ki Olaf Scholz kancellár tavaly augusztusban. Az ígéret azzal összefüggésben hangzott el, hogy egy évvel korábban, 2022. szeptember 26-án ismeretlen tettesek felrobbantották az Északi-tenger mélyén Oroszországból Németországba gázt szállító csővezetékeket. A kancellár megtartotta a szavát, noha a szövetségi államügyészséget, mint a végrehajtó hatalom részét, utasíthatja a kormány, közelebbről az igazságügy-miniszter. A nyomozás el is jutott valameddig; kérdés, hogy Scholz mihez kezd a kellemetlen eredménnyel.

A merénylet akár szimbolikusnak tekinthető, hiszen elkövetésekor már nem érkezett gáz a vezetékeken. Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Scholz pedig nem engedélyezte az Északi Áramlat második csőpárjának használatbavételét, ugyanazon év augusztusára az orosz Gaz­prom leállította a gázszállítást a 2011 óta működő, Északi Áramlat 1 elnevezésű vezeté­keken is. Az akció résztvevői ilyenformán a német–orosz együttműködés legnagyobb emlékművét rombolták le. Nevezhetjük szégyenoszlopnak is. Felmerül a kérdés: ki mindenki lenne – elrettentésül és megszégyenítésként – rákötözhető? Mindenekelőtt két német kancellár jöhet szóba – de erről később.

Mi történhetett?

Ha hihetünk a The Wall Street Journal (WSJ) forrásainak, a robbantás ötlete 2022 májusában született egy – az orosz agresszió meg­állítását ünneplő – jókedvű társaságban, emelkedett hangulatban, józannak kevéssé mondható ukrán katonatisztek és üzletemberek körében.

Szeptemberben egy Stockholm közeli svéd szigeten Sandhamn kikötőjének kapitánya üdvözölhette az Andromeda nevű vitorlás hajót és annak hattagú legénységét. Egy svéd újság, az Expressen szerint a gázvezetékek közelében is látták bolyongani a jachtot. A svéd hatóságok idén februárban lezárták a nyomozást. Mats Ljungqvist államügyész annyit közölt szűkszavúan, hogy az általuk nyert kép alapján a svéd igazságszolgáltatás nem illetékes az ügyben, de ismereteiket megosztják a német ügyészséggel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.