Miron Cozma szakszervezeti vezető a büntetést az 1991-es bukaresti bányászjárások során elkövetett, államhatalom megdöntésére irányuló cselekményeiért, tiltott fegyverviselésért, valamint a vasúti forgalom biztonságának veszélyeztetésért kapta. A szigorú ítélet mindenkit meglepett (épp a napokban kapott egy 25 milliárdot - kb. 500 millió Ft - sikkasztó vállalatvezető hét évet), annál is inkább, mert ez a döntés felülbírálta a bukaresti fellebbviteli bíróság tavaly júniusi határozatát, amelynek értelmében a bányászvezért ugyanezen vétségekért pontosan az előzetesben eltöltött időre, egy év hat hónapra ítélték.
Cozmának rosszul kezdődik ez az esztendő: miután ideiglenesen kilépett, ki is zárták a Nagy-Románia Pártból, most megfosztották katonai rangjától (Romániában az egyetemet végzettek általában tiszti rangot kapnak), a büntetés letöltése után két évig nem gyakorolhatja bizonyos állampolgári jogait, és öt esztendőn át kerülnie kell Petrozsényt és Bukarestet. A negyvenöt éves bányamérnök persze zokon vette az ítéletet (ha valakinek van mersze, jöjjön ide letartóztatni - mondta), és kedden reggel ezer vájárral elindult újra rendet rakni Bukarestben. Ezúttal a gyorsabb megoldást választva, autóbuszokkal és személygépkocsikkal vágtak neki, hogy elégtételt vegyenek azokon, akik megszegték a coziai ígéretet. Az első megálló a Tirgu Jiu-I prefektúra előtt volt, ahova kedd estére már mintegy 3500 bányász gyűlt össze. Ekkor már megint lapított fél Románia, és senki sem hitte a vadonatúj belügyminiszter szavait, aki élő egyenesben ígérte meg, hogy Cozmát a lehető legrövidebb időn belül őrizetbe veszik. Constantin Dudu Ionescu azonban tanult elődje példájából: miután pár tessék-lássék akadályon harc nélkül átengedték a bányászokat, az Olt megyei Visinán, egy hídon bekerítették a konvojt, majd szarrá verték a bányászokat és a járműveiket. Az átlagpanelban ülő átlagromán pedig végre élvezte is a tévében a szappanoperákat kiszorító szénsorozatot: a rend derék és gumibotos őrei immár nem valaki elől, hanem a vájárok után szaladtak, disznóólakból és fészerekből rángatva ki a menekülőket. Hozzávetőlegesen 150 bányászt tartóztattak le, több tucat sebesült volt mindkét oldalon, a bányászok közül egy meghalt, amikor menekülés közben rosszul próbált felugrani a mozgó vonatra. A Román Hírszerző Szolgálat terrorellenes alakulatai szerda reggel elfogták az akcióhőst is, zsebében útlevelével és "némi" készpénzzel. A nála talált 12 000 dollár, 9000 márka és 11 000 lej csak úgy volt érzékelhető a kedves tévénézők számára, hogy elmondták: belőle több mint ötven évig lehet fizetni a közös költséget egy háromszobás panellakásban.
A bányászvezér nem az ártatlanság mintaképe: most már bátrabban merik emlegetni az újságírók, hogy volt neki halálos gázolása (két év felfüggesztett büntetéssel), etetett újságot fotóriporterrel, egy másikat kétszer is megruházott, és összetörte a felszerelését, vert rendőrt és bártulajdonost berendezésestől, a helyi fociklub elnökeként megütötte az ellenfél játékosát stb. Ezeket megúszta, ám most nehezebb a dolga, hiszen a bírósági döntés megfellebbezhetetlen. Csak az elnöki kegyelemben reménykedhet - ügyvédje már kérte is Constantinescut a megbocsátásra.
Ez volt az utolsó bányászjárás - ígéri a jelenlegi hatalom, amely nem győzi hangsúlyozni, hogy lám, Romániában is győzött a jogállam, a törvényeket végrehajtják. Az utazgató bányászok várhatóan kegyelmet kapnak, a politikusok csak a szakszervezeti vezetők megbüntetését szorgalmazzák. "A nép egyszerű fiát", Cozmát kikapcsolták egy időre, de könnyen meglehet, hogy a bányaipar reformja "kitermeli" a következő, sorrendben immár hetedik bányászjárás utolsó utáni akcióhősét.
