Interjú

"Utaznak és beszélnek mindenfélét"

Miroslaw Wyrzykowski lengyel alkotmányjogász

  • Domány András
  • 2012. április 27.

Külpol

Mintha új fejezet nyílt volna a hagyományos lengyel-magyar barátság történetében: a magyar kormány és a lengyel jobboldali ellenzék talált egymásra - míg ennek kerestük a magyarázatát, számos kísérteties hasonlóságra bukkantunk a Kaczynski- és az Orbán-kormány két-két esztendeje között.

Miroslaw Wyrzykowski: Nincs ebben az egymásra találásban semmi váratlan. Közel állnak egymáshoz az eszméik, elképzeléseik és azok a módszereik is, amelyeket Lengyelországban a mostani ellenzék 2005-2007 közti kormányzása idején tapasztaltunk meg. A két jó barát együtt van a politikában is - de ez most csak a Jog és Igazságosság (PiS) párt és a Fidesz támogatóira vonatkozik. A két politikai erő közös vonása, hogy elutasítják azt a valóságot, amelyben ők ellenzékben voltak. A PiS elvetette az ún. harmadik köztársaságot, vagyis mindazt, ami 1989 után történt. Az akkori kerekasztal-megállapodást a régi rendszer emberei és az illegális ellenzék egy része közti összefonódás eredményének tartotta. Szinte árulásnak.

MN: Miközben a Kaczynski fivérek aktív résztvevői voltak az 1989-es folyamatoknak, ők is a harmadik köztársaság megteremtői közé tartoztak.

 


Fotó: Sióréti Gábor

MW: De ami bizonyos körülmények között kialakul a politikában, az más körülmények között már a célok megvalósításának akadálya lehet. Ezért a PiS elutasította az 1997-es alkotmányban rögzített jogrendet. Az az alkotmány kompromisszumokat tükrözött, a PiS viszont mások igazságát nem ismeri el, csak a sajátját.

 

MN: Azt az alkotmányt népszavazás erősítette meg.

MW: Igen, és ez legitimálta, de nem volt nagy többségük az igeneknek. Négy hónappal később, 1997 szeptemberében viszont a parlamenti választásokon az alkotmány ellenfelei győztek. 'k azzal kampányoltak, hogy megváltoztatják az alkotmányt, de eszükben sem volt hozzáfogni. Nem csak azért, mert minősített többség kellett volna, amivel a győztes Szolidaritás Választási Akció (AWS) a koalíciós partnerrel, a liberális Szabadság Unióval együtt sem rendelkezett. Hanem mert hamar kiderült: tisztességes, jól működő jogszabályt alkotott az előző parlament, ami például lehetővé tette, hogy az AWS-kormány a koalíció felbomlása után, 2000-2002-ben a törvényhozás többségének támogatása nélkül is hivatalban maradjon. Ugyanis a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye révén - vagyis hogy a kormányt csak ellenfeleinek összefogásával, új miniszterelnök jelölésével együtt lehet elmozdítani - a kisebbségi Buzek-kabinet folytathatta munkáját a következő rendes választásig.

MN: A PiS csak ezután, 2001-ben alakult. Az ő negyedik köztársaságuk, ha lett volna idő létrehozni, miben különbözött volna a harmadiktól?

MW: A parlamenti rendszer helyett, amelyben a miniszterelnök pozíciója nagyon erős, félelnöki vagy elnöki rendszert akartak, amiben a köztársasági elnöknek van döntő szava. Alá akarták rendelni maguknak az alkotmánybíróságot azáltal, hogy a köztársasági elnök beleszólása nőtt volna. A bírák egy-egy harmadát választotta volna a szejm (a képviselőház) és a szenátus, a harmadik harmadot pedig az államfő nevezte volna ki, míg ma minden alkotmánybírót a szejm választ. Ahogy 2005 és 2007 között láttuk, a negyedik köztársaság fontos eleme lett volna minden más független szervezet kormányzati befolyás alá vonása, ideértve az igazságszolgáltatást. Harcot indítottak a bírói függetlenség ellen, igyekeztek lejáratni a bírói kart. És beavatkoztak az eljárásokba: miniszterek nyilatkoztak őrizetbe vett emberek bűnösségéről, mielőtt a büntetőeljárás ténylegesen elindult volna, és fegyelmit követeltek egy bíró ellen, akinek kifogásolták az ítéletéhez fűzött indoklását.

MN: A mostani vezető kormánypárt frakciója éppen azon töri a fejét, hogy Kaczynski volt igazságügyi miniszterét, a PiS-ből azóta kiszakadt Szolidáris Lengyelország nevű párt elnökét, Zbigniew Ziobrót az államtörvényszéknek nevezett különleges parlamenti bíróság elé állítsa. Ez állami vezetők olyan cselekményeiről jogosult ítélkezni, amelyek nem ütköznek a büntető törvénykönyvbe, de az alkotmányos kötelezettségek megszegését jelentik. Ziobrónak azt tervezik a szemére vetni, hogy az "összefonódások" elleni harc jegyében jogosulatlanul avatkozott büntetőügyekbe. Akkor még ő volt a legfőbb ügyész is, az ügyészség csak 2010 tavaszán vált a kormánytól függetlenné.

MW: Ez a különleges törvényszék tisztán politikai intézmény, a politikusok jogi felelősségének megállapítására szolgál. Tartalék szerepet játszik, inkább a megelőzés a feladata: legyen tudatában minden politikai vezető, hogy ez az intézmény létezik. Ugyanis a politikusok felelősségre vonásának igazából nincs más eszköze, mint az, hogy elveszítik a következő választást.

MN: És az nem elég?

MW: Ezen a próbán csak négyévente kell átesni. Ha a társadalomnak káros lépéseket tettek, legfeljebb ellenzékbe kerülnek, ami a demokrácia természetes eleme, így szükség van egy kiegészítő eszközre. De valakit az államtörvényszék elé állítani nehéz, csak egy hosszú eljárás végén következhet be. (Ez az intézmény a gyakorlatban alig működik. A rendszerváltozás óta mindössze egyszer marasztalt el két minisztert, amiért nem akadályoztak meg egy gazdasági visszaélést. - D. A.)

MN: Egy neves magyar politológus, Lánczi András rosszallóan írta egy cikkében, hogy "A modern demokrácia megfékezte az államot, és legyengítette a hatalomépítésen alapuló állami működés magját, a kormányzást. A jog győzedelmeskedett a politika felett - legalábbis látszólag. ...lehet alkotmányos egy állam a jogállam fogalmának használata nélkül is".

MW: Ezt én nem értem. Hiszen az alkotmányos állam alapja a jól kiépített jogállam. Nem lehet alkotmányos az az állam, amely figyelmen kívül hagyja a maga alkotta törvényeket. Az alkotmányosság lényege az, hogy keményen korlátoz minden közhatalmat. Ez a modern állam polgárai és az őket kormányzók közti társadalmi szerződés alapja. Nem tudom felfogni, hogyan képzelheti bárki, hogy a jog ne győzzön a politika fölött. A parlamenti többség természetesen megváltoztathatja a törvényeket, de nem tehet meg mindent. Nem hozhat olyan törvényt, amely megsérti a hatalommegosztás elvét, a bíróságok függetlenségét. Nem korlátozhatja egyebek közt a szólás, a vallás, a gyülekezés szabadságát és saját működése alkotmányosságának ellenőrzését. Ezt mondta ki a lengyel alkotmánybíróság 2006-ban, a PiS-kormány idején. Az akkori szejm bizottságot hozott létre a bankrendszer átalakulásának vizsgálatára, amely elé be akarták idézni a Lengyel Nemzeti Bank elnökét. Ez egyébként akkor Leszek Balcerowicz volt, a lengyel gazdasági csoda atyja. Az AB alkotmánysértőnek minősítette a bizottságot létrehozó határozatot, mert az alkotmány szerint a jegybank független, és ez azt jelenti, hogy vezetőjét nem lehet belerángatni napi politikai vitákba.

MN: Ön 9 évig tagja volt a lengyel alkotmánybíróságnak. Azt írta a testület 25. évfordulójára kiadott könyvben: "Az AB elleni támadás az alkotmány elleni támadást jelenti." Nem túlzás ez? Hiszen önöknél nem kellett kétharmados többség az alkotmánybíró-választáshoz, tehát minden ciklus parlamenti többsége általában a saját jelöltjeit választotta meg.

MW: És mi lett ebből? Az, hogy egy-másfél év múlva már nem lehetett észrevenni, kit melyik párt jelölt.

MN: Pedig Kaczynski miniszterelnök 2006-ban úgy látta: egyes alkotmánybírák nyilvánvaló kapcsolatban állnak a posztkommunista baloldali párttal (SLD), és ez látszik az ítélkezésükben. Önt is az a párt jelölte 2001-ben.

MW: Vannak kivételes ügyek, amelyek nagy politikai feszültséget váltanak ki. A tárgyalt témák többsége nem ilyen, ám amikor az átvilágítási törvényt tárgyaltuk, magasra csaptak a szenvedélyek, ezért született ilyen nyilatkozat.

MN: Jaroslaw Kaczynski akkor azt mondta: meg kell nézni az alkotmánybírák életrajzát, mert éppenséggel ellenük is felmerülhet az átvilágítással kapcsolatos gyanú - tudniillik hogy együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel, és ezt eltitkolták. Vádak születtek az AB néhány tagja ellen, akiket ezért ki kellett zárni az adott eljárásból, de végül így is megszületett az átvilágítási törvényt részben megsemmisítő határozat.

MW: Hát igen, mert ha nem volt erejük az alkotmányt megváltoztatni, legalább el akarták jelentékteleníteni az alkotmányosságot védő szervezeteket. Azt gondolták, hogy akkor bármit megtehetnek. A PiS az akkori programjába beleírta, hogy vissza akarja szerezni az alkotmánybíróságot! Pedig meg se szerezte soha. De ha nem tudja visszaszerezni, le kell járatni. A bírák nem félősek. Mástól nem félnek, mint attól, hogy elveszíthetik az arcukat, a tekintélyüket. Ártani könnyű nekik, ez a politikai harc eszköze. Mégis döntöttünk: korlátoztuk az átvilágítandók körét és az átvilágítás terjedelmét. Például töröltük az összes újságíró és egyetemi oktató kötelező lusztrációját. Ha az benne marad, 800 ezer embert érintett volna, a folyamat jó néhány évig elhúzódik, és ez a rengeteg ember mindvégig fenyegetettségben, megfélemlítve, gyanúsítás terhével élt volna.

MN: Az egész átvilágítási folyamat és ezen belül az alkotmánybírák elleni, alaptalannak bizonyult támadások főszereplője a külön ügyészi szervezettel is rendelkező Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) volt. Hamarosan nálunk is lesz ilyen.

MW: Az ellenem és egy nyugalmazott alkotmánybíró elleni vádak a bíróságok előtt megbuktak. Vagyis valósan állítottuk a kötelező nyilatkozatban, hogy nem volt közünk az egykori titkosrendőrséghez. De ellenem az ügyész tisztességtelen módon még akkor is fenntartotta a vádat, amikor egy másik ember szinte azonos ügyében már jogerős felmentő ítélet született (lásd keretes anyagunkat!). Mint alkotmánybíró álltam az útjukban. Vagyis az IPN tisztán politikai alapon cselekedett.

MN: A negyedik köztársaság kísérlete alig két évig tartott. 2007 őszén a PiS újra ellenzékbe került, és a szmolenszki repülőszerencsétlenség után a 2010-es elnökválasztáson sem a párt elnöke győzött. Miért?

MW: Mert a társadalom demokratikus választáson elvetette azt, amit két éven át tapasztalt. 2005-ben a PiS nem szerzett többséget, előbb kisebbségben kormányzott, majd két másik párttal koalícióban. Vagyis kezdetben is csak viszonylagos volt a támogatottsága, két év után pedig az emberek megelégelték, amit művelt. Olyan, szintén jobboldali pártra szavaztak többen, amely azt ígérte, hogy másképp fogja működtetni az államot. És úgy is tesz.

MN: Március 15-én Budapesten más kép is kialakulhatott. A magyar kormánypárttal szimpatizáló lengyel jobboldali tüntetők jelentős erőnek látszottak.

MW: A közvélemény-kutatások szerint a választóknak egy viszonylag állandó, kétségkívül nem jelentéktelen részéről van szó, amely nem csökken, de nem is nagyon nő. A PiS-ből az utóbbi időben kiszakadt két csoport, de ezeket nehéz új pártnak nevezni, csupán többé vagy kevésbé radikális töredékei a PiS-nek. A tapasztalat szerint az ilyen bomlás nem növeli a rájuk szavazók együttes számát.

MN: Egy részvevő azt mondta: életében először érezte magát jobban külföldön, mint odahaza. És volt egy jelszó: "Orbán, vezess minket Varsóba!" A kifejezés magyarul úgy is érthető, hogy "Varsó ellen".

MW: Nekem sokkal kellemesebb az alkotmányos Lengyel Köztársaságban élni, mint amilyen a mai magyar alaptörvény uralma alatt lenne. Ezek a tüntetők az 1989 után megszerzett szabadságjogaikkal élnek: utaznak és beszélnek mindenfélét. Okosat és nem annyira okosat. Senkinek eszében sincs ezt korlátozni, de bírálni azért szabad.

Névjegy

1950-ben született, a Varsói Egyetem Emberi Jogok Tanszékének professzora. Tanított Lausanne-ban, Párizsban, Bonnban, Sydneyben, Konstanzban és Bayreuthban. Előad Budapesten, a Közép-európai Egyetemen (CEU). 2001 és 2010 között alkotmánybíró. 2011 óta a Lengyel Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottságának elnöke. Mivel 1977-1979-ben külső óraadóként jogot tanított a Belügyminisztérium Tiszti Főiskoláján, a Nemzeti Emlékezet Intézetének ügyészsége 2006-ban megvádolta azzal, hogy átvilágítási nyilatkozata hamis. Végül a jogerős ítéletet hozó bíróság kimondta: a főiskola nem szerepel a törvényben felsorolt állambiztonsági szervek között, mert nem is volt az, tehát a vele folytatott együttműködést nem kellett bevallani. Wyrzykowski óráinak hallgatói között közlekedési rendőrök és bűnügyi nyomozók mellett lehettek politikai titkosrendőrök is, de erről neki mint szerződéses civilnek fogalma sem lehetett. Az ügy 2010-ig tartott, ezalatt a hivatalban lévő alkotmánybírónak a vád abszurditása ellenére lényegében gyanúsítotti státuszban kellett élnie.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.