„Moszkva valójában győzni akar, nem békét”

Takácsy Dorka Oroszország-szakértő

Külpol

A különféle béketervekben egy közös van egyelőre: az, hogy Ukrajna rosszul jár velük. Alapvető kérdésekben nem ért egyet Európa és az Egyesült Államok, miközben lavinát is elindíthat, ha utóbbi elismeri a Krím Oroszországhoz tartozását.

Magyar Narancs: Miközben az oroszok immár egyre aktívabban lövik ismét Kijivet is, szinte naponta pörögnek a már közeledő ukrajnai békéről szóló hírek. Mennyire PR-fogás ez?

Takácsy Dorka: Ezt azért nehéz megmondani, mert sorban jönnek az információk új béketervezetről, új ritkaföldfém-megállapodásról, ami zárójelbe tesz mindent, amit addig gondoltunk. De Trump beiktatása óta benne van a levegőben, hogy „most kell beleadni mindent”, fokozni a támadások és a védekezés intenzitását, hiszen Trump valamit majd demonstrálni akar. Hogy mit, azt senki nem tudja pontosan, de ha valamilyen módon rákényszeríti a feleket a tárgyalásra, akkor a lehető legjobb pozícióból akarják kezdeni azokat. Az idő szorítása, amit Trump hozott el, növelte a bizonytalanságot. Oroszország jelentősen növelte a támadások intenzitását, de szimbolikus módon novemberben, az elnökválasztás hetében és januárban, Trump beiktatása idején is ezt tette. Úgy tűnik, Moszkva valójában nem akar békét: ők győzni akarnak. Ha békéről beszélnek, az inkább arra szolgál, hogy megosszák a Nyugatot. Amint sikerül elültetniük a nyugati közvéleményben és a döntéshozók fülében, hogy közel a háború vége, bizonyos vezetők lejjebb csavarhatják a támogatásokat, mondván, már úgysem tart sokáig az egész, tehát felesleges pénzkidobás a támogatás.

MN: Jelenleg az Egyesült Államok és Európa fundamentális kérdésekben nem értenek egyet Ukrajnáról, ami akár a NATO szakadásához is vezethet. A NATO szétverése lehet az orosz háborús siker?

TD: Ennél nagyobb sikert nehéz lenne elképzelni számukra, hiszen Oroszország eddig is a NATO meggyengítésére törekedett. De a konkrét szakadást nem látom valószínűnek. Valóban, a nyugati szövetségesek Ukrajna kapcsán jelenleg mást képviselnek, mint a pálfordulást végrehajtó Egyesült Államok. És bármilyen fájdalmas ez az árulásnak is felfogható lépés, még ez sem jelenti azt, hogy Ukrajna sorsa meg lenne pecsételve – amennyiben a Tettre készek koalícióját képező országok támogatása töretlen marad. Amikor Trump felfüggesztett mindenfajta amerikai segítséget, Ukrajna számára a hírszerzési információk visszatartása volt a legfájdalmasabb, és ezt az európai szövetségesek akkor nem tudták teljes mértékben pótolni. Viszont a jelenlegi folyamatokból az látszik, hogy több ország is rákapcsolt a kapacitások fejlesztésére, tehát valószínűleg hónapokon belül már ezen a fronton is helyettesíthetővé válik Amerika.

MN: Trump különleges megbízottja, Steve Witkoff többször is személyesen Vlagyimir Putyinnal tárgyalt, aki sok részletet nem tartalmazó, de elégedett reakciót adott ki. Mondhatjuk, hogy akkor ez a része eldőlt?

TD: Nem jelenteném ki ezt ilyen kategorikusan, továbbra is többszólamú retorikát hallhatunk a Trump-adminisztrációtól, még magától Trumptól is, tehát egy-egy hasonló pillanatkép nem mérvadó. Az viszont látszik, hogy minden fél eltérő célok elérésére törekszik. Az Egyesült Államok mielőbb kihátrálna a háborúból, és maximalizálná a learatható anyagi hasznot, Oroszország továbbra is Ukrajna egészét akarja, és a megszállt ország felprédálásán túl azt, hogy Ukrajna működésképtelen, megcsonkított orosz bábállamként, a nyugati integráció reményétől megfosztva tengődjön a jövőben. Ukrajna és az EU legtöbb országa, illetve további támogatók pedig fenntartható, igazságos békét akarnak, és megakadályozni azt, hogy Oroszország kiterjessze a szomszédjai elleni agressziót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.