„Moszkva valójában győzni akar, nem békét”

Takácsy Dorka Oroszország-szakértő

Külpol

A különféle béketervekben egy közös van egyelőre: az, hogy Ukrajna rosszul jár velük. Alapvető kérdésekben nem ért egyet Európa és az Egyesült Államok, miközben lavinát is elindíthat, ha utóbbi elismeri a Krím Oroszországhoz tartozását.

Magyar Narancs: Miközben az oroszok immár egyre aktívabban lövik ismét Kijivet is, szinte naponta pörögnek a már közeledő ukrajnai békéről szóló hírek. Mennyire PR-fogás ez?

Takácsy Dorka: Ezt azért nehéz megmondani, mert sorban jönnek az információk új béketervezetről, új ritkaföldfém-megállapodásról, ami zárójelbe tesz mindent, amit addig gondoltunk. De Trump beiktatása óta benne van a levegőben, hogy „most kell beleadni mindent”, fokozni a támadások és a védekezés intenzitását, hiszen Trump valamit majd demonstrálni akar. Hogy mit, azt senki nem tudja pontosan, de ha valamilyen módon rákényszeríti a feleket a tárgyalásra, akkor a lehető legjobb pozícióból akarják kezdeni azokat. Az idő szorítása, amit Trump hozott el, növelte a bizonytalanságot. Oroszország jelentősen növelte a támadások intenzitását, de szimbolikus módon novemberben, az elnökválasztás hetében és januárban, Trump beiktatása idején is ezt tette. Úgy tűnik, Moszkva valójában nem akar békét: ők győzni akarnak. Ha békéről beszélnek, az inkább arra szolgál, hogy megosszák a Nyugatot. Amint sikerül elültetniük a nyugati közvéleményben és a döntéshozók fülében, hogy közel a háború vége, bizonyos vezetők lejjebb csavarhatják a támogatásokat, mondván, már úgysem tart sokáig az egész, tehát felesleges pénzkidobás a támogatás.

MN: Jelenleg az Egyesült Államok és Európa fundamentális kérdésekben nem értenek egyet Ukrajnáról, ami akár a NATO szakadásához is vezethet. A NATO szétverése lehet az orosz háborús siker?

TD: Ennél nagyobb sikert nehéz lenne elképzelni számukra, hiszen Oroszország eddig is a NATO meggyengítésére törekedett. De a konkrét szakadást nem látom valószínűnek. Valóban, a nyugati szövetségesek Ukrajna kapcsán jelenleg mást képviselnek, mint a pálfordulást végrehajtó Egyesült Államok. És bármilyen fájdalmas ez az árulásnak is felfogható lépés, még ez sem jelenti azt, hogy Ukrajna sorsa meg lenne pecsételve – amennyiben a Tettre készek koalícióját képező országok támogatása töretlen marad. Amikor Trump felfüggesztett mindenfajta amerikai segítséget, Ukrajna számára a hírszerzési információk visszatartása volt a legfájdalmasabb, és ezt az európai szövetségesek akkor nem tudták teljes mértékben pótolni. Viszont a jelenlegi folyamatokból az látszik, hogy több ország is rákapcsolt a kapacitások fejlesztésére, tehát valószínűleg hónapokon belül már ezen a fronton is helyettesíthetővé válik Amerika.

MN: Trump különleges megbízottja, Steve Witkoff többször is személyesen Vlagyimir Putyinnal tárgyalt, aki sok részletet nem tartalmazó, de elégedett reakciót adott ki. Mondhatjuk, hogy akkor ez a része eldőlt?

TD: Nem jelenteném ki ezt ilyen kategorikusan, továbbra is többszólamú retorikát hallhatunk a Trump-adminisztrációtól, még magától Trumptól is, tehát egy-egy hasonló pillanatkép nem mérvadó. Az viszont látszik, hogy minden fél eltérő célok elérésére törekszik. Az Egyesült Államok mielőbb kihátrálna a háborúból, és maximalizálná a learatható anyagi hasznot, Oroszország továbbra is Ukrajna egészét akarja, és a megszállt ország felprédálásán túl azt, hogy Ukrajna működésképtelen, megcsonkított orosz bábállamként, a nyugati integráció reményétől megfosztva tengődjön a jövőben. Ukrajna és az EU legtöbb országa, illetve további támogatók pedig fenntartható, igazságos békét akarnak, és megakadályozni azt, hogy Oroszország kiterjessze a szomszédjai elleni agressziót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.