Magyar Narancs: Miközben az oroszok immár egyre aktívabban lövik ismét Kijivet is, szinte naponta pörögnek a már közeledő ukrajnai békéről szóló hírek. Mennyire PR-fogás ez?
Takácsy Dorka: Ezt azért nehéz megmondani, mert sorban jönnek az információk új béketervezetről, új ritkaföldfém-megállapodásról, ami zárójelbe tesz mindent, amit addig gondoltunk. De Trump beiktatása óta benne van a levegőben, hogy „most kell beleadni mindent”, fokozni a támadások és a védekezés intenzitását, hiszen Trump valamit majd demonstrálni akar. Hogy mit, azt senki nem tudja pontosan, de ha valamilyen módon rákényszeríti a feleket a tárgyalásra, akkor a lehető legjobb pozícióból akarják kezdeni azokat. Az idő szorítása, amit Trump hozott el, növelte a bizonytalanságot. Oroszország jelentősen növelte a támadások intenzitását, de szimbolikus módon novemberben, az elnökválasztás hetében és januárban, Trump beiktatása idején is ezt tette. Úgy tűnik, Moszkva valójában nem akar békét: ők győzni akarnak. Ha békéről beszélnek, az inkább arra szolgál, hogy megosszák a Nyugatot. Amint sikerül elültetniük a nyugati közvéleményben és a döntéshozók fülében, hogy közel a háború vége, bizonyos vezetők lejjebb csavarhatják a támogatásokat, mondván, már úgysem tart sokáig az egész, tehát felesleges pénzkidobás a támogatás.
MN: Jelenleg az Egyesült Államok és Európa fundamentális kérdésekben nem értenek egyet Ukrajnáról, ami akár a NATO szakadásához is vezethet. A NATO szétverése lehet az orosz háborús siker?
TD: Ennél nagyobb sikert nehéz lenne elképzelni számukra, hiszen Oroszország eddig is a NATO meggyengítésére törekedett. De a konkrét szakadást nem látom valószínűnek. Valóban, a nyugati szövetségesek Ukrajna kapcsán jelenleg mást képviselnek, mint a pálfordulást végrehajtó Egyesült Államok. És bármilyen fájdalmas ez az árulásnak is felfogható lépés, még ez sem jelenti azt, hogy Ukrajna sorsa meg lenne pecsételve – amennyiben a Tettre készek koalícióját képező országok támogatása töretlen marad. Amikor Trump felfüggesztett mindenfajta amerikai segítséget, Ukrajna számára a hírszerzési információk visszatartása volt a legfájdalmasabb, és ezt az európai szövetségesek akkor nem tudták teljes mértékben pótolni. Viszont a jelenlegi folyamatokból az látszik, hogy több ország is rákapcsolt a kapacitások fejlesztésére, tehát valószínűleg hónapokon belül már ezen a fronton is helyettesíthetővé válik Amerika.
MN: Trump különleges megbízottja, Steve Witkoff többször is személyesen Vlagyimir Putyinnal tárgyalt, aki sok részletet nem tartalmazó, de elégedett reakciót adott ki. Mondhatjuk, hogy akkor ez a része eldőlt?
TD: Nem jelenteném ki ezt ilyen kategorikusan, továbbra is többszólamú retorikát hallhatunk a Trump-adminisztrációtól, még magától Trumptól is, tehát egy-egy hasonló pillanatkép nem mérvadó. Az viszont látszik, hogy minden fél eltérő célok elérésére törekszik. Az Egyesült Államok mielőbb kihátrálna a háborúból, és maximalizálná a learatható anyagi hasznot, Oroszország továbbra is Ukrajna egészét akarja, és a megszállt ország felprédálásán túl azt, hogy Ukrajna működésképtelen, megcsonkított orosz bábállamként, a nyugati integráció reményétől megfosztva tengődjön a jövőben. Ukrajna és az EU legtöbb országa, illetve további támogatók pedig fenntartható, igazságos békét akarnak, és megakadályozni azt, hogy Oroszország kiterjessze a szomszédjai elleni agressziót.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
