Nagyhal Putyin étrendjén: A spanyol dácsa rácsa

publikálva
2001/5. (02. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Amoszkvai média egy része nem sokat teketóriázott, és pillanatokon belül megtalálta az összefüggést a két letartóztatás között. E szerint Borogyin amerikai letartóztatása tulajdonképpen Guszinszkij ellencsapása. E merész gondolat lényegében azt feltételezi, hogy a kiadatási eljárást házi őrizetben váró Guszinszkij még az amerikai hatóságokat is képes befolyásolni. E bomlottnak tűnő elképzelés mögött a megszokott logika működik: csak az lehet a felelős a történtekért, aki a legtöbb hasznot húzza belőlük. És ez pillanatnyilag kétségtelenül a sarokba szorított Guszinszkij.

Amoszkvai média egy része nem sokat teketóriázott, és pillanatokon belül megtalálta az összefüggést a két letartóztatás között. E szerint Borogyin amerikai letartóztatása tulajdonképpen Guszinszkij ellencsapása. E merész gondolat lényegében azt feltételezi, hogy a kiadatási eljárást házi őrizetben váró Guszinszkij még az amerikai hatóságokat is képes befolyásolni. E bomlottnak tűnő elképzelés mögött a megszokott logika működik: csak az lehet a felelős a történtekért, aki a legtöbb hasznot húzza belőlük. És ez pillanatnyilag kétségtelenül a sarokba szorított Guszinszkij.

De mi is történt a sajtócézárral?

Korzsakovval torzsalkodik

Mostani konfliktusa a hatalommal nem előzmény nélküli - már Jelcin idején is volt példa arra, hogy a moszkvai oligarcha átmenetileg biztonságosabbnak találta Londont az orosz fővárosnál. Történt mindez egy kínos 1994 végi incidens nyomán. Guszinszkij védelmi szolgálatának emberei ugyanis csaknem tettlegességig fajuló konfliktusba keveredtek a Korzsakov-féle elnöki biztonsági szolgálat munkatársaival. Az incidens valódi okai máig sem teljesen tisztázottak. A nagy nyilvánosságot nyert eset azonban ráirányította a figyelmet a születőben lévő médiabirodalom már akkor több száz főt számláló biztonsági szolgálatára, amely nemcsak védelmi feladatokat látott el (ami még érthető is lenne az orosz üzleti viszonyok közepette), de kiterjedt megfigyelő, lehallgató és elemző munkát is végzett. Guszinszkij gondjai tehát nem Putyinnal kezdődtek, a médiamágnás és a Kreml viszonyát már az új elnök beiktatását megelőzően is terhelték konfliktusok.

Luzskovval lubickol

Az egykori színházi adminisztrátor (értsd: gazdasági igazgató) komoly politikai támogatók nélkül aligha kezdhetett volna 1993-ban későbbi médiabirodalmának kiépítéséhez. Patrónusának hosszú időn át a főváros vezetését, személy szerint Jurij Luzskovot tudták a beavatottak. A Moszt bank, majd pedig a Media-Moszt alapítójának a 80-as évek végére visszanyúló vállalkozásai ugyanis olyan területeken zajlottak (lakásfelújítás és ingatlanforgalom), amelyeken Moszkva vezetőinek támogatása nélkül nemhogy az üzleti expanzióra, de a talpon maradásra se lett volna esélye. Guszinszkij bankja hosszú éveken át úgynevezett meghatalmazott pénzintézetként kezelte és forgatta a főváros pénzeit. A 90-es évek első felében ez a meghatalmazotti státus, vagyis a jelentős közpénzek kezelésének lehetősége az egyik legbiztosabb forrása és formája volt a gyors meggazdagodásnak. Guszinszkij nem is maradt hálátlan. Kiépülő médiabirodalma átmeneti megszakításokkal többnyire jóindulattal tekintett a moszkvai hatóságok működésére. Ezért is érintette Guszinszkijt oly kellemetlenül, hogy a ´98 végétől országos ambíciókkal fellépő Jurij Luzskov súlyos politikai vereséget szenvedett ´99 őszén, és a föderációs szintű politika perifériájára sodródott.

Jelcinnel cimborál

A nagypolitikában azonban Guszinszkij messze nem bizonyult olyan következetesnek, mint üzleti sikereinek színterén, Moszkvában. Az 1993-ban alapított első oroszországi magántelevízió, az NTV politikai orientációjának váltásai jól jelzik ezt. A jelcini rezsim iránti kezdeti lojalitást 1995-re, nem kis részben a már említett 1994 végi incidens és az ugyancsak ekkor meginduló első csecsen háború nyomán élesen kritikus hang váltja fel. 1996 kora tavaszán ismét változik a kép, és az NTV felsorakozik a Jelcin újraválasztását támogató és finanszírozó új tulajdonosi csoportok mellé. Ennek meg is lesz a jutalma: az NTV ´96 őszén megkapja az egyik földi sugárzású televíziós csatorna kizárólagos használati jogát. 1997 kora nyarán újabb fordulat következik be. A kormányba kerülő Csubajsz-Nyemcov reformtandem államerősítő és új privatizációs gyakorlatot meghirdető programja elfogadhatatlan a politikai kapcsolatokat üzleti előnnyé konvertáló Guszinszkij számára. A kétféle magatartás konfliktusa az év derekán tetőzik, amikor is az orosz állami telefonóriás, a Szvjazinveszt 25 százalékos részvénycsomagját nem a Moszt csoport által létrehozott nemzetközi konzorcium (a spanyol Telefonica SA és a Credit Suisse First Boston részvételével) nyeri meg, hanem üzleti riválisa. A győztes, az orosz ONEXIM csoport szervezte konzorcium - melynek többek között tagja a Soros György-féle Quantum csoport is - 165 millió dollárral ajánl többet a felkínált részvénycsomagért.

Csubajszot akaszt

Guszinszkij tombol, és Berezovszkijjal összefogva eszközökben nem válogató támadást indít a kormány nyugatos reformerei ellen. A médiaattak következménye az energikusan színre lépő Csubajsz-Nyemcov páros morális ellehetetlenülése és politikai lebénulása egy olyan politikai pillanatban, amikor még talán lett volna mód az állampapír-piramis összeomlásának megakadályozására. Ám Guszinszkij szemében sem a reformtandem kiszorítása, sem a kormányzati munka megbénítása nem tűnt olyan magas árnak, amit ne fizettetett volna meg privatizációs kudarcáért. Az 1998. augusztusi pénzügyi kollapszus viszont a médiacézár birodalmára is visszaütött: az orosz állam pénzügyi megroppanása épp akkor következett be, amikor Guszinszkij a Media-Moszt részvényeit bevezetni készült a Nasdaq tőzsdére. A terv a válság nyomán megbukott, és ráadásul nem is ez jelentette a Moszt csoport egyedüli veszteségét 1998 őszén. A csoport pénzügyi hátterét adó Moszt bank lényegében összezsugorodott; és felettébb nyugtalanítónak látszottak az augusztusi válság politikai következményei is. Primakov kormányfői kinevezésével és mind önállóbbá váló politikai magatartásával az új tulajdonosi csoportok jövője is elbizonytalanodott. Ebben a helyzetben, illetve Jelcin idő előtti kiválásának fenyegetése mellett különös koalíció jött létre ´99 kora tavaszán Primakov megbuktatására. A koalícióhoz Jelcin közvetlen környezetén, vagyis az ún. "családon", valamint a technokrata reformereken kívül az üzleti elit különböző csoportjai, így Guszinszkij is csatlakozott. Annál nagyobb volt csalódottsága, amikor a május második felében fölálló új kormányba egyetlen jelöltjét sem sikerült betuszkolnia.

Ez az a pillanat, amikor kezdetét veszi az azóta is tartó konfrontáció a Kreml és a Media-Moszt között. Guszinszkij ebben a helyzetben politikai kudarcát azzal próbálja kompenzálni, hogy az ekkor már első számú szövetségi szintű politikusnak számító és a közeledő elnökválasztások már-már biztos befutójának tekintett moszkvai főpolgármester, Luzskov mögé áll. Jelcin közvetlen környezete nyugtalanul szemléli a puha átörökítés forgatókönyvét veszélyeztető polgármester politikai ambícióit és az őt támogató Guszinszkij aktivitását. E nyugtalanságot csak fokozza az a külföldi sajtó által megszellőztetett korrupciós és pénzmosási ügy, melynek első számú érintettjei közt találni Jelcin lányát és az elnök gazdasági háttérintézményeit felügyelő Pavel Borogyint is. 1999 augusztusában minden jel arra utal, hogy a jelcini rezsim végnapjait éli. Az új korszak kulcsembere Luzskov, akihez nem sokkal később Primakov is csatlakozik. Guszinszkij ekkor úgy érezheti: a biztos győztesek csapatában játszik.

A Kreml azonban ellentámadásba lendül. A még felügyelete alá tartozó elektronikus média elképesztő színvonalú lejárató kampányba fog a Luzskov-Primakov páros ellen, Guszinszkij médiabirodalmát pedig megpróbálja pénzügyileg megroppantani. A legmagasabb körök intenciójára az állami többségi tulajdonban lévő Vnyestorgbank elutasítja a Moszt csoport kérését egy esedékessé váló, 62 millió dolláros hitel visszafizetésének átütemezésére. Eközben újra belobban az Észak-Kaukázus: máig nem teljesen tisztázott céllal és körülmények közt csecsen csapatok törnek be Dagesztánba, majd szeptember elején lakóházrobbantások sora rázza meg Oroszországot. A fejlemények sokkolják az orosz társadalmat, és pillanatokon belül áthangolják a társadalmi közérzületet. A Guszinszkij-féle médiabirodalom a kora őszi fejleményekben az agonizáló jelcini rezsim tisztázatlan és kétségbeesett önátmentését látja, és leleplező anyagok sorával próbálja ezt igazolni. A ´99 végi politikai versenyt azonban Guszinszkij és támogatottjai elveszítik. Ráadásul időközben egy fontos új szereplő is felbukkan az orosz politikában: Vlagyimir Putyin.

Putyin: irány a dutyim!

A Jelcint fölváltó új elnök Guszinszkijjal kapcsolatos magatartását aligha irányítja személyes ellenszenv. Putyin egyrészt folytatja a Jelcin környezete által egykor elindított manővereket a Media-Moszt ellen, másrészt maga is kezdeményez hasonlókat, mert olyan politikai ambíciókat tulajdonít - nem is alaptalanul - Guszinszkijnak, melyek nem összeegyeztethetők a politika és az üzlet világát egymástól elválasztani akaró törekvéseivel.

A sarokba szorított Moszt csoport, amelynek pénzügyi ellehetetlenítése Putyin idején változatlan intenzitással folytatódott, 2000 tavaszától az ellene irányuló támadásokat a sajtószabadság elleni fellépésnek állítja be. Ez kétségtelenül okos manőver. Hiszen tény: az a mód, ahogy az orosz állami szervek a Guszinszkij-ügyet kezelik, valóban aggodalmat keltő. De nem azért, mert Putyin a sajtószabadság ellensége lenne. Leginkább azért, mert Oroszországban épp azok az intézmények vannak talán a legsúlyosabb válságban, amelyeknek feladata a törvényesség garantálása lenne. Nehéz azonban politikai elfogulatlanságot és jóhiszeműséget feltételezni arról a főügyészségről, amely, miközben példátlan aktivitással ügyködik Guszinszkij felelősségre vonásán, feltűnő engedékenységet mutat Borogyin ügyében. A főügyész tavaly decemberben azzal az indoklással zárta le a svájci hatóságok által pénzmosással vádolt Pavel Borogyin ügyét, hogy a svájci fél nem küldte át a vádakat megalapozó dokumentumok eredetijét. Guszinszkij ügyében viszont maga a főügyész helyettese utazott el Spanyolországba, és vitte magával a kiadatási kérelem megalapozottságát állítólagosan igazoló dokumentumokat. Miért nem utazott Svájcba is ügyészségi szakértői csoport az eredeti Borogyin-anyag tanulmányozására?

A két letartóztatás közt leginkább épp az elfogulatlan és egyenlő feltételek mellett zajló igazságszolgáltatás nyilvánvaló oroszországi deficitje teremt összefüggést. És ha van feladat, amit Putyinnak a lehető leggyorsabban meg kell oldania, akkor az nem más, mint e deficit gyors és meggyőző felszámolása.

Sz. Bíró Zoltán

A vádak, az üzlet

A Guszinszkij-birodalom három pilléren nyugodott: a Moszt csoport kft.-n, a Moszt bankon és a Media-Moszton. A Moszt csoport kft. 1997 elejéig - a banki tevékenységen kívül - minden más Guszinszkij-érdekeltséget átfogott. Néhány tucat vállalat többségi részvényeseként beletartozott tevékenységi körébe az építőanyag-gyártás, az épületfelújítás, az értékpapír-kereskedelem, az ingatlanbiznisz. 1997-ben Guszinszkij kivonta a holdingból médiavállalkozásait, és megalapította a Media-Moszt csoportot. Ez magában foglalta az első orosz magántelevíziós társaságot, az NTV-t, annak műholdas leágazását, az NTV +-t, az egyik legnépszerűbb moszkvai rádiós csatornát, az Eho Moszkvit, a Szegodnya című napilapot, valamint a Newsweekkel közösen indított hetilapot, az Itogit. A Moszt csoport megalakításával Guszinszkij üzleti érdeklődése a bankszféráról áttevődött a médiabizniszre. Az 1998. augusztusi pénzügyi válság egyik legnagyobb pénzintézeti vesztese épp a kiterjedt lakossági ügyfélkörrel rendelkező Moszt bank volt. A médiaüzlet költségeit Guszinszkij jelentős hitelfelvételekkel próbálta finanszírozni. Csak a Media-Moszt tartozását nyolcszázmillió dollárra becsülik.

Az üzletemberrel szemben többféle vád is megfogalmazódott. Ezek közül a legsúlyosabb a nagy értékű csalás vádja. A médiamágnás gondjai azok után szaporodtak meg, hogy a Vnyestorgbank nem volt hajlandó az esedékessé váló, 62 millió dolláros hitel törlesztésének átütemezésére. Guszinszkijnak ezt a problémát még sikerült megoldania, és nagy nehézségek árán visszafizette a tartozást. Nem sikerült viszont ez azokkal a Gazprom garanciavállalása mellett felvett hitelekkel, amelyek együttes összege megközelítette a félmilliárd dollárt. A Credit Suisse First Boston 211, majd pedig 262 millió dollárt folyósított Guszinszkij médiavállalkozásának. Noha az esedékessé váló refinanszírozás ügyében az év elején még sikerült dűlőre jutni a garanciavállaló Gazprommal, az ügylet nem nyerte meg a Kreml tetszését, és a 38 százalékban állami tulajdonban lévő gázóriás vezetését arra utasította, hogy vonja vissza a háttéregyezséget. Guszinszkij ebben a helyzetben, legalábbis az orosz ügyészség szerint, megpróbálta a pénzügyi válságba került médiavállalkozásainak aktívumait kivonni és külföldre juttatni. Az elmúlt csaknem egy év alatt az ügyet számos, politikai motívumokkal is kombinált háttér-megállapodás, illetve azok visszavonása színezte. Borogyin esetében a vádak korrupciót és pénzmosást vélelmeztek. A több tíz millió dollárra becsült tranzakciók a Kreml Borogyin által felügyelt felújításához és Jelcin elnöki repülőgépének újjáépítéséhez kapcsolódnak. A Mabetex-botrányként ismertté vált ügynek Borogyinon kívül más magas beosztású oroszországi vádlottjai is vannak. Egyes vélemények szerint az ügyben Jelcin családja is érintett. A svájci ügyészség szerint Borogyin a nagy értékű megrendelésekért cserébe az államkasszából kifizetett összeg egy meghatározott hányadát visszakövetelte, és ezek a pénzek jelentek meg a Borogyinnak tulajdonított svájci számlákon.

publikálva
2001/5. (02. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-Magyarország

még több Kis-Magyarország...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...