Nagyon szoros lehet az amerikai elnökválasztás eredménye

Donald Trump az előzetes várakozásoknál jobban szerepel a déli államokban, Joe Biden azonban nyerhet Arizonában, miközben a döntő elektori szavazatokat a közép-nyugati Rozsda-övezet államaiban adhatják le. Ha ott szoros az állás, akkor akár napokig – vagy hetekig – is várhatunk arra, hogy kiderüljön a végeredmény.

Ha bárki is reménykedett abban, hogy hamar egyértelmű képünk lehet az amerikai elnökválasztás állásáról, csalódnia kellett akkor, amikor keddről szerda éjszaka Florida és Észak-Karolina szavazatai beérkeztek. A két déli, úgynevezett „billegő állam” azért volt érdekes, mert ezek – sok más tagállammal ellentétben – a levélszavazatokat már jóval a választás napja előtt elkezdték összeszámolni, így urnazárást követően nem sokkal már magas feldolgozottságú adatokat tudtak közölni. A várakozások szerint Joe Biden élre is ugrott mindkét államban, de végül Donald Trump fokozatosan behozta őt mindkét helyen, és Floridát meg is nyerte – a szavatatok 96 százalékos összesítése után több mint három ponttal vezet. Észak-Karolina ennél szorosabb, de ott is jobbak az elnök esélyei.

Biden azonban – ahogy némileg meglepő módon éppen a Fox News csatorna jelezte először – győzhet Arizonában, amivel megfordíthat egy olyan államot, ahol négy éve Trump nyert. Ez a 11 elektori szavazat fontos lépés lenne a végső győzelem felé, de még nem elég: a Rozsda-övezet három ingadozó állama (Pennsylvania, Michigan, Wisconsin) közül legalább kettőt el kell hódítania. Négy éve mindhárom helyen nagyon szoros különbséggel nyert Trump, a közvélemény-kutatások most viszont demokrata fölényt mutattak. Az eddig megszámolt szavazatokban azonban a jelenlegi elnök vezet, de hozzá kell tenni, ez alig tartalmazza még a Bidennek kedvező levélszavazatokat.

Joe Biden, a Demokrata Párt elnökjelöltje beszédet mond felesége, Jill Biden társaságában a Delaware állambeli Wilmingtonban az amerikai elnök-, valamint képviselőházi és részleges szenátusi választások éjszakáján 2020. november 3-án. Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A koronavírus-járvány sok szempontból felforgatta az amerikai politikát, és az egyik következménye az, hogy még a szokásosnál is kiszámíthatatlanabbá tette a választási eredményközlést. A vírusveszély miatt minden korábbinál többen éltek a levélszavazással, illetve rengetegen a választást megelőzően adták le szavazatukat, viszont az ötven tagállam mindegyike saját szabályok alapján rendelkezik ezen voksok összeszámlálásával. Mivel Trump kampányának hatására a szavazás módja is átpolitizálódott, ezért nem mindegy, hogy milyen sorrendben ismertetik a különbözőféleképpen leadott szavazokat: a jelenlegi elnök jelentősen vezet a választás napján, személyesen leadott voksokat tekintve, Biden viszont jóval több levélszavazatot szerzett.

Az elnökválasztás állása a New York Times adatai alapján magyar idő szerint 6:45-kor. Forrás: 270towin.com

A kiütéses győzelem elmaradt, helyette a "horrorforgatókönyv" jöhet

Bár a közvélemény-kutatások nagy Biden-győzelmet jeleztek előre, az egyáltalán nem volt kizárt, hogy akár kisebb mérési hiba is az elektori szavazatokért folytatott versenyt jóval szorosabbá teszi. Mivel Trump jobban teljesített a legtöbb déli ingadozó államban (Florida és Észak-Karolina mellett Texasban és Georgiában is vezet, bár az utóbbit még esetleg Biden átfordíthatja), és várhatóan Ohiót és Iowát is sikerül megszereznie, ezért a választás az előzetesen is várt legfőbb „csatatereken”: Arizonán és a három nagy közép-nyugati államon múlik. Ez utóbbiakban viszont a levélszavazatok megszámolása napokig is eltarthat, ami szoros állásnál éppen azokat a "horrorforgatókönyveket" hozhatja elő, amiket sokan el akartak kerülni.

Pennsylvania szerepe ezek közül is kitüntetett: 20 elektori szavazatával könnyen meghatározó lehet, ám több megyéjében a levélszavazatokat el sem kezdték megszámolni. Emiatt viszont Trump jobban áll, és előfordulhat, hogy ilyen körülmények között győzelmet hirdet – majd a megmaradt levélszavazatokat akár bírósági úton is megtámadhatja. Így akár még hetekig is elhúzódhat a választás kimenetele, ami egy pattanásig feszült pillanatban élezheti az indulatokat. Ha Biden veszít Pennsylvaniában, még nincs veszve minden számára, de ilyenkor egy 269-269-es elektori döntetlen esélye is megnövekszik – amivel az elnökségről a képviselőház döntene, de olyan módon, hogy minden állami delegációnak egy szavazata van, ami a republikánusoknak kedvez.

Az újraválasztásáért induló Donald Trump elnök támogatói egy eredményváró rendezvényen az Arizona állambeli Chandlerben az amerikai elnök-, valamint képviselőházi és részleges szenátusi választások estéjén 2020. november 3-án. Fotó: MTI/AP/Matt York

Marad az amerikai politika megosztottsága

Az elnökválasztás mellett a kongresszusi eredmények kevesebb figyelmet kaptak, de ezek jelentősége sem lebecsülendő a következő évek amerikai politikája szempontjából. A további demokrata áttörés láthatóan elmarad: a képviselőházban ugyan megőrzik a biztos többségüket, azaz Nancy Pelosi maradhat házelnök, de a szenátus visszahódítása keményebb diónak tűnik. Arizonában és Coloradóban egy-egy széket a demokraták átfordítottak Mark Kelly egykori űrhajósnak, illetve John Hickenlooper volt kormányzónak köszönhetően, de ez kevés lehet a korábbi 53-47-es különbség ledolgozásához, ráadásul Alabamában – a várakozásoknak megfelelően – a republikánusok szereztek meg egy korábbi demokrata helyet. Ha Mitch McConnell szenátusi vezető pozícióban marad, akkor Biden még megválasztása esetén is komoly akadályok elé néz a belpolitikai célkitűzései megvalósításában.

Donald Trump veszíthet, de nem utasították el egyértelműen a választók, és a republikánus politikusokat alig büntették meg az elnök támogatása miatt. Ebből a párt vezetői könnyen azt a tanulságot vonhatják le, hogy ez a politika járható, ezért még ha Trump el is bukik (ami messze nem egyértelmű), a "trumpizmus" hosszú időre velünk maradhat. Ha pedig újraválasztják, akkor az elnök ezt minden bizonnyal jelentős felhatalmazásként értelmezi – a szoros eredmény ellenére.