A várakozásoknak megfelelően hatalmas többséggel jóváhagyta szerdán a brit törvényhozás alsóháza az előre hozott parlamenti választások kiírását június 8-ára.
Theresa May miniszterelnök – aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választások megrendezését – tegnap jelentette be teljesen váratlanul az előre hozott választások tervét, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval. May indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a kormányzó Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum.
| ||
A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat. A szerdai alsóházi voksoláson ennél is sokkal nagyobb arányban hagyták jóvá a képviselők az előre hozott választások megtartását. A kormány indítványára 522-en, ellene 13-an szavaztak.
A jelenlegi parlamentet az uralkodó várhatóan május 3-án oszlatja fel, és ekkor kezdődik a hivatalos választási kampányidőszak. Legutóbb több mint ötven éve, 1966-ban fordult elő, hogy hivatalban lévő brit kormányfő az előző választások után kevesebb mint négy évvel önszántából előre hozott választásokat írt ki.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Times megbízásából elvégzett – a tekintélyes konzervatív brit napilap által szerdán ismertetett – legutóbbi felméréssorozatában kimutatta, hogy a választók 43 százaléka voksolna a konzervatívokra, 24 százalékuk a Munkáspártra, 11 százalék pedig a Liberális Demokratákra.
A Guardian szerda reggeli szerkesztőségi véleménycikkében azt írja, hogy az előre hozott választás se jogi, se politikai értelemben nem indokolt, és ártani fog a brit politikának. A kormányfő lépése szerintük lerombolja azt a képet, amelyet Theresa May eddig kialakított magáról: az egyenes, cselekvésre koncentráló vezetőét, és a helyébe egy saját pozíciójára koncentráló pártember alakja lép. A választás legfőbb tétje a Guardian szerkesztői szerint az lehet, hogy May előre megkapja-e az egyértelmű társadalmi felhatalmazást a Brexit-tárgyalások során meghozandó, egyelőre nem ismert döntéseihez.
A kaotikus brit politikai helyzetről itt olvashat részletes és kétségbeejtő elemzést.
(MTI, Guardian)
