"Nem a demokráciáhiány miatt" jött - a Pompeo-látogatás háttere

  • B. Simon Krisztián
  • 2019. február 14.

Külpol

Donald Trump a gesztusok embere, aki hangzatos ígéreteket tesz, de nem ér el valódi eredményeket – mondja az egykori NATO-nagykövet, Ivo Daalder. Ízelitő a friss Narancsból.

Magyar Narancs: A Foreign Affairs magazin legfrissebb számában Elliot Abrams neokonzervatív külpolitikai szakértő, aki január óta az Egyesült Államok Venezueláért felelős nemzetközi küldötte, azt állította, hogy az elmúlt két évben nem láttunk komolyabb változásokat, s van egyfajta folytonosság a Trump-kormányzat és elődei külpolitikája között. Valóban?

Ivo Daalder: Ellenkezőleg. James M. Lindsay-vel (a nemzetközi kapcsolatok neves szakértője, jelenleg a New York-i Council of Foreign Relations agytröszt alelnöki posztját tölti be – a szerk.) közös könyvünkben (The Empty Throne – Az üres trón) amellett érvelünk, hogy nagyon is nyilvánvaló változások történtek. Trump ugyanis nem érdekelt abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet vállaljon a világpolitikában.

Csupán azt akarja elérni, hogy Amerika legyen minden tekintetben az első, ami szöges ellentétben áll az ország 2. világháború utáni hagyomá­nyai­val, jelesül azzal, hogy közelebb hozza egymáshoz a nemzeteket, és közös erővel próbáljon megoldást találni a közös problémákra. Ennek fordított hátat Trump a rövid távú sikerek reményében – legyen szó kereskedelemről, honvédelemről vagy éppen a demokrácia mibenlétéről. (...) Ennek az új külpolitikának következtében gyorsan felszámolódik az a liberális, szabályokon alapuló világrend, amelyet épp az Egyesült Államok formált olyanná, amilyen.

(...)

MN: És mi a helyzet Iránnal? Trump a szöges ellentétét csinálja annak, amit Barack Obama 2015-ben az atomegyezménnyel útjára indított.

ID: Trump nemcsak Obama, de az EU, Oroszország és Kína korábbi erőfeszítéseit is semmissé tette. Még mindig nem értem, miből gondolja azt, hogy jobb egyezményt tud tető alá hozni. (...) Az elnök szeret hangzatos kijelentéseket tenni, de a problémamegoldással nem foglalkozik – a stratégiai gondolkodás nem az erőssége. Trump a gesztusok embere, de végeredményben nem csinál semmit.

Ivo Daalder

Ivo Daalder

Fotó: Wikipédia

 

(...)

MN: Az Obama-érában Magyarország kormánya nem ápolt túl jó kapcsolatot az Egyesült Államokkal – Trumppal viszont az enyhülés jelei láthatók. Szijjártó Péter pár hónapja Washingtonba látogatott, Pompeo meg Budapestre jön (az interjú a látogatás előtt készült – a szerk.). Mi áll a közeledés hátterében?

ID: Trump szakított az elmúlt évtizedek külpolitikájával, mondván, nincs értelme azzal foglalkozni, mit csinálnak odahaza a szövetségesei. (...) Az sem hatja meg különösebben, hogy Magyarország szakítani kíván a liberális demokráciával.

Orbán Viktor és Mike Pompeo

Orbán Viktor és Mike Pompeo

Fotó: MTI/Miniszterelnöki sajtóiroda/Szecsődi Balázs

 

MN: Szóval csak annyit vár el, hogy legyenek elkötelezettek?

ID: Igen, az a fontos neki, hogy Amerika oldalán álljanak Orosz­országgal vagy Kínával szemben. Ezért megy Mike Pompeo Budapestre, és nem a demokrácia­hiány miatt.

Daalder arról is beszélt, hogy miért nem zavarja Trumpot, hogy a illiberális demokrácia térnyerésével már az Egyesült Államok érdekei is sérülnek, illetve azt is elmagyarázta, miért is sérülnek így az USA értékei és érdekei. Ahogy az is szóba került, hogy milyen következményei lesznek ennek, illetve ki képes megfékezni, legalább akadályozni az elnököt a végiggondolatlan tervei kivitelezésében és mi következik ebből a világpolitikában.

Részleteket a friss Magyar Narancsban talál. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál, vagy előfizethető itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.