Külpol

A párizsi Sciences Po kutatója négy évet töltött libanoni palesztin menekülttáborokban, tapasztalatait nemrég könyvben foglalta össze (Everyday Jihad, Harvard University Press). Rougier úgy látja, a menekülttáborok az al-Káida-féle ultraradikális iszlamizmus melegágyává váltak. Libanon lesz e mozgalom következő frontja a Nyugat elleni harcban: az országban két hónapja dúló harcok is erről tanúskodnak.

A múlt héten elkezdődött Hágában Charles Taylor pere. Tizenegy rendbeli háborús, emberiesség elleni és a nemzetközi humanitárius jogba ütköző bűncselekménnyel vádolják - pontosabban azzal, hogy elrendelte, elősegítette, illetve tudomásul vette a különféle rémtetteket.

A tehetséges magyar egyetemisták külföldi tanulási lehetőségeit ma komoly európai és amerikai ösztöndíjak segítik. A hatvanas-hetvenes években a magyar egyetemek jelentettek sokat a fejlődő országokbeli fiatalok számára. E hagyomány mostanra szinte teljesen megszakadt.

Magyarország tavaly 25 milliárd forintot költött a kevésbé szerencsés sorsú államok támogatására; elvileg az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljaiból kiindulva a szegénységet próbáljuk enyhíteni a világban. Hogy mennyire átgondoltan, hatékonyan, arról keveset tudni. A folyamat kevéssé átlátható, az értékelés és az ellenőrzés gyerekcipőben jár.

A migráció az egyik legérzékenyebb politikai kérdéssé vált az egész világon. Hogyan birkózik meg Nagy-Britannia és Hollandia a bevándorlás társadalmi és politikai hatásaival?

A tartományi belügyminisztérium (volt) jogtanácsosa írta azt a "muszlimteszt" néven is emlegetett honosítási kérdőívet, amelyet 2006. január 1-jével vezettek be Baden-Württembergben. A kérdőív heves vihart kavart az európai muszlim szervezetek, a baloldali és a liberális politikusok körében: a Frankfurter Allgemeine Zeitung a CDU jobbszélén tanyát vert Grellt a baden-württembergi Pim Fortuynnak nevezte.

Amikor 2001-ben az észak-angliai Bradford egyes negyedeit lebontotta néhány száz muszlim fiatal, egész Nagy-Britannia értetlenül állt az addig ismeretlen léptékű erőszak előtt. A város azóta is igyekszik elkerülni, hogy a zavargások megismétlődjenek, de eközben még arról sincs megegyezés, mi volt az okuk.

Abu-Dzabiban, Bejrútban és Teheránban szolgált, majd Afganisztánban képviselte a királyság érdekeit. Nagy szerepe volt abban, hogy Hollandia végül Baghlan tartományban vállalta a NATO helyi újjáépítő csoportjának (PRT) irányítását - ezt tavaly ősszel Magyarország vette át. 2003 és 2005 között ő volt a terrorelhárításért felelős nagykövet is. Két éve él Magyarországon. Úgy véli, a terror ellen a nemzetközi fejlesztés a gyógyír.

Magyarország három éve, amikor aláírta az Európai Unió csatlakozási szerződését, formálisan és hivatalosan is tagja lett a szabad és demokratikus országok családjának. Lassan itt az ideje, hogy ezt a tényt a maga teljes súlyában felfogjuk.

A kegyetlen palesztin belháború nyomán a Gázai övezetet már Gázasztánnak, Hamasztánnak becézi a világsajtó, Ciszjordániában pedig szükségkormány alakult a választásokon győztes radikálisok kihagyásával. Rég volt ilyen bizonytalan a palesztinok jövője.

Mint az várható volt, az új francia elnök pártja, az UMP a hét végi törvényhozási választáson is tarolt. Sarkozy előtt immár nincs politikai akadály, hogy újrafazonírozza Franciaországot.

Feldühödött tüntetők, vízsugár és gumibot egyfelől, óvatos javaslatok, szkeptikus nyilatkozatok másfelől: a legfejlettebb ipari államok plusz Oroszország csúcstalálkozója a reflexiók szintjén szinte már le is zárult, mielőtt ténylegesen elkezdődött volna.

A múlt héten Londonban a királynő fogadta Alex Salmondot, a Skót Nemzeti Párt vezetőjét. Az illető úr Skócia miniszterelnökeként járt a Buckingham-palotában. És nem szakadt le az ég.

Miközben az ország déli részében síita szélsőségesek tartják fenn a konfliktust Izraellel, északon egy új szunnita iszlamista csoport gerjeszt polgárháborús feszültséget.