Netanjahu: Ez a második függetlenségi háborúnk

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. október 29.

Külpol

Izrael katonái szombaton megindultak a Gázai övezetben.

„Ez a második függetlenségi háborúnk” – mondta szombaton este Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a sajtótájékoztatón, amelyen arról volt szó, az izraeli hadsereg a földön is támadást indított a Gázai övezetben a Hamász ellen.

Netanjahu élete küldetésének nevezte a harcot. A háború a második szakaszába lépett, Izrael célja, hogy felszámolja a Hamász hadállásait és szervezetét, kivizsgálja, kik felelősek Izrael október 7-i megtámadásáért, és hazavigye az izraeli áldozatokat – írja a 24.hu.

Az izraeli miniszterelnök utalt arra, hogy szerintük Irán áll a Hamász mögött, a perzsa államot „a gonosz tengelyének” nevezte. 

A támadás nyomán a Gázai övezetben már péntek estétől megszakadt a távközlési és internetszolgáltatás, és csak vasárnapra virradóra állt helyre. Ez többek között azzal járt, hogy – mint az MTI jelentéséből kiderül – a Gázai övezetben még a mentőket sem lehetett értesíteni a sebesültekről. 

Szombat reggel a gázai egészségügyi minisztérium 7703 halálos áldozatról számolt be, estére ez a szám meghaladta a nyolcezret. 

Szintén szombaton Mirjana Spoljaric, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke elfogadhatatlannak nevezte a térségben élő civilek megpróbáltatásait, és felszólította a nemzetközi közösséget, ne nézze tétlenül a szenvedésüket. Egyúttal ismét felszólította az iszlamistákat, engedjék szabadon az elhurcolt túszokat.

Abu Obeida, a Hamász szóvivője azt mondta, hogy akkor engedik el az általuk elrabolt 230 izraeli túszt, ha Izrael elengedi az összes börtönben őrzött palesztin rabot

Obeida szerint a palesztinok „várják” az izraelieket, a harcban nagy vereséget mérnek rájuk, ez lesz a cionizmus vége.

Az Izraeli Védelmi Erők vezetője, Daniel Hagari videóüzenetet tett közzé. A Gáza északi részén lakó emberekhez szólt, arra kérve őket, hogy most már tényleg menjenek délre, sürgősen, saját biztonságuk érdekében. Ez átmeneti intézkedés, mihely a háború véget ér, mindenki visszatérhet a lakóhelyére.

 

A címlapképen izraeli katonák láthatók a Gázai övezet határán. Fotó: MTI/AP/Tsafrir Abayov

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.