Nyikorog az uniós pénzcsap, és ez már gondolkodóba ejtette a lengyel kormányt

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 2.

Külpol

A forráselvonás és pénzbüntetés is eszköz lehet a Brüsszel és Varsó között zajló jogállamisági vitában.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Lengyelorsszág hajlandó engedni az Európai Unió elvárásainak a jogállamiság kérdésében – írja a 24.hu, a Spiegelt is idézve.  

Mint felidézik, a Fidesz-barát, jobboldali Jog és Igazságosság pártja vezette kormány az igazságügyi reformjával a bírósági rendszert úgy alakította át, hogy annak politikai függetlensége többé nincs biztosítva. Az Európai Bíróság több alkalommal is elutasította a reform egyes részeit, de mindezidáig ezeket a döntéseket Varsó nem fogadta el. A legutóbbi hírek szerint az Európai Bizottság már azt fontolgatta, hogy emiatt uniós forrásoktól fosztják meg Lengyelországot.

A brüsszeli székhelyű testület múlt héten augusztus 16-ig adott haladékot Lengyelországnak, hogy tegyen eleget az Európai Bíróság döntésének, vagyis orvosolja azokat a kifogásokat, amelyek a bírói rendszer függetlenségét érintik. Ha ez nem történik meg, akkor elzárhatják az uniós támogatások útját.

A lengyel jogállamisági vita 2015 novemberéig nyúlik vissza, amikor a Jarosław Kaczyński által vezetett Jog és Igazságosság (PiS) hatalomra került. Kaczyńskiék már akkor is sok szempontból  példaképnek tekintették a Fideszt, és a működésüket azzal kezdték, hogy már decemberben megnehezítették az alkotmánybíróságuk működését. Aztán jött az igazságügyi reform amelynek az is része volt, hogy

  • a kormánytöbbség dönthet a bírák kinevezéséről a parlamentben,
  • valamint létrehoztak egy fegyelmi testületet, amely az alárendelt bírákat szankciókkal büntetheti, akár a szakmájuktól való eltiltással is.

A történtek miatt az EU Lengyelországgal szemben is elindította a 7-es cikkely szerinti eljárást. Az Európai Bíróság pedig a napokban arra jutott, hogy úgynevezett fegyelmi kamara – amely idáig egyébként egyetlen döntést sem hozott – nem nem bíróság az európai jog értelmében, így le kell állítani a működését. Ha a lengyel kormány ennek nem tesz eleget, az uniós bizottság napi 200 ezer eurós büntetéssel is sújthatja Varsót.

A lengyelek – a magyar kormányhoz hasonlóan – folyamatos szabadságharcban állnak az EU-val, de részben a pénzmegvonás meglebegtetése, részben az országon belül érzékelhető elégedetlenség miatt most úgy tűnik, hogy arra jutottak, ez így nem megy tovább - mutat rá a lap.

Májusban már volt egy enyhülésre utaló jel, akkor Kaczyński egy interjúban arra a kérdésre, hogy ma az igazságszolgáltatás jobban működik-e Lengyelországban, azt válaszolta: Rosszabbul, ezt elismerem. Néha az intézkedések jól működnek, néha nem.

Hasonló  megjegyzése Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek is volt pár napja, ahogy nemrégiben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Malgorzata Manowska a kormánynak írt levelében is azt tanácsolta, hogy az uniós pénzbüntetés elkerülése érdekében törvénymódosításokra lenne szükség.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 Képünkön Jarosław Kaczyński a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője látható

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.