A némileg ellentmondásos helyzet – mármint Obama előnye és a fej fej melletti állás – annak köszönhetően állhat elő, hogy az Egyesült Államokban a szenátust és a képviselőház tagjait ugyan igen, az elnököt azonban nem közvetlenül a választók, hanem az ún. Electoral College választja. Az Electoral College összesen 538 választott elektorból áll össze, akiket az egyes államok delegálnak. (Az, hogy egy állam hány elektort küld az Electoral College-ba, az adott állam által delegált szenátusi, illetve képviselőházi tagok számától, tehát közvetetten az adott állam népességétől függ. – R. P. D.) Miután azonban egy állam csak azonos pártállású elektorokat küld a választótestületbe, minden egyes államban külön választási küzdelem zajlik a két nagy párt között. Teljesen mindegy tehát, hogy mondjuk Kaliforniában a republikánusok 5 vagy 45 százalékot érnek el: ha végül veszítenek, mind az 55 elektort a demokraták küldhetik a választótestületbe. Kevesebb szó esik most erről, de kedden Amerika nemcsak elnököt, hanem szenátorokat és képviselőket is választ. A képviselőház összes széke, illetve a 100 tagú szenátus helyeinek egyharmada a tét. A nagy kutatóintézetek adatait aggregáló realclearpolitics.com adataiból például az látszik, hogy míg a szenátusban a demokratáknak van több esélyük, hogy szűk többségre tegyenek szert, addig valószínűbbnek tűnik, hogy a képviselőházban a republikánusok lesznek többségben.
Obama kampányol
Fotó: MTI
Az amerikai rendszer sajátossága az oka annak is, hogy a kampány utolsó hetei már csak az ún. csatatér államokról (battleground states) szólnak. Az elmúlt évtizedek során a politikai törésvonalak földrajzi dimenzióban is egyre nyilvánvalóbbá váltak, ennek eredménye, hogy az idei választás az ország 50 állama közül legkevesebb 39-ben lefutottnak tekinthető. A republikánusok hagyományosan számíthatnak az ország középső és déli részein elterülő államokra, például Texasra, Tennessee-re vagy Alabamára, míg a demokraták tradicionálisan a keleti parti államok és nagyvárosaik vonzáskörzetében – például New York, New Jersey és District of Columbia államban –, illetve a nyugati partvidéken, elsősorban a legnépesebb államban, Kaliforniában erősek. A kampány az utolsó hetekben olyannyira lokalizálódik, hogy ha a turista ma ezekben az úgymond „lefutott” országrészekben jár-kel – és persze ha nem olvas újságot és nem néz tévét –, talán meg sem mondaná, hogy Amerika épp sorsdöntő választásokra készül. Eközben a billegő államokban valóságos kampányháború zajlik.
Ohio dönthet
A bűvös szám 270 – ennyi elektori helyet kell megszereznie a győztes jelöltnek ahhoz, hogy a következő négy évben ő lehessen az Egyesült Államok elnöke. A választás előtti napon a helyzet úgy áll, hogy – ha az öt nagy kutatóintézet legóvatosabb becsléseinek adatait összesítjük, akkor – 39 államban már szinte biztosan eldőlt a küzdelem, ez alapján pedig Obama 201, Romney 191 elektori szavazatot tudhat maga mellett. 11 olyan billegő állam maradt, ahol a két jelölt tábora közti különbség nem éri el az 5 százalékot, a valódi küzdelem tehát az itt megszerezhető 146 elektori helyért zajlik. (Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy az ezen államokban mért adatok hibahatáron belül vannak.)
A realclearpolitics.com összesítéséből ugyanakkor az látszik, hogy a billegő államokban Obama összességében jobban áll. Olyannyira, hogy Romneynak egyedül Észak-Karolinában van megnyugtatónak nevezhető, 3 százalékos előnye. A republikánus jelölt ezen túl csak a kulcsfontosságú, 29 elektori helyről rendelkező Floridában vezet, ám ott alig 1,8 százalékkal. Két államban szinte eldönthetetlen, ki az esélyesebb: ugyan mind Coloradóban (9/0,6 százalék), mind Virginiában (13/0,3 százalék) a demokrata jelölt vezet, de annyira kevéssel, hogy a Romney-győzelem sem lenne meglepetés. Obama ugyanakkor megnyugtató előnyt tudhat magáénak Michiganben (16 elektori hely/3,8 százalékos előny), Pennsylvaniában (20/3,9 százalék), és Wisconsinban (10/4,2 százalék). Halvány Obama-előny látszik körvonalazódni Iowában (6/3 százalék), New Hampshire-ben (4/2 százalék), Nevadában (6/2,8 százalék), és ami mindennél fontosabb, Ohióban (18/2,8 százalék).
A billegő államok:
| STATE | OBAMA | ROMNEY | RCP AVERAGE | RCP STATUS | 2008 | 2004 | 2000 |
| Obama +4,6 | Bush +2,1 | Bush +3,5 | |||||
| Obama +2,8 | Bush +5,0 | Bush +0,1 | |||||
| Obama +6,3 | Bush +8,2 | Bush +8,1 | |||||
| Obama +9,6 | Kerry +1,3 | Bush +1,3 | |||||
| Obama +0,3 | Bush +12,4 | Bush +12,8 | |||||
| Obama +16,4 | Kerry +3,4 | Gore +5,2 | |||||
| Obama +13,9 | Kerry +0,4 | Gore +0,2 | |||||
| Obama +10,3 | Kerry +2,5 | Gore +4,2 | |||||
| Obama +9,5 | Bush +0,7 | Gore +0,3 | |||||
| Obama +9,0 | Bush +4,7 | Bush +8,4 | |||||
| Obama +12,5 | Bush +2,6 | Bush +3,5 |
(Forrás: http://www.realclearpolitics.com/epolls/2012/president/2012_elections_electoral_college_map.html)
Mindebből az következik, hogy Romneynak legalább a billegő államok felében kellene megfordítania az állást ahhoz, hogy ő legyen az Egyesült Államok 45. elnöke. Ehhez elengedhetetlennek tűnik, hogy hozza a két x-es államot, megtartsa a Floridában és Észak-Karolinában mért előnyét, és elhódítsa Ohiót.
Romney a tévévitában
Fotó: MTI
A New York Times ábráján is jól látszik, hogy Romneynak – Florida után – mindenekelőtt Ohióban kell nyernie. Ez azért is lehet nehéz falat, mert Obama itt az elmúlt hetekben igen eredményes kampányt folytatott.
Ohió állam a Chrysler autógyár otthona, és amikor Obama egyik legnépszerűtlenebb lépéseként 2009-ben 62 milliárd dolláros mentőövet dobott a két legnagyobb amerikai autógyártó cégnek, a Chryslernek és a General Motorsnak, sokan kritizálták a kockázatos húzás miatt. Ám az elnöknek lett igaza: az autóipar hamar talpra állt, és több százezer állás menekült meg a megszűnéstől. Ezért pedig sok ohiói munkásember hálás Obamának, aki semelyik más államban nem olyan népszerű a korosodó fehér férfiak körében, mint ott. (Ráadásul Obama negatív elemekkel is tudta dúsítani ezt a célzott kampányt, mivel Mitt Romney akkortájt épp arról beszélt, hogy az államnak a nagy autóipari cégeket csődbe kellene engednie.) Márpedig hiába hozza Romney Floridát, ha elveszíti Ohiót, akkor Obama nagyon közel kerül az újraválasztáshoz. Ebben az esetben szinte bármely két másik billegő állam elhódításával elnök lehet.
A választás tehát akkor lehet igazán izgalmas, ha Romney mind Floridában, mind Ohióban nyerni tud.
Utolsó behatások
A fenti adatokat ugyanakkor – a kampány zavaros utolsó hetei miatt – ajánlott kétkedve szemlélni. Bár a közvélemény szerint Obama megbízható elnök képét mutatta a Sandy hurrikán pusztítását övező válságos napokban, ám kiszámíthatatlan, hogy a katasztrófa milyen hatással lesz a választási részvételre. Könnyen lehet, hogy valamelyest visszaveti azt, márpedig a szakértők szerint a magas részvétel inkább Obamának kedvezne. Ugyanígy nehéz felmérni annak hatását, hogy – óriási meglepetésre – a november 2-án nyilvánosságra hozott munkanélküliségi mutatók több mint két és fél év lassú csökkenés után ismét növekedést mutattak. (7,8-ről 7,9-re ugrott fel a munkát keresők országos aránya. – R. P. D.) A magas munkanélküliség és a gazdaság lomhasága eddig is a republikánusok központi kampánytémája volt, ám ez a fejlemény valószínűleg már túl későn jött, nemigen tudnak már rájátszani a jobboldali kampánystratégák. Már csak azért sem, mert a kampányok az utolsó napokban sokkal inkább a helyi témákra összpontosítanak.
A verseny különösen izgalmas lehet azáltal, hogy Romney és támogató csapata egyáltalán nem adták fel a küzdelmet, és elképesztő anyagi tartalékokat mozgósítanak a kampány utolsó napjaiban. Míg Obama és a demokraták – szponzoraikkal együtt – „alig” több mint 30 millió dollárért vásároltak hirdetési perceket a tévécsatornákon, addig Romney és a republikánusok közel kétszer ekkora összeget költöttek el ugyanezen célból a kampány utolsó hete alatt. Nem meglepő az sem, hogy a republikánusok a legnagyobb pénzeket Ohióra összpontosították: itt csak az utolsó napokban több mint 12 millió dollárért vásároltak reklámidőt.
