Dmitrij Muratov és a Novaja Gazeta Nobel-békedíja

Oklevél a bástyafalra

Külpol

Az idei Nobel-békedíj a demokráciáért folytatott megalkuvás nélküli küzdelemért, a szólás, a vélemény és a tájékoztatás szabadságának védelméért járt, s azt találta meg, akit illet. Oroszország demokratikus nyilvánosságának egyik utolsó tartópillérét, a Novaja Gazetát. A döntnökök bátorságánál csak a kitüntetetteké nagyobb.

A döntés nemcsak meglepetést keltett, de meg is osztotta az oroszországi közvélemény demokratikus részét. Sokan úgy vélték, inkább a börtönbe vetett Alekszej Navalnijnak járt volna a díj, már csak azért is, mert talán némi védelmet adott volna számára nem csak a mindennapos börtönbeli megaláztatásokkal, de a jövőbeli perekkel szemben is. Mások a kitüntetésben az elmúlt hónapok represszív kampányától sújtott demokratikus nyilvánosság védelmét látták. Navalnij a börtönből gratulált Dmitrij Muratovnak, és védelmébe vette a norvég bizottság döntését.

A hetente háromszor – hétfőn, szerdán és pénteken – megjelenő Novaja Gazetát (Új Újságot) 1993 tavaszán alapították. Ma már jószerével ez az egyetlen nyomtatott ellenzéki lap Oroszországban; a magát liberálisnak és nyugatosnak tekintő orgánum 76 százaléka a lapot író és szerkesztő újságírói kollektíva tulajdonában van, a többin a jórészt Angliában élő, jelentős vagyonhoz jutó és korábbi nézeteivel szakító egykori KGB-tiszt, Alekszandr Lebegyev és a hajdani szovjet pártfőtitkár, az 1990-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Mihail Gorbacsov osztozik (14 és 10 százalék).

A Novaja évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a hatalmi önkény, a választási csalások, az emberi méltóságot semmibe vevő hivatalok, a rendőri erőszak és a törvénytelen letartóztatások leleplezésében. Olyan, nagy visszhangot keltő ügyek bemutatása kötődik a laphoz, mint a Borisz Jelcin idő előtti visszavonulásához hozzájáruló, az elnök lányáig elérő korrupciós botrány, a Mabatex-ügy hátterének feltárása, vagy az alapos vizsgálata annak a máig tisztázatlan 1999-es őszi lakóházrobbantás-sorozatnak, amelyik a csecsenek ellen hangolta az orosz közvéleményt, és az egyik hivatkozási alapját adta a második csecsen háború megkezdésének. Nagy port kavart a 2002-es Dubrovka utcai túsz­ejtés és a félresikerült túszmentés történetét feldolgozó írásuk is. Ez a lap számolt be először a Csecsenföldön harcoló orosz katonatiszt, Jurij Budanov gaztettéről, aki a csecsen ellenállók támogatásával megvádolt fiatal csecsen nőt, Elza Kungajevát a kihallgatásakor megerőszakolta, majd meggyilkolta. (Budanovot végül elítélték, még ha nem is hosszú időre.) A Novaja nyomozta ki a 2003-as beszláni túszdráma részleteit is, talán legjelentősebb tényfeltáró írása pedig az a több mint egyévnyi munkával megírt dolgozat volt, amelyben a Moldova közbeiktatásával működő, rafinált, számos bankot és dollármilliárdokat érintő pénzmosási ügyet leplezték le. Ők tudósítottak először a melegek szisztematikus csecsenföldi üldözéséről és gyilkolásáról is.

A lap az egyik utolsó tartópillére annak, ami az oroszországi demokratikus nyilvánosságból még megmaradt. Annak ellenére is, hogy példányszáma – ahogy a többi oroszországi nyomtatott lapé is – már egy ideje folyamatosan csökken. Tíz éve még 285 ezer példányban jelent meg, most 82 ezerben; szerencsére a lap online formátumban teljes terjedelmében ingyen hozzáférhető, vagyis olvasói köre nem korlátozódik a nyomtatott példányokra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.