Orbán: Az oroszokat nem lehet legyőzni, Trumpot vissza kell hívni

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 30.

Külpol

Az pedig "hazugság, hogy az ukránok nyerésre állnak."

Szerda hajnalban megjelent Tucker Carlson interjúja Orbán Viktorral, amit múlt héten rögzítettek a Karmelitában. Carlson, aki legutóbb a Fox News riportere volt, az MCC vendégeként tartott előadást a hétvégén a Millenárison, és a kormányfő Facebookján már akkor beharangozta beszélgetésüket, amit a Karmelita teraszán rögzítettek.

Mint a 444.hu összefoglalójában írja, "az interjú sajátja, ami a ma készülő Orbán-interjúk esetében lassan állandó adottság, a megrendezett, színpadi jelleg". Carlsonnak jelenleg nincs tényleges munkáltatója, ez az interjú is az ő csatornáin, illetve Orbán Youtube- és Facebook-csatornáján debütál.

Az interjú keretét az USA és Magyarország viszonya, illetve a háború adták. Carlson úgy konferálta fel a beszélgetést, mint amiből az amerikai nézők is megérthetik, mi történik Ukrajnában. Orbán ugyanis úgy ismeri az oroszokat, ahogy a tengerentúlon senki. A riporter azzal indított, hogy az Egyesült Államokban mindenki meg van győződve arról, hogy Ukrajna megnyeri ezt a háborút:

„Hazugság, hogy az ukránok nyerésre állnak. Ez nem egyszerű félreértés, hazugság”

- kezdte Orbán az interjút, és azzal érvelt, hogy az ukrán katonák egyszerűen kevesebben vannak, és a összecsapások végén csak a csizmák száma számít majd.

Orbán szerint az amerikaiak alapvetően értik félre az oroszokat. A kulcskérdés Nyugaton ugyanis, ha politikáról beszélünk, mindig a szabadság. Az oroszoknál más a helyzet. Ott az első és legfontosabb ügy: egyben tartani az országot, mert az hatalmas. Ez alapjaiban határozza meg a gondolkodásukat, kultúrájukat, katonai és geopolitikai megfontolásaikat - szemben a mi nyugati hozzáállásunkkal.

„Meg kell értenünk, hogy nem tudjuk legyőzni őket a mi gondolkodásunkkal. Nem fogják meggyilkolni a vezetőjüket. Sosem fogják feladni. Egyben fogják tartani az országot és meg fogják azt védeni”

- mondta Orbán.

Nincs esélye Putyin likvidálásának, mondta Orbán, visszaemlékezve azokra az időkre, amikor a jelenlegi elnök átvette Jelcintől a hatalmat: az interregnum a legfélelmetesebb időszak egy olyan nukleáris szuperhatalom esetében, mint amilyen Oroszország.

Többször hangsúlyozta, mennyire más a fénytörése ennek a konfliktusnak Washingtonból, mint Budapestről. Ez ugyanis a mi szomszédunkban történik. Amerikából kritizálni kényelmes pozíció. Beszélt a 150 ezres ukrajnai magyar kisebbségből és a háború magyar áldozatairól.

Orbán szerint a III. világháború az ajtónkon kopogtat. Abban a pillanatban bekövetkezik, hogy az első nyugati katona kilép a harcmezőre Ukrajnában. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy hiába figyelmezteti erre az Egyesült Államokat és az EU-t, rendszerint azzal szembesül, hogy ők „nagyobbak, szóval még okosabbak is”.

Carslon az Északi-Áramlat felrobbantására terelte a szót, amit szerinte az Egyesült Államok követett el proxikon keresztül, legalábbis soha senkit nem hallott, aki ezt vitatta volna. 

Orbán szerint mi terrorista akciónak minősítettük ezt az esetet, míg a Nyugaton csak „valaminek”. Az eset szerinte a szuverenitás hiányát mutatja.

„A Déli Áramlaton keresztül orosz gáz érkezik Magyarországra Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül. A szerb elnökkel világossá tettük, hogy ha valaki ugyanazt tenné a déli folyosóval, mint az északival, azt háborús oknak és terrortámadásnak tekintenénk, és azonnal reagálnánk. A németekkel talán megtehetitek, ezzel a térséggel nem.”

Bizarr pillanat volt, amikor a riporter hahotázva rákérdezett, hogy ugye nem Moszkvának üzen ezzel a miniszterelnök: Orbán azonnal leszögezte, hogy természetesen nem.

„Hívjátok vissza Trumpot!” – üzente Orbán, amikor arról kérdezte Carlson, mit tenne a mostani amerikai adminisztráció helyében. Lehet ugyanis őt kritizálni, de a legbékésebb amerikai külpolitikát folytatta az elmúlt évtizedekben: Észak-Koreát, Oroszországot, Kínát is jól kezelte; és a Közel-Keletet is ideértette.

„Trump mentheti meg a nyugati világot és talán az emberiséget is. Ha ő lett volna az elnök abban a pillanatban, az oroszok nem támadták volna meg Ukrajnát”.

Orbán szerint Ukrajna NATO-tagságát a nyugati közösség elszalasztotta már a 2000-es években, más megoldásra van szükség: „Meg kellene állapodunk az oroszokkal egy új biztonsági architektúráról, hogy szuverenitást biztosítsunk Ukrajnának a NATO-n kívül.”

„Ha az Egyesült Államok békét akar, másnap reggel béke van” - ismételte Orbán, mert hiszen Ukrajna csak a nyugati pénz és fegyver miatt tud harcolni, így ez a kérdés Washingtonban dől el. Carlson nem kérdezett vissza, és nem derült ki, hogy ebben az esetben a béke egyenlő-e Ukrajna orosz lerohanásával.

Orbán megint beszélt a nagy politikai-antropológiai választóvonalról, akár Tihanyban. Hogy a legfontosabb különbség a liberálisok és a nem liberálisok között ma az, hogy a nem liberálisok közösségekről beszélnek és úgy határozzák meg magukat, nem pedig egyénként. Hosszan elemezte a liberális dogmát, ami csak egyféle társadalomértelmezést enged meg, és intoleránsabb minden más megközelítésnél: „a liberális szó ma Európában nem a szabadságot jelöli, hanem a szabadság ellenfeleit”.

Ezen a ponton jót kacagtak mindketten azon, hogy a magyar média szabadabb és színesebb mint az amerikai.

Orbán helyeselt, amikor a riporter arról kérdezte, hogy valóban amerikai adódollárok érkeztek-e Magyarországra annak érdekében, hogy őt legyőzzék. Sok pénz, ismételte el.

Hosszan beszélt az orosz-magyar viszonyrendszerről.  Váratlanul őszintének hatott Orbán, fogalmaz a lap, amikor elmondta:

2010 után azzal indult újra a Putyin-Orbán kapcsolat, hogy lefektették: történelemről inkább ne essen szó.

Aztán megpróbálta ebből kihámozni saját szuverenitását azzal, hogy a magyarok mindig kényesek a függetlenségükre ebben a viszonyrendszerben is; nonszensz, hogy bármely magyar miniszterelnök Putyin bábjaként működjön.

A helyzet adottsága szerinte az, hogy az oroszokkal racionális kapcsolatot kell ápolni, energia-, gazdaság- és biztonságpolitika terén is, mert az európai biztonsági architektúra nem tud létrejönni anélkül, hogy ők abban valamilyen formában részt ne vegyenek.

Carlson ezután feladta a magas labdát is, és megkérdezte Orbánt, hogy valójában nem a NATO próbál háborút kiprovokálni Moszkvával szemben?

Orbán szerint a NATO egyes tagállamai Ukrajnán keresztül igyekeznek megvalósítani stratégiai álmukat: szétzúzni Oroszországot. Ez a stratégia, így a kormányfő, soha nem fog működni, ezt az elmúlt másfél év is bizonyítja. „Ez rossz stratégia, be kell fejezni” – húzta alá Orbán.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.