Orbán: Az oroszokat nem lehet legyőzni, Trumpot vissza kell hívni

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 30.

Külpol

Az pedig "hazugság, hogy az ukránok nyerésre állnak."

Szerda hajnalban megjelent Tucker Carlson interjúja Orbán Viktorral, amit múlt héten rögzítettek a Karmelitában. Carlson, aki legutóbb a Fox News riportere volt, az MCC vendégeként tartott előadást a hétvégén a Millenárison, és a kormányfő Facebookján már akkor beharangozta beszélgetésüket, amit a Karmelita teraszán rögzítettek.

Mint a 444.hu összefoglalójában írja, "az interjú sajátja, ami a ma készülő Orbán-interjúk esetében lassan állandó adottság, a megrendezett, színpadi jelleg". Carlsonnak jelenleg nincs tényleges munkáltatója, ez az interjú is az ő csatornáin, illetve Orbán Youtube- és Facebook-csatornáján debütál.

Az interjú keretét az USA és Magyarország viszonya, illetve a háború adták. Carlson úgy konferálta fel a beszélgetést, mint amiből az amerikai nézők is megérthetik, mi történik Ukrajnában. Orbán ugyanis úgy ismeri az oroszokat, ahogy a tengerentúlon senki. A riporter azzal indított, hogy az Egyesült Államokban mindenki meg van győződve arról, hogy Ukrajna megnyeri ezt a háborút:

„Hazugság, hogy az ukránok nyerésre állnak. Ez nem egyszerű félreértés, hazugság”

- kezdte Orbán az interjút, és azzal érvelt, hogy az ukrán katonák egyszerűen kevesebben vannak, és a összecsapások végén csak a csizmák száma számít majd.

Orbán szerint az amerikaiak alapvetően értik félre az oroszokat. A kulcskérdés Nyugaton ugyanis, ha politikáról beszélünk, mindig a szabadság. Az oroszoknál más a helyzet. Ott az első és legfontosabb ügy: egyben tartani az országot, mert az hatalmas. Ez alapjaiban határozza meg a gondolkodásukat, kultúrájukat, katonai és geopolitikai megfontolásaikat - szemben a mi nyugati hozzáállásunkkal.

„Meg kell értenünk, hogy nem tudjuk legyőzni őket a mi gondolkodásunkkal. Nem fogják meggyilkolni a vezetőjüket. Sosem fogják feladni. Egyben fogják tartani az országot és meg fogják azt védeni”

- mondta Orbán.

Nincs esélye Putyin likvidálásának, mondta Orbán, visszaemlékezve azokra az időkre, amikor a jelenlegi elnök átvette Jelcintől a hatalmat: az interregnum a legfélelmetesebb időszak egy olyan nukleáris szuperhatalom esetében, mint amilyen Oroszország.

Többször hangsúlyozta, mennyire más a fénytörése ennek a konfliktusnak Washingtonból, mint Budapestről. Ez ugyanis a mi szomszédunkban történik. Amerikából kritizálni kényelmes pozíció. Beszélt a 150 ezres ukrajnai magyar kisebbségből és a háború magyar áldozatairól.

Orbán szerint a III. világháború az ajtónkon kopogtat. Abban a pillanatban bekövetkezik, hogy az első nyugati katona kilép a harcmezőre Ukrajnában. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy hiába figyelmezteti erre az Egyesült Államokat és az EU-t, rendszerint azzal szembesül, hogy ők „nagyobbak, szóval még okosabbak is”.

Carslon az Északi-Áramlat felrobbantására terelte a szót, amit szerinte az Egyesült Államok követett el proxikon keresztül, legalábbis soha senkit nem hallott, aki ezt vitatta volna. 

Orbán szerint mi terrorista akciónak minősítettük ezt az esetet, míg a Nyugaton csak „valaminek”. Az eset szerinte a szuverenitás hiányát mutatja.

„A Déli Áramlaton keresztül orosz gáz érkezik Magyarországra Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül. A szerb elnökkel világossá tettük, hogy ha valaki ugyanazt tenné a déli folyosóval, mint az északival, azt háborús oknak és terrortámadásnak tekintenénk, és azonnal reagálnánk. A németekkel talán megtehetitek, ezzel a térséggel nem.”

Bizarr pillanat volt, amikor a riporter hahotázva rákérdezett, hogy ugye nem Moszkvának üzen ezzel a miniszterelnök: Orbán azonnal leszögezte, hogy természetesen nem.

„Hívjátok vissza Trumpot!” – üzente Orbán, amikor arról kérdezte Carlson, mit tenne a mostani amerikai adminisztráció helyében. Lehet ugyanis őt kritizálni, de a legbékésebb amerikai külpolitikát folytatta az elmúlt évtizedekben: Észak-Koreát, Oroszországot, Kínát is jól kezelte; és a Közel-Keletet is ideértette.

„Trump mentheti meg a nyugati világot és talán az emberiséget is. Ha ő lett volna az elnök abban a pillanatban, az oroszok nem támadták volna meg Ukrajnát”.

Orbán szerint Ukrajna NATO-tagságát a nyugati közösség elszalasztotta már a 2000-es években, más megoldásra van szükség: „Meg kellene állapodunk az oroszokkal egy új biztonsági architektúráról, hogy szuverenitást biztosítsunk Ukrajnának a NATO-n kívül.”

„Ha az Egyesült Államok békét akar, másnap reggel béke van” - ismételte Orbán, mert hiszen Ukrajna csak a nyugati pénz és fegyver miatt tud harcolni, így ez a kérdés Washingtonban dől el. Carlson nem kérdezett vissza, és nem derült ki, hogy ebben az esetben a béke egyenlő-e Ukrajna orosz lerohanásával.

Orbán megint beszélt a nagy politikai-antropológiai választóvonalról, akár Tihanyban. Hogy a legfontosabb különbség a liberálisok és a nem liberálisok között ma az, hogy a nem liberálisok közösségekről beszélnek és úgy határozzák meg magukat, nem pedig egyénként. Hosszan elemezte a liberális dogmát, ami csak egyféle társadalomértelmezést enged meg, és intoleránsabb minden más megközelítésnél: „a liberális szó ma Európában nem a szabadságot jelöli, hanem a szabadság ellenfeleit”.

Ezen a ponton jót kacagtak mindketten azon, hogy a magyar média szabadabb és színesebb mint az amerikai.

Orbán helyeselt, amikor a riporter arról kérdezte, hogy valóban amerikai adódollárok érkeztek-e Magyarországra annak érdekében, hogy őt legyőzzék. Sok pénz, ismételte el.

Hosszan beszélt az orosz-magyar viszonyrendszerről.  Váratlanul őszintének hatott Orbán, fogalmaz a lap, amikor elmondta:

2010 után azzal indult újra a Putyin-Orbán kapcsolat, hogy lefektették: történelemről inkább ne essen szó.

Aztán megpróbálta ebből kihámozni saját szuverenitását azzal, hogy a magyarok mindig kényesek a függetlenségükre ebben a viszonyrendszerben is; nonszensz, hogy bármely magyar miniszterelnök Putyin bábjaként működjön.

A helyzet adottsága szerinte az, hogy az oroszokkal racionális kapcsolatot kell ápolni, energia-, gazdaság- és biztonságpolitika terén is, mert az európai biztonsági architektúra nem tud létrejönni anélkül, hogy ők abban valamilyen formában részt ne vegyenek.

Carlson ezután feladta a magas labdát is, és megkérdezte Orbánt, hogy valójában nem a NATO próbál háborút kiprovokálni Moszkvával szemben?

Orbán szerint a NATO egyes tagállamai Ukrajnán keresztül igyekeznek megvalósítani stratégiai álmukat: szétzúzni Oroszországot. Ez a stratégia, így a kormányfő, soha nem fog működni, ezt az elmúlt másfél év is bizonyítja. „Ez rossz stratégia, be kell fejezni” – húzta alá Orbán.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.