Interjú

„Orbán nyereség is”

Guy Verhofstadt, az ALDE pártcsalád frakcióvezetője, Belgium egykori miniszterelnöke

Külpol

Orbán Viktor egyik legkérlelhetetlenebb európai kritikusa, itthon fel is került ellenségként a propagandaplakátokra. Guy Verhofstadt a Momentum konferenciájára érkezett Budapestre. Az Európai Parlament liberális pártcsaládjának 70 éves politikusával Orbánról, a migrációról, egy hatékonyan működő Európai Unióról beszélgettünk.

Magyar Narancs: Milyen érzés, hogy a magyar kormánykommunikációban Soros Györggyel együtt ön a fő ellenség?

Guy Verhofstadt: Így van még? Most nem látok plakátokat. De szeretek Budapestre látogatni, utoljára 2019-ben voltam itt az európai parlamenti választási kampány idején. Akkor ahová mentem, ellentüntetők jelentek meg, ami nagyon furcsa volt, mert még Belgiumban sem voltak soha ellentüntetőim. Vicces élmény volt.

A 2022-es választásokat követve megdöbbenve láttam, hogy nincs vita. Mindenhol van vita a kampányokban, de Magyarországon ez teljesen hiányzott, csak kijelentések voltak. Nem volt valódi verseny a víziók között. Az a benyomásom, hogy ez már nem illiberális demokrácia, ahogy Orbán Viktor mondta, hanem egyre inkább választási autokrácia. A demokrácia alapja nemcsak a szólásszabadság, hanem a politikai vita is, ami alapján az emberek dönteni tudnak. Még az illiberális demokráciákban is vannak minimumelvárások, és ezek egyike a politikai vita, továbbá az, hogy az összes jelölt ugyanolyan feltételekkel kampányolhasson a választások előtt. Ezek a feltételek szerintem Magyarországon már nem teljesülnek.

MN: Magyarországon úgy ismerik, mint Orbán Viktor legnagyobb európai kritikusát. Ön szerint Orbán és a kormánya tünete az Európai Unió bajainak, vagy inkább az okozója a problémáknak?

GV: Nagyon régóta ismerem Orbánt, ezért vagyok nagy kritikusa. Szerintem róla az elmúlt hónapokban kiderült, hogy Putyin trójai falova, aki mindent megpróbál blokkolni. De bizonyos értelemben Orbán nyereség is, hiszen ő lehet a kiváltója az Európai Unió reformjának. Például még mindig egyhangú döntéshozatallal vagyunk kénytelenek dolgozni, és Orbán ezt kihasználva mindenkit minden egyes alkalommal meg tud zsarolni. Amit ő művel, az a végső bizonyítéka annak, hogy váltani kell egy valódi demokratikus unióra. Fura, de Orbán tényleg jó eszköz ehhez.

MN: Annak ellenére, hogy Magyarországon a többi európai országhoz képest is nagyobb az infláció és rosszabb a gazdaság helyzete, a Fidesz simán megnyerte a választásokat tavaly, sőt azóta sem vesztett a népszerűségéből. Ennek mi lehet az oka ön szerint?

GV: Ennek az oka a politikai vita és a verseny hiánya. Ott vannak például az inflációs adatok, amelyeket Orbán a háborúra fog, miközben más országokban ezek a mutatók jóval kevésbé rosszak. De erről Magyarországon nincs vibráló politikai vita.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.