Az orosz csodafegyver

Sebbel-lobbal

Külpol

Csodafegyverként harangozta be Vlagyimir Putyin az orosz hadsereg saját fejlesztésű, harci repülőkről indítható, a hangsebesség többszörösével repülő, de a működési elvét tekintve mégis inkább hagyományos ballisztikus rakétáját. Ám a Kinzsal (Tőr) korántsem sebezhetetlen: az első, harci körülmények között bevetett „hiperszonikus” fegyveren kifogott az ukrán légvédelem.

Hiperszonikus fegyverekként azokat a katonai célú repülő objektumokat tartjuk számon, amelyek a hangsebesség 5–20-szorosával képesek repülni – ez nagyjából 1,6–8 kilométer/másodperc sebességnek felel meg. Ennél nagyobb sebességgel nem érdemes kísérletezni a földi légkörben, elvégre annak anyaga ilyen óriási mozgási energia hatására plazmaállapotúvá alakul, ami kommunikációs, illetve irányítási gondokat okoz. Természetesen a lézerfegyverekkel ezeknél nagyobb sebességgel támadnak, de ott nincs szükség nagy méretű, hagyományos anyagból álló objektumok villámgyors mozgatására.

A hiperszonikus fegyvereknek több fajtája létezik, amelyek eltérő mechanizmus szerint gyorsulhatnak. A hiperszonikus siklójárműnek (hypersonic glide vehicle – HGV) nevezhető, a levegőben a hangsebesség sokszorosával haladó eszközt eredetileg ballisztikus pályán bocsátották fel: kilőtték például egy (földi) rakétavetőből, minekutána a Föld gravitációjának köszönhetően parabolikus röppályát fut, és a gyorsulás következtében éri el a rendkívüli sebességet. A hiperszonikus cirkálórakéták már saját hajtóművel rendelkeznek, amely nagy sebességgel szívja be az oxidációhoz szükséges levegőt (hiperszonikus sebességnél ez szinte öngerjesztő folyamat), a hajtómű (scramjet) ezt a beszívott levegőt összenyomja, s így magas hőmérsékletre hevíti fel a gyújtási pont előtt. Ilyen hajtóműveket nem csupán rakétákra, de repülőgépekre is szerelhetnek. De speciális ágyúk segítségével is hiperszonikus sebességre gyorsítható egy lövedék: elektromágneses erőtér segítségével gyorsító berendezésekkel, sínágyúkkal akár 3 kilométer/másodperc sebességet is el lehet érni. De a ballisztikus röppályán útjára bocsátott, majd a földi légkörbe visszatérő űreszközök maguk is hiperszonikus sebességgel haladnak: az amerikai űrsiklók, vagy az egyetlen próbarepülést megért orosz Buran is legalább Mach 25 sebességgel tért vissza a légkörbe.

Hová, hová?

De mi értelme van ilyen nagy sebességű lövedékekkel lecsapni az ellenségre, ha jól tudjuk, hogy a kisebb sebességű, de kellően nagy robbanótöltettel felszerelt rakéták, drónok, pilóta nélküli repülők is kellően nagy pusztítást tudnak végezni? Nos, a hiperszonikus lövedékek röppályájuk során óriási mozgási energiára tesznek szert, s már csak a becsapódás során felszabaduló hatalmas energia következtében is hatalmas pusztító erővel bírnak; ami persze hagyományos robbanófejekkel továbbfokozható. A fejlesztésük során azzal is számoltak, hogy ezeket éppen a hatalmas sebességüknek köszönhetően jóval nehezebb lesz bemérni, illetve a most ismert rakétaelhárító fegyverekkel megsemmisíteni. Ebben a tekintetben nyilván különös figyelemmel kísért fejlemény volt a hiperszonikus fegyverek első ismert harctéri bevetése az orosz hadsereg ukrajnai agressziója során.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.