Urbán Ágnes

Orosz lelkű vitézek

Hogyan számol be a köztévé és a Fidesz-média az Ukrajna elleni háborúról?

  • Urbán Ágnes
  • 2022. március 2.

Külpol

Az Európai Unió keményen dolgozik azon, hogy elhallgattassák az orosz propagandát, kiemelten annak két nemzetközi tévécsatornáját, az RT-t és a Szputnyikot. De mit szólnának Brüsszelben, ha rájönnének, hogy az egyik tagállam kormánypárti médiája tökéletes tükre a fenti két csatornának?

Ahogy a magyar kormányzati politikusok nem voltak felkészülve a háború kitörésére, ugyanúgy a kormánypropagandájuk is lebénult február 24-én, Ukrajna lerohanásakor. A gondosan felépített kampánytémákat alapjaiban írta felül, hogy a szomszédos országban háború tört ki, és biztosak lehetünk abban, hogy ez a fejlemény, illetve az ezt kísérő geopolitikai átalakulás velünk marad a következő egy hónapban is. A Fidesz azért épített ki hatalmas médiabirodalmat, hogy az irányítása alatt tartsa a napirendet és kontrollálni tudja, hogy milyen hírek jutnak el a választók jelentős részéhez. Ez a stratégia most súlyosan sérült: a médiát a háború témája uralja, és nincs az a jól felépített médiabuborék, amelybe ne szűrődne be az, hogy Putyin éppen nukleáris fegyverek készültségéről beszél az orosz tévében.

Az invázió kezdetekor a kormánypárti média nemigen tudott mit kezdeni a helyzettel. A Híradó.hu-n kétsoros, rendkívül körülményes címmel jelent meg vezető anyag, egyáltalán nem érzékeltetve a helyzet drámaiságát („Ukrajnában hadiállapotot vezettek be, szárazföldi csapatok léptek az ország területére. Putyin katonai hadműveletet rendelt el a Donyec-medencében – kövesse itt a nap eseményeit!”). Az Origo.hu a felső csíkban, kép és lead nélkül, így nehezen észrevehetően írta ki, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A Magyar Nemzet még szóhasználatában is átvette a Kreml narratíváját, amikor a támadás reggelén azzal a címmel jelent meg a hírfolyam a honlapon, hogy „Különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el az orosz elnök a Donyec-medencében”.

A független szerkesztőségek azonnal a helyzet súlyának megfelelően mutatták be az Ukrajnában történteket, a hírportálok nyitóoldalán a támadás napja óta a háború szerepel. Annyi kritika megilleti a média független részét is, hogy az elmúlt hetekben, amikor a nemzetközi sajtó már nagyon komolyan foglalkozott Oroszországgal, a magyar médiafogyasztókhoz alig jutott el valami abból, hogy a II. világháború óta eltelt időszak legnagyobb katonai akciója készül Európában. Ez alighanem visszavezethető a magyar média régi gyengeségére, a külpolitikai témák háttérbe szorulására, illetve arra, hogy a választási kampány miatt minden szerkesztőség erősen a belpolitikára fókuszál. A média független része azonban gyorsan reagált az új helyzetre, ezt az is mutatja, hogy sokat szerepeltetik azokat a szakértőket, akiknek valódi tudásuk van az orosz katonai mozgásokról és a geopolitikai folyamatokról.

A háború kitörésekor tapasztalt zavar, ha más formában is, de napokkal később is jellemzi az állami médiát – alighanem annak következtében, hogy a hivatalos kormányzati kommunikáció sem tudja jól kezelni a helyzetet. Az erősen Putyin-barát Orbán Viktor számára a létező legrosszabb fordulat következett be, és nehéz kommunikációs forgatókönyvet kidolgozni arra a helyzetre, amikor földrengésszerű geopolitikai átrendeződés zajlik, s szinte naponta ugrunk egy évtizedet az európai integráció folyamatában. Érdemes alaposabban is áttekinteni az ún. közszolgálati média szerkesztőségi gyakorlatát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”