Urbán Ágnes

Orosz lelkű vitézek

Hogyan számol be a köztévé és a Fidesz-média az Ukrajna elleni háborúról?

  • Urbán Ágnes
  • 2022. március 2.

Külpol

Az Európai Unió keményen dolgozik azon, hogy elhallgattassák az orosz propagandát, kiemelten annak két nemzetközi tévécsatornáját, az RT-t és a Szputnyikot. De mit szólnának Brüsszelben, ha rájönnének, hogy az egyik tagállam kormánypárti médiája tökéletes tükre a fenti két csatornának?

Ahogy a magyar kormányzati politikusok nem voltak felkészülve a háború kitörésére, ugyanúgy a kormánypropagandájuk is lebénult február 24-én, Ukrajna lerohanásakor. A gondosan felépített kampánytémákat alapjaiban írta felül, hogy a szomszédos országban háború tört ki, és biztosak lehetünk abban, hogy ez a fejlemény, illetve az ezt kísérő geopolitikai átalakulás velünk marad a következő egy hónapban is. A Fidesz azért épített ki hatalmas médiabirodalmat, hogy az irányítása alatt tartsa a napirendet és kontrollálni tudja, hogy milyen hírek jutnak el a választók jelentős részéhez. Ez a stratégia most súlyosan sérült: a médiát a háború témája uralja, és nincs az a jól felépített médiabuborék, amelybe ne szűrődne be az, hogy Putyin éppen nukleáris fegyverek készültségéről beszél az orosz tévében.

Az invázió kezdetekor a kormánypárti média nemigen tudott mit kezdeni a helyzettel. A Híradó.hu-n kétsoros, rendkívül körülményes címmel jelent meg vezető anyag, egyáltalán nem érzékeltetve a helyzet drámaiságát („Ukrajnában hadiállapotot vezettek be, szárazföldi csapatok léptek az ország területére. Putyin katonai hadműveletet rendelt el a Donyec-medencében – kövesse itt a nap eseményeit!”). Az Origo.hu a felső csíkban, kép és lead nélkül, így nehezen észrevehetően írta ki, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A Magyar Nemzet még szóhasználatában is átvette a Kreml narratíváját, amikor a támadás reggelén azzal a címmel jelent meg a hírfolyam a honlapon, hogy „Különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el az orosz elnök a Donyec-medencében”.

A független szerkesztőségek azonnal a helyzet súlyának megfelelően mutatták be az Ukrajnában történteket, a hírportálok nyitóoldalán a támadás napja óta a háború szerepel. Annyi kritika megilleti a média független részét is, hogy az elmúlt hetekben, amikor a nemzetközi sajtó már nagyon komolyan foglalkozott Oroszországgal, a magyar médiafogyasztókhoz alig jutott el valami abból, hogy a II. világháború óta eltelt időszak legnagyobb katonai akciója készül Európában. Ez alighanem visszavezethető a magyar média régi gyengeségére, a külpolitikai témák háttérbe szorulására, illetve arra, hogy a választási kampány miatt minden szerkesztőség erősen a belpolitikára fókuszál. A média független része azonban gyorsan reagált az új helyzetre, ezt az is mutatja, hogy sokat szerepeltetik azokat a szakértőket, akiknek valódi tudásuk van az orosz katonai mozgásokról és a geopolitikai folyamatokról.

A háború kitörésekor tapasztalt zavar, ha más formában is, de napokkal később is jellemzi az állami médiát – alighanem annak következtében, hogy a hivatalos kormányzati kommunikáció sem tudja jól kezelni a helyzetet. Az erősen Putyin-barát Orbán Viktor számára a létező legrosszabb fordulat következett be, és nehéz kommunikációs forgatókönyvet kidolgozni arra a helyzetre, amikor földrengésszerű geopolitikai átrendeződés zajlik, s szinte naponta ugrunk egy évtizedet az európai integráció folyamatában. Érdemes alaposabban is áttekinteni az ún. közszolgálati média szerkesztőségi gyakorlatát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.