Oroszország befizette több mint egymillió dollár összegű 2020-as kötelező hozzájárulását a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek (WADA) – írta az MTI a WADA sajtószolgálata alapján.
Az ügynökség, amelynek költségvetését fele-fele részben állják a kormányok és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a legnagyobb hozzájárulást az Egyesült Államoktól és Kanadától kapja: előbbi 2 millió 715 ezer, utóbbi pedig csaknem 1,36 millió dollárt fizetett be erre az esztendőre.
Ám könnyen lehet, hogy Oroszország őket is leelőzheti, bár nem önszántából. Ez attól függ még, mikor és hogyan dönt a lausanne-i Sportdöntőbíróság (CAS) a WADA és az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) közötti perlekedésben.
Ha a WADA követelése érvényesül, Oroszországnak még körülbelül kétmillió dollárt kell utalnia azoknak a költségeknek a kiegyenlítésére, amelyek a moszkvai doppingellenőrző laborral kapcsolatosan merültek fel.
Az ügynökség végrehajtó bizottsága december 9-én határozott úgy, hogy megfosztja a RUSADA-t a megfelelési státusztól, s hozott olyan döntést, amelynek értelmében az ország sportolói a nemzeti válogatott tagjaként négy évig nem vehetnek részt jelentős nemzetközi versenyeken, így a tokiói olimpián sem. Az oroszok ezt fellebbezték meg, láthatóan nem sok sikerrel.
A WADA bizonyítottnak látta, hogy manipulálták a RUSADA moszkvai laboratóriumának eredményeit. A büntetést kiváltó ügyet a moszkvai laboratórium – hosszas huzavona után – januárban átadott adatbázisának átvizsgálását követően robbantotta ki a nemzetközi ügynökség.
Egy többéves sztoriról van szó. A labor működését és a RUSADA-t még 2015 végén függesztették fel, miután a WADA az év novemberében nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentésében megállapította, hogy Oroszországban átfogó doppingolás zajlott. Egy évvel később a WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren független vizsgálóbizottsága arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországban a doppingot állami támogatással, rendszerszintűen alkalmazták.
Frissítés: Négy orosz atléta, köztük két olimpiai bajnok bukott meg doppinggal korábbi mintáik újraellenőrzésekor.
Az érintettek közül Andrej Szilnov 2008-ban magasugrásban, Natalja Antyuh 2012-ben 400 méteres gátfutásban szerezte ötkarikás aranyérmét. A teszten tiltott szteroidhasználat miatt fennakadt Szilnov később a Orosz Atlétikai Szövetség alelnöke is volt. A sportág tisztaságért felelős szervezet (AIU) pénteki közlése szerint a másik két érintett atléta Jelena Szoboleva és Okszana Kondratyjeva: előbbi 2016-ban fedett pályán világbajnoki ezüstérmes volt 1500 méteren, utóbbi kalapácsvetésben szerepelt.
