Mától Észak-Macedónia a NATO 30. tagja

  • narancs.hu
  • 2020. március 27.

Külpol

Nemrég az EU is rábólintott: jöjjenek.

Észak-Macedónia hivatalosan a NATO tagjává vált pénteken, miután Szkopje képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait a katonai-politikai szövetséget létrehozó washingtoni szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok kormányánál – számolt be az MTI.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, online sajtótájékoztatóján azt mondta, Észak-Macedónia a NATO családjának része lett, amely immár harminc nemzet és csaknem egy milliárd ember családja. „Olyan család ez, amely azon a bizonyosságon alapul, hogy függetlenül attól, milyen kihívásokkal nézünk szembe, együtt erősebb és biztonságosabb” – fogalmazott. Sztevo Pendarovszki észak-macedón államfő a múlt héten aláírta a szükséges dokumentumokat, ezzel minden akadály elhárult a nyugat-balkáni ország NATO-csatlakozása elől.

Korábban a csatlakozás egyik gátja az a Nikola Gruevszki exminiszterelnök volt, aki jelenleg politikai menekültként Magyarország vendégszeretetét élvezi. Hazájában korrupció miatt kellene börtönbe vonulnia.

Nemrég számoltunk be arról, hogy többszöri halasztás után az Európai Bizottság is rábólintott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

*

Lapunk korábban interjút készített a Nikola Gruevszkit leváltó Zaev-kormány első kulturális miniszterével, aki korábban civil aktivista, művészeti menedzser és könyvkiadó volt. Robert Alagjozovszki többek között arról beszélt nekünk, hogy mekkora pusztítást végzett a macedón kultúrában a hipernacionalista Gruevszki-kormány, és mit lehet az örökségével kezdeni. Részlet a beszélgetésből:


Magyar Narancs: Csak néhány hónapja változott meg az ország neve, és vele együtt a külpolitikai mozgástere is. Mennyi látszik mindebből a hétköznapi életben?

Robert Alagjozovszki: A névváltoztatást a magam részéről jobban szeretem kiegészítésnek hívni, hiszen csak arról van szó, hogy egy földrajzi jelzőt adtunk az ország nevéhez. És úgy látom, hogy egy maroknyi szélsőségest leszámítva az emberek többségének nincs ezzel gondja. A valódi változás, a nagy sztori inkább az, hogy ez a névmódosítás megnyitja az utat a NATO-csatlakozáshoz és az EU-s csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

MN: A gyakorlatban nem esetlen az, hogy mostantól mindenhez, ami ehhez az országhoz köthető, hozzá illik majd biggyeszteni ezt a földrajzi jelzőt?

RA: Az ország nevéhez valóban hozzá kellett tennünk a jelzőt a görögökkel kötött megállapodás értelmében. Az volt a fontos, hogy elkülönüljön az ország neve a történelmi névtől, ugyanakkor az identitásunk védelme is elsődleges, így a megegyezés szerint a népet, az ételeket, a kultúrát és a többit továbbra is minden további jelző nélkül hívhatjuk macedónnak. (...)

A teljes interjút itt olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk