A nemzetközi jog tiltja a nem katonai célpontok támadását, a hadviselés joga pedig a fokozottan védett objektumok körébe sorolja az egészségügyi intézményeket, így a kórházakat is. Ám Oroszország ukrajnai agressziója során már több alkalommal ért támadás ilyen létesítményeket; legutóbb Mariupol városában a szülészetet bombázták. Még ha igaz lenne is az oroszok ama állítása, miszerint ukrán katonák befészkelték magukat a létesítménybe, akkor sem lett volna szabad ilyen módon támadni a célpontot. Ez a súlyos incidens a 2010-es évek szíriai kórházbombázásait idézheti fel bennünk.
Népirtás feladatmegosztásban
A közel-keleti országban 2015 szeptemberétől közös orosz–iráni beavatkozás kezdődött az Aszad-rezsim kérésére és megsegítésére. Az orosz–szíriai–iráni koalícióba Moszkva adta a legkisebb katonai erőt, kiszivárgott orosz adatok szerint körülbelül 5 ezer főt, de a stratégia kidolgozásában főszerepet játszottak.
A polgárháború kezdetén a lakosság 20–30 százalékának támogatását élvező Aszad-rezsim ekkorra visszavonulni kényszerült az ország nagy részéről. Csak a túléléshez szükséges területeket tartotta ekkor ellenőrzése alatt: a Damaszkusz és az északi Aleppo között fekvő nagyvárosokat és a rezsim bázisát adó alavita kisebbség „szállásterületét”, a tengerparti sávot. A perifériákat, a jordániai, török és iraki határ felé eső tartományokat kénytelen volt feladni a kurdok és a felkelők javára.
Az Aszad-rezsim a 2015-ös fordulat után, az orosz–iráni fegyveres támogatással a háta mögött sikerrel kezdte alkalmazni a civileket tudatosan célzó katonai erőszak, a diplomácia és a nyomásgyakorlás kombinációját. Elsődleges céljuk az ország második legnagyobb városának, Aleppónak a „felszabadítása” lett, amelynek keleti része és a környéke már évek óta az ellenzéki erők fennhatósága alatt állt.
Az orosz légierő fedezete alatt a szíriai hadsereg és az iráni katonák a sivatagon keresztül, a főút megkerülésével utat nyitottak a városig. Februárban elvágták az ellenzék észak felé vezető utánpótlási vonalait, 2016 júliusában pedig megkezdődött Kelet-Aleppo ostroma. Az orosz és szíriai légierő rommá bombázta a városrészt, amelyet közben elzártak a létfontosságú szolgáltatásoktól. Az utcáról utcára folyó harcokban civilek tízezrei haltak meg; a túlélők példátlan brutalitásról számoltak be. A rezsim végül 2016 decemberére aratott teljes győzelmet a város felett.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
