Az orosz hadsereg Szíriában

Polgári célpontok

  • Wagner Péter
  • 2022. március 16.

Külpol

Mariupol szülészetének szétbombázása sokkolta a külvilágot – a képek az orosz hadsereg korábbi szíriai brutalitását idézik fel. De mi is történt Szíriában, hogyan kerültek oda és mit műveltek az oroszok, s mi köze ehhez Barack Obamának?

A nemzetközi jog tiltja a nem katonai célpontok támadását, a hadviselés joga pedig a fokozottan védett objektumok körébe sorolja az egészségügyi intézményeket, így a kórházakat is. Ám Oroszország ukrajnai agressziója során már több alkalommal ért támadás ilyen létesítményeket; legutóbb Mariupol városában a szülészetet bombázták. Még ha igaz lenne is az oroszok ama állítása, miszerint ukrán katonák befészkelték magukat a létesítménybe, akkor sem lett volna szabad ilyen módon támadni a célpontot. Ez a súlyos incidens a 2010-es évek szíriai kórházbombázásait idézheti fel bennünk.

Népirtás feladatmegosztásban

A közel-keleti országban 2015 szeptemberétől közös orosz–iráni beavatkozás kezdődött az Aszad-rezsim kérésére és megsegítésére. Az orosz–szíriai–iráni koalícióba Moszkva adta a legkisebb katonai erőt, kiszivárgott orosz adatok szerint körülbelül 5 ezer főt, de a stratégia kidolgozásában főszerepet játszottak.

A polgárháború kezdetén a lakosság 20–30 százalékának támogatását élvező Aszad-rezsim ekkorra visszavonulni kényszerült az ország nagy részéről. Csak a túléléshez szükséges területeket tartotta ekkor ellenőrzése alatt: a Damaszkusz és az északi Aleppo között fekvő nagyvárosokat és a rezsim bázisát adó alavita kisebbség „szállásterületét”, a tengerparti sávot. A perifériákat, a jordániai, török és iraki határ felé eső tartományokat kénytelen volt feladni a kurdok és a felkelők javára.

Az Aszad-rezsim a 2015-ös fordulat után, az orosz–iráni fegyveres támogatással a háta mögött sikerrel kezdte alkalmazni a civileket tudatosan célzó katonai erőszak, a diplomácia és a nyomásgyakorlás kombinációját. Elsődleges céljuk az ország második legnagyobb városának, Aleppónak a „felszabadítása” lett, amelynek keleti része és a környéke már évek óta az ellenzéki erők fennhatósága alatt állt.

Az orosz légierő fedezete alatt a szíriai hadsereg és az iráni katonák a sivatagon keresztül, a főút megkerülésével utat nyitottak a városig. Februárban elvágták az ellenzék észak felé vezető utánpótlási vonalait, 2016 júliusában pedig megkezdődött Kelet-Aleppo ostroma. Az orosz és szíriai légierő rommá bombázta a városrészt, amelyet közben elzártak a létfontosságú szolgáltatásoktól. Az utcáról utcára folyó harcokban civilek tízezrei haltak meg; a túlélők példátlan brutalitásról számoltak be. A rezsim végül 2016 decemberére aratott teljes győzelmet a város felett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.