„Mi finanszírozzuk Putyin háborúját”

Jaksity György közgazdász

Komoly próbatétel elé állítják Európa – és Magyarország – gazdaságát az Oroszország elleni szankciók. De még nehezebb helyzetbe kerülhet Oroszország, amelyet az új leosztás gazdaságilag is közelebb sodorhat Kínához. A Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnökét faggattuk.

Magyar Narancs: A háború meglepte a politikai elemzők többségét – a piaci elemzők sem számoltak vele? Mennyiben váltott ki pánikreakciókat a világ tőzsdéin?

Jaksity György: A fegyveres konfliktus lehetősége mindenki számára nyilvánvaló volt, hiszen ha egy drámában pisztoly szerepel, akkor előbb-utóbb lövést is leadnak vele. Putyinék példátlan mozgósítással vették körül Ukrajnát, kizárható volt, hogy majd semmi sem történik. Az azonban nem volt senkinek a forgatókönyvében, persze Putyint és szaktársait leszámítva, hogy teljesen nyílt háború következik, óriási pusztítással, humanitárius katasztrófával és háborús bűnökkel. A világ tőzsdéi közben elég gyengén kezdték az évet már az ukrán helyzettől függetlenül is. Részben a 2020 márciusa óta dübörgő tőzsdei árfolyamok 2021 tavaszától kezdődő lassú korrekciója miatt; majd ez a tendencia felgyorsult tavaly ősszel, amikor a legnaivabb elemző számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a jegybankoknak drasztikusan lépniük kell a felgyorsuló infláció ellen. A háború kirobbanása erre rátett egy nagy lapáttal, és így március első napjaira az amerikai Nasdaq index több mint 20 százalékos, a Dow Jones pedig 10 százalék feletti eséssel reagált.

MN: Példátlan gazdasági szankciókat léptettek életbe Oroszország ellen, nagy cégek sora pedig önként vonult ki Oroszországból. Kinek fog ez jobban fájni? Mi lehet a szankciók rövid vagy – ha maradnak – hosszabb távú hatása az orosz, illetve a világgazdaságra?

JGY: A szankciók – nem véletlenül illették egy részüket már korábban a „nukleáris” opció elnevezéssel – komoly csapást mértek és fognak mérni az orosz gazdaságra. Ez nem lesz fájdalommentes a világ fennmaradó részének sem, hiszen újabb lökést adtak az inflációs nyomás fokozódásához, elsősorban az árutőzsdei termékek – energia, fém és mezőgazdasági termények – áremelkedésén keresztül, a gazdasági növekedési kilátásokat, különösen Európa esetében, pedig jelentősen rontották. Az orosz gazdaság viszont szabadesésben van már most is, annak ellenére, hogy az előbb említett és a termelés, illetve az export lényegét jelentő termékek ára esetenként duplázódott pár nap alatt. A nikkel esetében a londoni tőzsdén a kereskedést is szüneteltetni kellett.

MN: Mekkora károkat okoz a nagy nyugati cégek számára az önkéntes kivonulás az orosz üzleti szférából? Más oldalról ez javíthat az arculatukon, jó hírükön?

JGY: Kérdés, hogy mi lesz a nyugati cégek oroszországi eszközeivel. Ha az önkéntes kivonulás egyben önkéntes, ingyenes átadás is, akkor dollármilliárdokat kell, hogy leírjanak a nyereségük terhére, és ennek adóvonzata az adott országok költségvetéséből fog kiesni. Az elvesztett jövőbeli üzlet ennél is nagyobb jelenértékkel bírhat, persze csak a háború előtti állapothoz és kilátásokhoz képest. Amely cégeknek nincs komolyabb helyi leányvállalatuk, azok az elvesztett piac méretéből fakadó ki­eséssel számolhatnak. Ami egyébként egy globális cég esetében nem olyan nagy veszteség, hiszen az orosz gazdaság súlya a világgazdaságon belül kevesebb, mint 2 százalék. Azonban minden olyan terület esetében, ahol az orosz piac vagy az ottani termelés – lásd: energiaipar és bányászat – jelentősége nagy, a ki­eső nyereség is számottevő lehet. Ugyanakkor ez kényszerként is hathat arra, hogy más piacokon növeljék a részesedésüket, illetve azok számára, akik orosz versenytársakkal rendelkeztek, kiváló lehetőség azok külső piacainak átvételére. Ha például Európa az orosz gáz helyett LNG-terminálok építésével részben amerikai cseppfolyósított gázt fog vásárolni, az az amerikai és más termelők, illetve a kereskedők számára a világ legnagyobb gázpiacán biztosít további növekedési lehetőséget.

 

Fotó: Concorde Értékpapír Zrt.