Az ukrajnai háború hatása a környezetre

Pusztítás földön, vízen, levegőben

Külpol

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Vlagyimir Putyin birodalmi álmának leggyakrabban emlegetett áldozatai a halottak és rokkanttá váltak. Számuk a két oldalon közelít az 1 millióhoz, csak a támadók soraiban bő 500 ezerről szólnak az elemzések. Ezek és az infrastruktúra kárai mellett kevesebb szó esik arról, hogy mekkora környezeti rombolást szenvedett el Ukrajna. Összesített adatok minderről 2023 nyaráig-őszéig vannak.

Az Ukraine War Enviromental Consequences Work Group (UWEC) 2023. végi – az Ecoaction ukrán civil szervezet számításait felhasználó – tanulmánya a háború első másfél évéről közöl dermesztő adatokat. Tavaly őszig

több mint 150 millió tonna

szén-dioxid (CO2) egyenértéknyi üvegházhatású gáz (ÜHG) került a légkörbe. Ez a mennyiség meghaladja Belgium (2021-ben 115 millió tonna) és Csehország (127 millió tonna) egy­éves kibocsátását, és közelít Hollandiáéhoz (180 millió tonna), Magyarországé pedig 57 millió tonna volt 2021-ben. E 150 millió tonna negyede a harci tevékenység, 36 százaléka a károk újjáépítésének a következménye. A tavaly szeptemberig mértek szerint a 37 millió tonna harci eredetű ÜHG-kibocsátás elsöprő többségét (25 millió tonnát) az inváziós erők üzemanyag-fogyasztása okozta. A honvédő csapatoké 7,1 millió tonna, a lőszerek használata 2,8 millió tonna CO2-egyenértékért felelős.

Az UWEC összesítése szerint az egy hektárnál nagyobb tüzek száma a háború első évében harminchatszorosára (!) nőtt a háború előtti egy évhez képest, és továbbra is jelentős ÜHG-kibocsátási forrás maradt. Ezek a tüzek elsősorban a frontvonal közvetlen közelében keletkeznek, és közülük sok vezetett erdős területek pusztulásához. Ennek kibocsátási mennyisége 22,2 millió tonna CO2-egyenérték 2023 őszéig, a teljes plusz-ÜHG 15 százaléka.

Járulékos hatás a légi közlekedés kényszerű eltereléséből is származik: a légtérzárások a nyugati fuvarozók számára fontos kelet–nyugati légi útvonalakat vágtak el Európa és Ázsia között. A légitársaságok kénytelenek kerülő utakat választani, ami hosszabb repülési időt, valamint többlet-üzemanyagköltséget és ÜHG-kibocsátást idézett elő: ennek a 18 havi mérlege 18 millió tonna CO2-egyenérték.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.