Az ukrajnai háború hatása a környezetre

Pusztítás földön, vízen, levegőben

Külpol

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Vlagyimir Putyin birodalmi álmának leggyakrabban emlegetett áldozatai a halottak és rokkanttá váltak. Számuk a két oldalon közelít az 1 millióhoz, csak a támadók soraiban bő 500 ezerről szólnak az elemzések. Ezek és az infrastruktúra kárai mellett kevesebb szó esik arról, hogy mekkora környezeti rombolást szenvedett el Ukrajna. Összesített adatok minderről 2023 nyaráig-őszéig vannak.

Az Ukraine War Enviromental Consequences Work Group (UWEC) 2023. végi – az Ecoaction ukrán civil szervezet számításait felhasználó – tanulmánya a háború első másfél évéről közöl dermesztő adatokat. Tavaly őszig

több mint 150 millió tonna

szén-dioxid (CO2) egyenértéknyi üvegházhatású gáz (ÜHG) került a légkörbe. Ez a mennyiség meghaladja Belgium (2021-ben 115 millió tonna) és Csehország (127 millió tonna) egy­éves kibocsátását, és közelít Hollandiáéhoz (180 millió tonna), Magyarországé pedig 57 millió tonna volt 2021-ben. E 150 millió tonna negyede a harci tevékenység, 36 százaléka a károk újjáépítésének a következménye. A tavaly szeptemberig mértek szerint a 37 millió tonna harci eredetű ÜHG-kibocsátás elsöprő többségét (25 millió tonnát) az inváziós erők üzemanyag-fogyasztása okozta. A honvédő csapatoké 7,1 millió tonna, a lőszerek használata 2,8 millió tonna CO2-egyenértékért felelős.

Az UWEC összesítése szerint az egy hektárnál nagyobb tüzek száma a háború első évében harminchatszorosára (!) nőtt a háború előtti egy évhez képest, és továbbra is jelentős ÜHG-kibocsátási forrás maradt. Ezek a tüzek elsősorban a frontvonal közvetlen közelében keletkeznek, és közülük sok vezetett erdős területek pusztulásához. Ennek kibocsátási mennyisége 22,2 millió tonna CO2-egyenérték 2023 őszéig, a teljes plusz-ÜHG 15 százaléka.

Járulékos hatás a légi közlekedés kényszerű eltereléséből is származik: a légtérzárások a nyugati fuvarozók számára fontos kelet–nyugati légi útvonalakat vágtak el Európa és Ázsia között. A légitársaságok kénytelenek kerülő utakat választani, ami hosszabb repülési időt, valamint többlet-üzemanyagköltséget és ÜHG-kibocsátást idézett elő: ennek a 18 havi mérlege 18 millió tonna CO2-egyenérték.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.