Putyin megenné a Medúzát is

  • narancs.hu
  • 2021. május 7.

Külpol

Külföldi ügynökké minősítették a legolvasottabb független hírportált Oroszországban.

 Az orosz igazságügyi minisztérium „külföldi ügynökké” minősítette a legolvasottabb független hírportált, a Medúzát – derül ki a Válasz Online interjújából, amelyben Ivan Kolpakov, az orosz oldal főszerkesztője mondja el történetüket.

A szerkesztőség tagjai korábban a Lenta nevű portálnál dolgoztak, de 2014-ben – amikor rendre beszámoltak az ukrajnai háborús helyzet eseményeiről – az orosz kormány tárgyalt a portál tulajdonosával, Alekszandr Mamuttal, aki a Krím elfoglalása előtt néhány nappal kirúgta a főszerkesztőt, Galina Timcsenkót. Utódja korábban Putyin elnök adminisztrációjában dolgozott. Az új vezetéssel nem akart együtt dolgozni a hírrovat. Az újságírók néhány hét tanakodás után úgy döntöttek, hogy folytatják, új portált alapítanak, de nem Oroszországban. Lettország fővárosában, Rigában indították el a Medúzát. A névadáskor nem a tengeri állatra, hanem a görög mitológiai alakra gondoltak

„Nincs ebben semmi új, a száműzetésben működő orosz újságírás a 19. század óta létezik” – mondja Kolpakov. – „Az elején úgy voltunk vele, hogy a Meduza jó kalózhajó lesz nagyjából húsz embernek, Oroszországban dolgozó riporterünk is csak három volt, és soha nem álmodtunk arról, hogy megismételjük a Lenta sikerét. Végül mégis ez történt, a Meduza a legnagyobb független szereplője lett az orosz médiapiacnak, és megváltoztatta magát az orosz nyelvű újságírást – formátumban, nyelvezetben, stilisztikában, technológiai megoldásokban. (...) Közben pedig vállalkozásként is sikeres lett, vonzotta az olvasókat és a hirdetőket, így pedig tényleg függetlenek és pártatlanok tudtunk lenni. A társadalom konzervatív és liberális feléről is éreztünk nyomást” – mondja Kolpakov, aki 2016 óta vezeti a lapot, Timcsenko pedig a kiadóvállalatot irányítja. 

A lap sikeréhez hozzájárult a főszerkesztő szerint Timcsenko személyisége és elismertsége, ugyanakkor az is, hogy elsősorban a fiatal olvasótábort szólították meg. A dizájnerek, a fejlesztők az újságírókkal egy asztalnál ülve dolgoznak. A hatvan ember által működtetett portálnak mostanáig havonta 12-18 millió egyedi látogatója volt. 

Az ügynökké minősítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezentúl minden cikkük elejére – a közösségi médiában is – oda kell írni, hogy külföldi ügynök, kétszer akkora betűmérettel, mint amilyenből a szöveg áll. Ez a körülmény a hirdetőket is elriasztja, többségük nem szívesen konfrontálódik az állammal.

Az újságírók munkája is nehezebb lesz: „Ha ugyanis külföldi ügynöknek dolgozol, személyesen is azzá minősíthetnek. A céghez hasonlóan be kell számolnod a bevételeidről egy elég trükkös dokumentumban, amit elég könnyű elcseszni – következményként viszont pénzbüntetést, netán büntetőeljárást a nyakadba kapni. Eközben az oldal fölött folyamatosan ott lebeg a veszély, hogy blokkolják Oroszországban. Az lenne az igazi halál. A harmadik probléma pedig maga az újságírás.

Ha külföldi ügynöknek minősítenek, az tulajdonképpen állami plecsni arról, hogy hazaáruló és az ellenség kollaboránsa vagy.

Afféle mentális sárga csillag a kabátodon, amellyel elveszted a kormányközeli forrásaidat, nem beszélve az egyenruhás körökről, a szilovikokról. Emiatt aztán a sztorik jelentős részét nem tudod megírni, a külföldi ügynökökről szóló törvény ugyanis még az interjúalanyokat is veszélyezteti. Most fordult elő először, hogy amikor Galinával kiálltunk a kollégák elé, nem voltak terveink. Annyit mondtunk, hogy »srácok, itt a vége«. A csapat viszont úgy döntött, hogy folytatjuk. Mintha csótányok lennénk egy atomháborúban” – mondta a főszerkesztő.

Kolpakov szerint azért őket szemelhették ki, mert úgy érezhetik a kormány háza táján, a fiatal olvasótábor miatt ez a portál fenyegetést jelenthet Putyin rendszerére.

A Medúza főszerkesztője azt is elmagyarázza, amit Európában sokan nem értettek, hogy Navalnij, miután meggyőződhetett róla, meg akarják ölni, miért ment mégis vissza a hazájába: „Nem tudott másképp dönteni. Saját maga határozott a sorsáról, hogy a lehető leghatározottabban fellép Putyinnal szemben. Márpedig a hazatérés a lehető legerősebb döntés volt. Ha Oroszországon kívül maradsz, mindent elvesztesz, az életben nem lehetsz többet meghatározó politikai szereplő. Ha viszont hazatérsz, marad némi esélyed túlélni – és ha túlélsz, győzni fogsz”.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.