Putyin megenné a Medúzát is

  • narancs.hu
  • 2021. május 7.

Külpol

Külföldi ügynökké minősítették a legolvasottabb független hírportált Oroszországban.

 Az orosz igazságügyi minisztérium „külföldi ügynökké” minősítette a legolvasottabb független hírportált, a Medúzát – derül ki a Válasz Online interjújából, amelyben Ivan Kolpakov, az orosz oldal főszerkesztője mondja el történetüket.

A szerkesztőség tagjai korábban a Lenta nevű portálnál dolgoztak, de 2014-ben – amikor rendre beszámoltak az ukrajnai háborús helyzet eseményeiről – az orosz kormány tárgyalt a portál tulajdonosával, Alekszandr Mamuttal, aki a Krím elfoglalása előtt néhány nappal kirúgta a főszerkesztőt, Galina Timcsenkót. Utódja korábban Putyin elnök adminisztrációjában dolgozott. Az új vezetéssel nem akart együtt dolgozni a hírrovat. Az újságírók néhány hét tanakodás után úgy döntöttek, hogy folytatják, új portált alapítanak, de nem Oroszországban. Lettország fővárosában, Rigában indították el a Medúzát. A névadáskor nem a tengeri állatra, hanem a görög mitológiai alakra gondoltak

„Nincs ebben semmi új, a száműzetésben működő orosz újságírás a 19. század óta létezik” – mondja Kolpakov. – „Az elején úgy voltunk vele, hogy a Meduza jó kalózhajó lesz nagyjából húsz embernek, Oroszországban dolgozó riporterünk is csak három volt, és soha nem álmodtunk arról, hogy megismételjük a Lenta sikerét. Végül mégis ez történt, a Meduza a legnagyobb független szereplője lett az orosz médiapiacnak, és megváltoztatta magát az orosz nyelvű újságírást – formátumban, nyelvezetben, stilisztikában, technológiai megoldásokban. (...) Közben pedig vállalkozásként is sikeres lett, vonzotta az olvasókat és a hirdetőket, így pedig tényleg függetlenek és pártatlanok tudtunk lenni. A társadalom konzervatív és liberális feléről is éreztünk nyomást” – mondja Kolpakov, aki 2016 óta vezeti a lapot, Timcsenko pedig a kiadóvállalatot irányítja. 

A lap sikeréhez hozzájárult a főszerkesztő szerint Timcsenko személyisége és elismertsége, ugyanakkor az is, hogy elsősorban a fiatal olvasótábort szólították meg. A dizájnerek, a fejlesztők az újságírókkal egy asztalnál ülve dolgoznak. A hatvan ember által működtetett portálnak mostanáig havonta 12-18 millió egyedi látogatója volt. 

Az ügynökké minősítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezentúl minden cikkük elejére – a közösségi médiában is – oda kell írni, hogy külföldi ügynök, kétszer akkora betűmérettel, mint amilyenből a szöveg áll. Ez a körülmény a hirdetőket is elriasztja, többségük nem szívesen konfrontálódik az állammal.

Az újságírók munkája is nehezebb lesz: „Ha ugyanis külföldi ügynöknek dolgozol, személyesen is azzá minősíthetnek. A céghez hasonlóan be kell számolnod a bevételeidről egy elég trükkös dokumentumban, amit elég könnyű elcseszni – következményként viszont pénzbüntetést, netán büntetőeljárást a nyakadba kapni. Eközben az oldal fölött folyamatosan ott lebeg a veszély, hogy blokkolják Oroszországban. Az lenne az igazi halál. A harmadik probléma pedig maga az újságírás.

Ha külföldi ügynöknek minősítenek, az tulajdonképpen állami plecsni arról, hogy hazaáruló és az ellenség kollaboránsa vagy.

Afféle mentális sárga csillag a kabátodon, amellyel elveszted a kormányközeli forrásaidat, nem beszélve az egyenruhás körökről, a szilovikokról. Emiatt aztán a sztorik jelentős részét nem tudod megírni, a külföldi ügynökökről szóló törvény ugyanis még az interjúalanyokat is veszélyezteti. Most fordult elő először, hogy amikor Galinával kiálltunk a kollégák elé, nem voltak terveink. Annyit mondtunk, hogy »srácok, itt a vége«. A csapat viszont úgy döntött, hogy folytatjuk. Mintha csótányok lennénk egy atomháborúban” – mondta a főszerkesztő.

Kolpakov szerint azért őket szemelhették ki, mert úgy érezhetik a kormány háza táján, a fiatal olvasótábor miatt ez a portál fenyegetést jelenthet Putyin rendszerére.

A Medúza főszerkesztője azt is elmagyarázza, amit Európában sokan nem értettek, hogy Navalnij, miután meggyőződhetett róla, meg akarják ölni, miért ment mégis vissza a hazájába: „Nem tudott másképp dönteni. Saját maga határozott a sorsáról, hogy a lehető leghatározottabban fellép Putyinnal szemben. Márpedig a hazatérés a lehető legerősebb döntés volt. Ha Oroszországon kívül maradsz, mindent elvesztesz, az életben nem lehetsz többet meghatározó politikai szereplő. Ha viszont hazatérsz, marad némi esélyed túlélni – és ha túlélsz, győzni fogsz”.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.