Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Kanada vezetői, vagyis a G7-ek ezekben az órákban tárgyalnak egymással Ukrajna helyzetéről – és országa képviseletében csatlakozott hozzájuk Volodimir Zelenszkij is. Az online rendezett tárgyalással kapcsolatban a BBC szakértői azt várják, hogy az ukrán elnök még több katonai segítséget kér majd a G7-ek vezetőitől, különös tekintettel a légvédelmi rendszerekre, hiszen a háború jelenleg is zajló időszakában ezen a téren van a legnagyobb szükségük erősítésre.
Mindenesetre a csúcstalálkozóról előzetesen csak Franciaország nyilatkozott érdemben, de annak tartalma nem közvetlenül Ukrajnát vagy Oroszországot érinti, hanem Fehéroroszországot. Mint a franciák mondták, a G7-ek valószínűleg közös nyilatkozatot tesznek majd közzé az oroszbarát országról, amelyben arra fogják figyelmeztetni Alekszandr Lukasenko államfőt, hogy maradjon ki az orosz-ukrán konfliktusból.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint előre borítékolható a virtuális találkozó hangulata, mint mondta, a G7-ek továbbra is konfrontálódni akarnak Oroszországgal.
Moszkva nem zárja be a kapukat Washington előtt
Nyilvánvalóan a G7-csúcshoz időzítve Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak kedden azt nyilatkozta, hogy készek megfontolni egy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök közötti találkozóra vonatkozó javaslatot a tervek szerint november 15-16-án az indonéziai Bali szigetén rendezendő G20-csúcson, amennyiben az Egyesült Államok erre javaslatot tesz.
„Ha érkezik egy ilyen ajánlat, akkor megfontoljuk. Többször jeleztük, hogy soha nem utasítjuk vissza a találkozókat”
– mondta Lavrov. Azt viszont cáfolta, sőt hazugságnak nevezte, hogy Washington erre komoly kapcsolatfelvételi ajánlatot tett volna.
De a külügyminiszter beszélt arról is, hogy szerinte az amerikaiak de facto régóta részesei a háborúnak, amelyet szerinte „az angolszászok” ellenőrzésük alatt tartanak. Mint mondta, egyre több az arra utaló adat, hogy az amerikaiak nemcsak az Ukrajnába küldött zsoldosok toborzásában segédkeznek, de hivatásos katonáik vannak jelen a terepen, egyebek között támogatást nyújtva a HIMARS rakétasorozatvetők harci bevetéséhez. Ráadásul több európai államot is azzal vádolt, hogy katonáik ugyanígy cselekszenek Ukrajnában.
Egyébként korábban Biden sem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés vagy a G20-csoport csúcstalálkozóján tárgyaljon Putyinnal.
Az atom bevetése nagyon veszélyes, de lehetséges
Az orosz álláspont szerint a nyugati államoknak, amelyek Oroszország esetleges atomfegyverhasználatának témájával kapcsolatban spekulációba bocsátkoznak, tisztában kell lenniük a felelősségükkel, és hivatalos úton is felszólították őket, hogy ne fújják fel a nukleáris fenyegetés témáját. Erről hosszabban Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes beszélt legutóbb a RIA Novosztyi hírügynökségnek, szerinte Oroszország senkit sem fenyeget tömegpusztító fegyver bevetésével.
Rjabkov azt azért hozzátette, hogy nukleáris fegyver bevetése orosz részről abban az esetben lehetséges,
- ha „megbízható információk érkeznek az Oroszország vagy a szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indításáról”,
- ha Oroszország vagy szövetséges országok területén tömegpusztító fegyvereket vetnek be,
- ha az ellenség olyan létfontosságú állami vagy katonai létesítményeket támad meg, amelyek hatástalanítása megzavarná a nukleáris erők válaszlépéseit,
- vagy ha hagyományos fegyverekkel elindított, de az állam létét veszélyeztető agresszió indul Oroszország ellen.
Mindeközben szóváltás az ENSZ-ben
Ukrán–orosz összefeszülés zajlott az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésén, amelynek napirendjét az ukrajnai orosz rakétatámadások uralták, és amely elutasította Oroszország javaslatát arról, hogy titkos szavazással döntsön a Moszkvát elítélő határozatról. A Közgyűlés tanácskozásán
Ukrajna ENSZ-nagykövete „terrorista államnak” nevezte Oroszországot, amit szerinte Moszkva hétfőn ismét bizonyított az otthonukban alvó ukrán civilek és iskolába tartó gyerekek ellen intézett rakétatámadásokkal.
„Az ilyen cselekményektől a lehető legerősebb eszközökkel kell eltántorítani Oroszországot” – mondta Szerhij Kiszlicja.
A felszólalók jelentős része elítélte az orosz rakétatámadásokat. Feridun Sinirlioglu török ENSZ-nagykövet „mélységesen nyugtalanítónak és elfogadhatatlannak” nevezte a hétfői orosz bombázásokat. António Guterres főtitkárt pedig mélységesen megrázták a hétfői rakétatámadás hírei, és még aznap telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.
(Kiemelt képünk: Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a Genfi-tó partján található La Grange-villában rendezett csúcstalálkozójukon 2021. június 16-án. Fotó: Mihail Mecel/MTI/AP/Szputnyik)
