A háború lenyomata Kárpátalján

Elengedték őket

Külpol

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Ezek az anyjukban sem bíznak” – mormogta felénk egy ukrán rendszámú autóval bejutásra váró bácsi Záhony után, miután látta amiatti megdöbbenésünket, hogy szigorították (januártól) az autós belépést Ukrajnába. Felesége azonnal csitítani kezdte: „Ne mondj már ilyet, ezt értik!” Akkor még nem sejtettük, hogy mennyire jól összefoglalja ez a jelenet mindazt, amit 2025-ben Ukrajna legnyugatibb régió­jának településein tapasztalhatunk.

Ungvárra érkezve az első benyomásunk: a város él, fiatalok csatangolnak az Ung folyó partján, nemcsak a jól ismert kávézók pörögnek, hanem újak is nyíltak az elmúlt években, és sokak örömére beüzemelt a város első McDonald’s és KFC étterme is. A háború legkevésbé várt következményeként az olyan, még ukrajnai szinten is elhanyagolt települések, mint Ungvár, Munkács vagy Beregszász, hirtelen elkezdtek fejlődni, árubőség mindenhol.

Kárpátalján a háború egészen másképpen van jelen, mint Kijivben vagy pláne Harkivban. 2024 végén pár hétig errefelé is lőttek az oroszok, de más nem volt: kijárási tilalom nincs, a légvédelmi szirénák sem váltak a hétköznapok megszokott részévé. Mindez nagy élmény az ország keletibb részeiről idemenekülteknek. Hivatalos népszámlálási adatok nincsenek, de a háború alapvetően megváltoztatta a kárpátaljai társadalom összetételét: csak Ungvárra 50 ezer ember költözött be, ami egy hivatalosan 115 ezres városnál elég nagy szám, és persze a sokszorosa annak a nagyjából 8 ezer magyarnak, akik papíron még mindig a település lakói. Hasonlóak az arányok a 85 ezres, nagyjából 6700 magyar főt számláló Munkácson is. Az 1,2 millió lakosú Kárpátalján 120 ezer embert tartanak nyilván menekültként, de legalább ennyien nem menekültként regisztrálva kerültek ide. Durván 300 ezer ember érkezett 2022 februárja óta, elsősorban a nagyobb városokba, miközben a helyiek közül sokan elhagyták az országot: főleg a falvakban tömegesen állnak üresen a házak, amelyek kertjében jobb esetben gyomirtóval van féken tartva a növényzet, rosszabb esetben évek óta burjánzik a gaz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.