A háború lenyomata Kárpátalján

Elengedték őket

Külpol

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Ezek az anyjukban sem bíznak” – mormogta felénk egy ukrán rendszámú autóval bejutásra váró bácsi Záhony után, miután látta amiatti megdöbbenésünket, hogy szigorították (januártól) az autós belépést Ukrajnába. Felesége azonnal csitítani kezdte: „Ne mondj már ilyet, ezt értik!” Akkor még nem sejtettük, hogy mennyire jól összefoglalja ez a jelenet mindazt, amit 2025-ben Ukrajna legnyugatibb régió­jának településein tapasztalhatunk.

Ungvárra érkezve az első benyomásunk: a város él, fiatalok csatangolnak az Ung folyó partján, nemcsak a jól ismert kávézók pörögnek, hanem újak is nyíltak az elmúlt években, és sokak örömére beüzemelt a város első McDonald’s és KFC étterme is. A háború legkevésbé várt következményeként az olyan, még ukrajnai szinten is elhanyagolt települések, mint Ungvár, Munkács vagy Beregszász, hirtelen elkezdtek fejlődni, árubőség mindenhol.

Kárpátalján a háború egészen másképpen van jelen, mint Kijivben vagy pláne Harkivban. 2024 végén pár hétig errefelé is lőttek az oroszok, de más nem volt: kijárási tilalom nincs, a légvédelmi szirénák sem váltak a hétköznapok megszokott részévé. Mindez nagy élmény az ország keletibb részeiről idemenekülteknek. Hivatalos népszámlálási adatok nincsenek, de a háború alapvetően megváltoztatta a kárpátaljai társadalom összetételét: csak Ungvárra 50 ezer ember költözött be, ami egy hivatalosan 115 ezres városnál elég nagy szám, és persze a sokszorosa annak a nagyjából 8 ezer magyarnak, akik papíron még mindig a település lakói. Hasonlóak az arányok a 85 ezres, nagyjából 6700 magyar főt számláló Munkácson is. Az 1,2 millió lakosú Kárpátalján 120 ezer embert tartanak nyilván menekültként, de legalább ennyien nem menekültként regisztrálva kerültek ide. Durván 300 ezer ember érkezett 2022 februárja óta, elsősorban a nagyobb városokba, miközben a helyiek közül sokan elhagyták az országot: főleg a falvakban tömegesen állnak üresen a házak, amelyek kertjében jobb esetben gyomirtóval van féken tartva a növényzet, rosszabb esetben évek óta burjánzik a gaz.

 
Fotók: Sióréti Gábor 

Nem várt prosperálás

Ungváron és Munkácson alig hallani magyar szót. Több helyi kapcsolatunk azt mondja, a korábbi arányok változása miatt ezekben a városokban a helyi ukránt és ruszint az utóbbi időkben az itt jó régen nem hallott orosz szavak egészítik ki. Munkácson a magyar iskolában is szinte csak ukrán szót hallani: ez nem a sokat és okkal kritizált nyelvtörvény miatt van így, hanem mert szinte már csak ukrán anyanyelvű gyerekeket íratnak be. A nagyjából fele-fele arányban magyar és ukrán lakosságú Beregszász képe is megváltozott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.