Rálőttek egy német állampolgárra Kabulban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. augusztus 20.

Külpol

Eddig 18 ezer embert menekítettek ki Afganisztánból.

 

Rálőttek Afganisztánban egy német állampolgárra, aki a kabuli repülőtér felé tartott. A férfi állapota stabil, nemsokára útnak indítják Németország felé. Ezt a német kormányszóvivő mondta pénteken Berlinben, sajtótájékoztatón, ahol arról volt szó, hogy folytatódik a külföldiek és a nyugatiakkal együttműködő afgánok kimenekítése az országból.

Németország több mint 1600 embert evakuált Afganisztánból a héten, miután a tálibok vasárnap este elfoglalták Kabult. A német védelmi minisztérium pénteken azt közölte, hogy a német hadsereg mostanáig tizenegy járatot indított, és továbbiakat tervez a térségbe küldeni.

Eberhard Zorn tábornok, a német hadsereg főparancsnoka elmondta, hogy szombaton két helikoptert küldenek a további evakuálásokra, ám leszögezte, hogy ezek csak Kabulban és környékén tudnak műveleteket végrehajtani, más városokban nem.

Közben arról érkezett hír, hogy a Deutsche Welle egyik riporterének hozzátartozóját megölték a tálibok.

Az Egyesült Államok július vége óta összesen 12 ezer embert evakuált Afganisztánból, köztük amerikai állampolgárokat, valamint olyan afgánokat, akik az országban működő amerikai erőket segítették.

Kanada pénteken bejelentette, hogy szorosan együttműködik az amerikai csapatokkal a kimenekítési műveletekben. „Most, hogy a repülőtér ismét amerikai fennhatóság alatt van, lehetőségünk van kanadai katonai repülőgépeket küldeni az evakuálásokhoz” – jelentette ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, jóllehet újságírók előtt hozzátette, hogy „a tálibok akadályozzák a bejutást”.

Az evakuálásban Norvégia is részt vesz: pénteken Ine Eriksen Soreide norvég külügyminiszer azt közölte a sajtóval, hogy Oslóba érkezett egy norvég, illetve más külföldi állampolgárokkal tele gép. Jóllehet a miniszter nem közölte, pontosan hány embert menekítettek ki Afganisztánból, elmondta, hogy a norvég TV2 és NRK televíziós csatornák munkatársai mellett afgán alkalmazottak és családtagjaik is az Oslóban landolt járaton voltak. Norvégia a héten korábban már hazaszállította az Afganisztánban dolgozó diplomatáit.

Scott Morrison ausztrál kormányfő ugyancsak pénteken arról tájékoztatott, hogy több mint 160 ausztrál és afgán állampolgárt evakuáltak az ázsiai országból, hozzátéve, hogy a mostani volt a harmadik járat, amelyet kimenekítés céljából Kabulba indítottak. Figyelmeztetett azonban arra is, hogy kormánya csak azokat tudja evakuálni, akik a kabuli repülőtéren vannak, s ezt azzal indokolta, hogy a főváros többi részén a helyzet kaotikus. Canberra egyelőre nem kommentálta azokat a sajtójelentéseket sem, melyek szerint Ausztrália 600 embert – ausztrál és afgán állampolgárokat – kíván kimenekíteni az országból.

Favvád Csódri pakisztáni tájékoztatási miniszter a Twitteren azt közölte, Iszlámábád két repülőgépet küld Kabulba 350 ember kimenekítésére. Hozzátette, hogy a pakisztáni belügyminisztérium egyúttal megkönnyíti a pakisztáni-afganisztáni határon való átkelést is.

Indonézia szintén bejelentette, hogy 26 állampolgárát, köztük öt diplomatát evakuált Afganisztánból.

Kenya pekingi nagykövetségén keresztül szintén megerősítette, hogy 12 kenyai állampolgárt evakuáltak a harcok sújtotta országból szerdán az egyesült királyságbeli Birminghambe, további 40 kenyai állampolgárt pedig Kazahsztánba érkezett Afganisztánból.

A NATO egyik, magát megnevezni nem kívánó tisztségviselője pénteken újságíróknak azt mondta, mostanáig több mint 18 ezer embert evakuáltak a kabuli nemzetközi repülőtérről a múlt hét végi tálib hatalomátvétel óta. Az észak-atlanti szervezet célja, hogy a hét végén még ugyanennyi embernek nyújtson lehetőséget arra, hogy ha akarja, elhagyhassa az országot.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.