Rendezetlen kiválás esetén 1,2 millió munkahely szűnhet meg az EU-ban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. október 23.

Külpol

A belga miniszter szerint fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is.

Nagyjából 1,2 millió munkahely szűnhet meg az Európai Unióban, ha nem sikerül megállapodni az Egyesült Királysággal a rendezett kiválás feltételeiről – figyelmeztetett Kris Peeters belga gazdasági miniszter a helyi sajtó hétfői beszámolói szerint.

A tárcavezető úgy vélekedett, Belgium számára is "katasztrofális" következményekkel járna, amennyiben a felek a kilépés várható dátumáig, 2019. március 29-ig nem tudnak megegyezésre jutni a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatól, ebben az esetben ugyanis a szigetország többé nem lenne része a vámuniónak.
Mint mondta, e forgatókönyv esetén Belgiumban 42 ezer munkahely szűnne meg, miközben az Egyesült Királyságban 526 ezer, az EU egészében pedig 1,2 millió. "Számításaink szerint az Egyesült Királyságba irányuló kivitel, illetve az onnan jövő behozatal után kivetett vám összege elérné a 2,22 milliárd eurót" – közölte Peeters.
Rámutatott: a rendezetlen kiválás egyebek mellett a belgiumi Zeebrugge kikötővárosnak is "súlyos károkat" okozna. "A brit-belga kereskedelem a kikötő forgalmának 45 százalékáért felelős, ez ötezer munkahelyet jelent, és évi 500 millió eurót" – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy évente egymillió új autót szállítanak Zeebrugge-n keresztül az Egyesült Királyságba. Ezek a számok mutatják, mennyire fontos lenne az EU-brit megállapodás, de azt is, hogy "fel kell készülnünk a legrosszabbra is" – fogalmazott Peeters.

A brexitről bővebben írtunk itt, itt és itt is.

 

Tragédia vagy új lehetőség? - A Brexit és Kelet-Európa

A britek kiválása paradox módon megerősítheti az EU-t, és különösen jól jöhet nekünk, kelet-európaiaknak - írja Ádám Zoltán. Nem tudjuk, a Brexit mit hoz Európának, szétesik vagy megerősödik-e az unió. Egy nagy tagország távozása - egyáltalán: bármelyik tagország kiválása - szomorú pillanat, ami súlyos kérdéseket vet fel Európa jövőjét illetően.

Káosz a királyságban

Pár hónappal az észak-írországi polgárháborút lezáró, 1998-as Belfasti Egyezmény aláírása után az Ifjúsági Európa Parlamentben egy tizenéves ír képviselőtársamat arról faggattam, hogy vajon az ő generációja hosszú távon elfogadhatónak tartja-e ezt a megoldást? Megfelelő pótlék-e a független, egységes Írország álmáért az, hogy az Európai Unió védnöksége alatt eltűnik az ír-északír határ?

Hinkley Point üzenete

Súlyát és szimbolikáját is tekintve fontos döntés előtt áll Nagy-Britannia. Ezúttal nem a népszavazás értelmezéséről és a döntés megvalósításáról van szó, hanem az ország legjelentősebb atomenergiai beruházásának, a délnyugat-angliai Hinkley Pointnak a jövőjéről. Komoly esély van arra, hogy a kiemelt beruházás ügye a Brexit-tárgyalás alkufolyamatának egyik serpenyőjébe kerül, s így újból bebizonyosodik, hogy ha atomenergiáról van szó, mindig a politikai szempontok győzedelmeskednek az egyéb szempontok felett.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.