Robbantás után, választás előtt: bajban Orbán nagy példaképe

  • Kakuk György
  • 2015. október 12.

Külpol

Tavaly Gülen szakított Erdogannal, és nyilvánosan kritizálta az elnököt. A török ügyészség nemzetközi elfogató parancsot adott ki Gülen ellen. Ismerős?

Három héttel a november 1-jére kiírt választások előtt, szombat délelőtt az ankarai főpályaudvar közelébe szervezett, a békét és persze a szervező HDP-t (Halklarin Demokratik Partisi, Demokratikus Néppárt), a törökországi kurdok 80 parlamenti hellyel rendelkező pártját támogató nagygyűlést két, gyors egymásutánban felrobbantott bomba tépte darabokra. Az eddig megerősített adatok szerint 128-an meghaltak, a sebesültek számáról ellentmondásosak az információk, de az a szám is kétszáz fölött lehet.

A török kormány azonnal az Iszlám Állam öngyilkos merénylőit nevezte meg

elkövetőként, s ez a vonal azóta is csak erősödik a kormány kommunikációjában. A rendőrség már azt is közölte, hogy az ország különböző pontjain negyvenhárom embert vettek eddig őrizetbe, és az Adiyaman Csoportot, az Iszlám Állam egy leágazását gyanítják a merénylet mögött.

A robbantás után néhány órával az ankarai kormány miniszterelnök-helyettese elutasította a kurd gerillák, a PKK tűzszüneti ajánlatát, mondván, itt csupán taktikai lépésről van szó, és az ajánlat nem őszinte. Vagyis elkötelezte magát a Délkelet-Törökországban folyó, ún. terrorizmus elleni hadművelet mellett. A robbantást megelőző napokban a rendőrség és a hadsereg különleges egységei lezárták a szíriai határon lévő Nuszajbin városát, 24 órás kijárási tilalmat rendeltek el, és elkezdődtek az utcai harcok.

Csakhogy nem a PKK egységeivel – ahogy néhány héttel korábban Csizrében, úgy Nuszajbinban is az YDG-H, ifjú, városi harcra kiképzett emberei vannak az utcákon és harcolnak a török biztonsági szolgálatok és a hadsereg egységeivel. Ez az új kurd generáció jól és hatásosan használja a közösségi médiát. Így, amikor egyik emberüket lelőtték, majd egy autó után kötve végigvonszolták a város utcáin, a felvétel azonnal kikerült a világhálóra, és a török kormánynak egyet vissza kellett lépnie, azonnali vizsgálatot ígérve, még a felelősök megbüntetését is kilátásba helyezve.

A kurd ügy, a délkeleten zajló háború

az egyik front, amelyet Erdogan elnök és miniszterelnöke, Ahmet Davotoglu megnyitott. A másik – kevésbé véres, ám legalább ilyen komplikált – probléma, amivel Erdogannak meg kell küzdenie, az Fethullah Gülen mozgalma. Az Egyesült Államokban élő török imám és üzletember Erdogan legfőbb támogatója volt. Úgy tekintettek rá, mint aki pénzzel, befolyással, s a katonák, rendőrök, bírák, ügyészek és más állami alkalmazottak körében kiépített árnyékszervezetével Erdogannak biztosított hátteret. Ám tavaly Gülen szakított Erdogannal, és nyilvánosan kritizálta az elnököt. Tavaly decemberben a török ügyészség nemzetközi elfogató parancsot adott ki Gülen ellen, azzal vádolva, hogy saját érdekeinek képviseletére párhuzamos struktúrát épített ki az igazságszolgáltatásban – ami valószínűleg igaz is. Minderről Erdogan is tudhatott, hiszen ő volt Gülen szervezetének első számú kedvezményezettje.

Erdogan Karlsruhéban, májusban

Erdogan Karlsruhéban, májusban

Fotó: MTI/AP

Idén nyáron Erdogannak Gülen nélkül is sikerült választást nyernie – kormányt alakítania azonban már nem (ezért is tartanak most előre hozott parlamenti választást). A HDP ugyanis megugrotta az ötről tíz százalékra emelt bejutási küszöböt, és nyolcvan képviselőjével van jelen a jelenlegi török törvényhozásban; ilyesmire korábban soha nem volt példa. A kérdés, hogy a gülenisták elleni kormányzati fellépés – most épp a bírák és ügyészek között keresik őket nagyon – vajon meghozza-e azt az eredményt, amit Erdogan látni szeretne. Tudniillik az abszolút többséget pártjának, az AKP-nek.

A délkeleti kurd országrészben indított katonai akciók és a kurdok reakciója

eddig azt az illúziót kelthették, hogy ha nem is briliánsan, de jól haladnak a dolgok. A szombati robbantás azonban könnyen megváltoztathatja az eddigi események dinamikáját. Vasárnap, miközben ezeket a sorokat írom, Ankara központjában többezres demonstrációt tartanak a szombati robbantás és annak kormányzati tálalása ellen tiltakozva. A résztvevők üzenete világos: a kormány szándékai nem tiszták, amikor nyilatkozataival azt sejteti, hogy az Iszlám Állam a terrorakció felelőse. Érdekes analógia lehet a 2004-es madridi merénylet, amelynek elfuserált és nyilvánvalóan kampánycélokra használt kormányzati kommunikációja rottenbilleri bukást hozott a konzervatív Aznarnak és pártjának, s az addig simán vesztes balodalt emelte kormányzati pozícióba. Ez persze nem fenyegeti Erdogant és az AKP-t – de az előre hozott választásnak épp az lenne az értelme, hogy az AKP egyedül tudjon kormányt alakítani, lehetőleg a HDP nélküli parlamenttel a háta mögött.

Ebből a szempontból a merénylet nem is jöhetett volna rosszabbkor. A helyzet Szíriában alapvetően megváltozott az oroszok színre lépésével. A török kormány elveszítette azt a taktikai előnyt, amit annak a javaslatának a megvalósítása jelenthetett volna, ami a Szíria északi részén létrehozandó ún. biztonsági zónáról szólt. Az pedig különösen fájhat a török kormánynak, hogy eldőlni látszik: az Egyesült Államok fegyverrel is támogatni fogja az Iszlám Állam ellen harcoló szíriai kurdokat, akik Kobani városának megvédésével vívtak ki komoly elismerést még tavaly év végén. És akkor a menekültválságról és annak súlyos társadalmi és politikai hatásáról nem is beszéltünk.

Figyelmébe ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.

Kapupánik

A mai fiatalok már nem tudják mi az élet, se háborújuk, se békéjük, kapálni se tudnak, csak ülnek a számítógép előtt. Gyenge, menekülő generációt szült a korábbiak feszített, izzadságos munkája, elkényeztették őket. Az ilyenekből nem lesznek ’56-os hősök.

Futott két kört

A békemisszió a béke ügyét sajnos, és reméljük egyelőre, nem vitte mérhetően előre utolsó, múlt heti bejelentkezésünk óta, pedig azóta Kijiv, Moszkva és Hszi Csin-ping után Washingtont és az akkor még ép fülű Trump elnökjelölt urat is megjárta Orbán Viktor.

Visszacsatolás

Amikor Antall József a választási sikerének valahai eufóriájában azt találta mondani, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, nagyot dobbant a nemzeti szű, vagy lélek. Hogy pontosan mire gondolt a felhevült költő, azt éppenséggel soha nem fogjuk megtudni.

„Mit írtál, szakácskönyvet?”

Bár már négy kötetet jegyez – egy beszélgetőkönyvet és több színpadi adaptációt –, még mindig zavarba ejti, ha írónak nevezik. Az Örkény Színház színészével a legújabb novelláskötete, a Kevert kapcsán így elsősorban az írásról beszélgettünk.

Zsákban futás a pálya mellett

Csák János helyét vette át az európai parlamenti és önkormányzati választás másnapján. Nem a lehengerlő víziók embere, inkább igyekvő háttérmunkás. Kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz elég az életben maradáshoz.

„Egy dobásunk van”

Még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta a 2017-ben nagy lendülettel indult párt szereplése az idei júniusi választásokon. Tompos Márton 3,7 százalékos pártot vesz át, ígérete szerint valami teljesen újat fognak kipróbálni.

Sarkadi utca, Berlin

Egy egész utcát uralt Berlinben az a prostituáltakat dolgoztató Békés megyei banda, amelynek tagjait emberkereskedelem miatt ítélte súlyos fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra a Gyulai Törvényszék.