Az ajtók záródtak!

A Keleti pályaudvarnál és a röszkei gyűjtőpontnál sűrűsödő migrációs káosz a határ szerb oldalán ismétlődhet meg, miután kedden életbe lépett a kormány menekültügyi büntetőpolitikája.

„A menedékkérelemre jogosultakkal kapcsolatban több meg­válaszolatlan kérdés van: ők hova mehetnek, hogyan szállásolják majd el őket, és hogyan lehet tiszteletben tartani az emberi jogaikat” – ez áll abban a közleményben, amelyet Pintér Sándor és Nebojša Stefanović szerb miniszter múlt csütörtöki találkozója után adtak ki a belügyi tárcák. Szeptember 15-én, kedden éjfélkor életbe lépett az Országgyűlés által szeptember 4-én jóváhagyott menekültügyi szabályozás, az orbáni „új időszámítás”, ám a tisztázandó alapkérdések az utolsó utáni pillanatban is csak sokasodnak. A kormány egy hete elindította a menedékkérőknek szóló külföldi tájékoztatási kampányát, jóllehet vezető politikusai folyamatosan egymásnak ellentmondó információkkal szolgálnak a határhoz érkezők várható sorsáról.

A hatóságok hétfő délután öt óra körül lezárták a röszkei vasúti átkelőt, az utóbbi hetekben erre az útvonalra terelt menekülőket egy közeli határátkelőhöz irányították. Itt 20-as, 30-as csoportokban engedték őket az országba, majd 0 óra 40 perckor bezárták a kaput; a 444.hu drámai felvételén jól látható az a szír asszony, akinek elsőként kellett visszafordulnia. Magyarországnak a nemzetközi egyezmények értelmében a határ lezárása után is fogadnia kell a menedékkérelmeket, de hogy a schengeni határhoz érkező emberek pontosan milyen eljárásra számíthatnak, az keddi lapzártánk idején még nem volt világos.

Vagonnal hozták

 

Minden szempontból elhibázott stratégiának bizonyult a kormány részéről annak kommuni­kálása, hogy augusztus végére el­készül az ideiglenes déli határzár. A határidőhöz közeledve nem csökkent, hanem meredeken emelkedett az elfogott migránsok száma, azóta pedig napról napra dőlnek meg a rekordok: a rendőrségi statisztika szerint szeptember 12-én 4330, 13-án 5809, 14-én 9380 határsértőt tartóztattak fel. Sokan a gyors telepítésű drótakadályon (gyoda) átmászva jutottak az országba, egyesek a kerítést is átvágták, a legtöbben azonban a Röszke melletti vasúti sínpáron sétáltak át magyar területre. Kedden a kormány lezárta a két szabad átlépési pontot: a kelebiai vasúti átkelőt egy kapuval, a röszkeit – ahol a vonatközlekedés hetek óta szünetel – egy tehervagonra erősített kerítéselemmel. A határzár kiépítése ettől függetlenül folytatódik, hiszen a 3,5 méteres kerítés még közel sem áll mind a 176 kilométeren, a végső határidő október vége, de Simicskó István frissen kinevezett honvédelmi miniszter szerint elképzelhető, hogy már szeptemberben befejeződnek a munkálatok.

Az úgynevezett jogi határzár legfontosabb elemeként a kormány javaslatára szeptember 15-i hatállyal módosult a büntető törvénykönyv. Szigorodnak az embercsempészés büntetési tételei, eddig a tiltott határátlépés segítéséért alapesetben három év szabadságvesztés járt, az új szabályozás szerint azonban már egy mezei embercsempész is kaphat öt évet, az üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett embercsempészet irányítója pedig tíztől húsz évig terjedő büntetésre számíthat. A módosítás mellékbüntetésként automatikussá teszi a korábban bírói mérlegelés tárgyát képező vagyonelkobzást, és hároméves börtönbüntetéssel fenyegeti az embercsempészetre irányuló előkészületeket is. A jogalkotó három új bűncselekményt vezetett be: a határzár tiltott átlépését, a határzár megrongálását és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását. Míg a tiltott ­határátlépés korábban szabálysértésnek számított, a várhatóan leggyakrabban előforduló „határzár megrongálása” bűncselekményért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés járhat; ha valaki felfegyverkezve, tömegzavargás résztvevőjeként követi el, akár tíz évet is kaphat, a felső korlát pedig húsz évre emelkedik, amennyiben a tömeges határsértők közül valaki életét vesztené. A határsértők többsége minden bizonnyal felfüggesztett szabadságvesztéssel és kiutasítással megússza, a most is szűkös kapacitások miatt börtönbe csak azokat zárják, akik a próbaidő alatt ismét megpróbálnak bejutni az országba.

Az új tényállásokkal kapcsolatban a büntetőeljárás is módosul, a vádlottakat 15, tettenérés esetén 8 nap alatt bíróság elé állíthatják, és – amint az Index kiszúrta – ezekben az eljárásokban nem kell alkalmazni a fiatalkorúakra vonatkozó különleges szabályokat, továbbá nem kell lefordítani a vádiratot és az ítéletet sem. A kiuta­sítási szabályok nem veszik figyelembe a családok egyben tartásának szempontját, mentességet gyakorlatilag csak várandós és kisgyermekes anyák kaphatnak. Az ügyeket a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék fogja elbírálni, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején „minden más ügyet megelőzően”. Az Országos Bírósági Hivatal bejelentette, hogy a növekvő ügyteher miatt megerősíti a szegedi bíróságokat, azt ugyanakkor nem lehet előre megmondani, hogy a büntetőeljárás mennyire tartja majd vissza a menekülőket a határsértéstől. Az MTI mindenesetre arról adott hírt, hogy a rendőrség Röszke mellett már az első éjszakán 19 olyan embert fogott el, aki a kerítést átvágva jutott Magyarországra.

Átjáróház

 

A menekültek jogállását és a menekültügyi eljárás kereteit szabályozó genfi egyezmény kimondja, hogy a menedékkérőt nem érheti hátrány tiltott határátlépés miatt, amennyiben annak ésszerű indoka van. A határ lezárása és a határátlépés szankcionálása ezért még jóindulatú értelmezés szerint is csak akkor állhat meg a nemzetközi bíróságokon, ha ezzel párhuzamosan Magyarország biztosítja a menedékkérelmek benyújtásának legális formáit. Erre találta ki a kormány a tranzitzónákat. A tranzitzóna fogalmát eléggé homályosan határozta meg az elfogadott törvénymódosítás; annyit lehetett tudni, hogy a menedékkérelmek elfogadhatóságáról egy magyar területre 60 méter mélyen benyúló, Magyarország felé zárt, Szerbia felé nyitott zónában dönthetnek a hatóságok. Egy augusztus elejétől érvényben lévő szabály alapján a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) elfogadhatatlannak tekinti a Szerbia felől érkezők menedékkérelmét, azonban egy nagyon gyors, statáriálisnak tűnő eljárásban a menedékkérő a hivatal, majd a bíróság előtt megpróbálhatja bizonyítani, hogy Szerbia számára mégsem volt biztonságos ország, és ott nem számíthatott tisztességes eljárásra. A tranzitzónából a törvény értelmében csak azokat lehet beengedni az országba, akik megnyerik e felülvizsgálati procedúrát, vagy akiknek az ügyében négy hét alatt nem sikerül jogerős döntést hozni. A többiekre – a gyerekek, a betegek és a terhes nők kivételével – azonnali visszatoloncolás vár.

Bár Szijjártó Péter külügyminiszter néhány nappal korábban még arról beszélt, hogy három tranzitzóna épülhet a határon, Lázár János múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján váratlanul bejelentette, hogy a kormány nem létesít ilyen zónákat. Ehelyett regisztrá­ciós vagy határátlépési pontokat hoz létre a határon a BÁH, ide a regisztráció ütemében engedik Szerbiából a menedékkérőket, és ügyüket vagy helyben bírálják el, vagy egy belföldi befogadóállomásra irányítják őket. A vissza­kozás praktikus oka az lehetett, hogy szeptember 15-ig valószínűleg nem lehetett volna megépíteni a zónákat, de szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy Pintér és Stefanović találkozóján Szerbia napi 60 főről mindössze 80-ra emelte azon menedékkérők számát, akiket hajlandó Magyarországról visszafogadni. Így a napi több ezer fős beáramlás hamar kaotikus állapotokat okozott volna, a zónákat meg kellett volna nyitni Magyarország felé.

Hogy pontosan milyen lesz a tranzitzónát kikerülő megoldás, az még alig körvonalazódik. Kovács Zoltán kormányszóvivő a határ lezárásával egy időben jelentette be, hogy Röszkén és Tompán épülnek meg az „áteresztési pontok”, és a helyszíni tudósítások alapján hajnalban a BÁH emberei valóban elkezdték lepakolni a konténereket. Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján még kategorikusan elzárkózott attól, hogy megelőlegezze a hatósági vagy bírósági ítéleteket, Orbán Viktor azonban hétfőn, a Tv2-n sugárzott interjújában vi­lágos útmutatást adott. Mint mondta, a határon megkérdezik a menekülőktől, hogy Szerbiában is beadták-e menedékkérelmüket, és nemleges válasz esetén kitessékelik őket az országból. Ez azért különösen aggályos, mert Szerbiában nemcsak menekültstátuszt, hanem elutasító határozatot is nehéz szerezni a borzongatóan lassú ügyintézés miatt; több jogvédő szervezet jelentése szerint a menedékkérők hetekig, hónapokig gyakorlatilag hajlék­talanként élnek, mire egyáltalán befogadják a kérelmüket. Nem egy­értelmű, hogy a kiutasító határozatokat a kormány a határon lefolytatott eljárásban kívánja meghozni, vagy legalább a menedékkérők egy részét beengedi az ország területére. Azt sem tudjuk, hogy Szerbiából milyen gyorsan juthatnak az emberek a két áteresztési pontra. Mindenesetre a schengeni határőrizet német és osztrák visszaállítása is abba az irányba lökheti a kormányt, hogy minél kevesebb embert és minél lassabban engedjen be az ország területére, mivel a tovább­utaz(tat)ásuk várhatóan jelentősen bonyolultabbá válik.

Erődemonstráció

 

A magyar intézkedések hatására 2-3 napról 5–10 napra nőhet az az időtartam, amelyet a menekülők Szerbiában töltenek – közölte Aleksandar Vučić kormányfő. Hacsak az embercsempészek és a szerb kormány nem fordítják Horvátország felé a menedékkérőket, napokon belül több tízezres tömeg torlódhat fel a röszkei és tompai átkelési pontokon. Nem világos, hogy ezekről az emberekről ki fog gondoskodni. Lázár János korábban azt mondta, a szerb oldalon várakozókkal a magyar kormánynak nincsen dolga, esetleg az egyházi segélyszervezeteket kérik együttműködésre. Tuzson Bence Fidesz-szóvivő hétfőn már azt közölte, a szükséges mértékig a magyar szervek is segítenek majd. Kedd éjszaka az látszott, hogy a szerb rendőrök meglehetősen sikertelenül próbálják visszairányítani a várakozókat valamelyik fedett befogadóállomásra, a csepergő esőben máris több száz ember aludt a szabad ég alatt.

A lassú beengedés, a gyors eljárás utáni – esetleg mindenféle eljárás nélküli – visszatoloncolás miatt a határ előtt várakozó tömegek idővel egyre elégedetlenebbek lesznek. Nem kizárt, hogy tömegesen rontanak a kerítésnek, vagy a calais-i jelenetekhez hasonlóan a még közlekedő vonatra próbálnak majd felkapaszkodni Kelebiánál. A legaggasztóbb fejlemény mégis a szerb munkaügyi államtitkár nyilatkozata, amely szerint Szerbia akár a hadsereg bevetésével is megakadályozná, hogy Magyarország a tolonc­egyezményt megkerülve küldjön vissza hozzájuk menedékkérőket.

A hadsereg mozgósítására készül a magyar kormány is, igaz, fideszes és KDNP-s képviselők erre vonatkozó előterjesztését nem sikerült szeptember 15-ig megszavazni, mivel nem jött össze a négy­ötödös többség a házsza­bály­tól való eltéréshez. A jogszabályt így szeptember utolsó hetében fogadhatja el a parlament (a módosítani kívánt törvények kétharmadosak, de a Jobbik minden jel szerint igennel szavaz). Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a honvédség közreműködhetne „az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában”. Kormánypárti meg­szólalók szerint a katonák a rendőrség irányításával csak közreműködnének a rendőrök határvédelmi feladataiban, ugyanakkor több rendészeti szakértő aggályosnak tartja a tömegkezelésre nem kiképzett honvédek fegyverhasználati joggal történő bevetését. Rá­adásul a rendőrség határrendészeti igazgatóságához a minap neveztek ki 860 próbaidős rendőrt, tehát a feladatokat elvileg irányító rendőrök között a szokásosnál több lesz az újonc.

A kormány egyébiránt annyira belelovalta magát a szükségállapot-retorikába, hogy még az ezt megalapozó (többek véleménye szerint alkotmányellenes) törvény elfogadása előtt leküldött 4300 katonát a határhoz. A kerítés építésében és annak felügyeletében persze a hatályos törvények szerint is részt vehetnének, de több felvételen is látszik, hogy semmi ilyesmit nem csinálnak, például a röszkei vasúti átjáró ideiglenes élő erős eltorlaszolásánál is ott álltak a fegyveres katonák. Simicskó miniszter meglehetősen átlátszó érveléssel úgy magyarázta a dolgot, hogy ez nem határvédelem, hanem a Határozott Fellépés 2015 nevű hadgyakorlat része, de azóta már névtelen honvédségi források is elismerték, hogy a katonák grasszálásának elsődleges célja az erődemonstráció.