Saud-Orbánia: Focimeccsre már mehetnek a nők is Szaúd-Arábiában – kísérettel

  • narancs.hu
  • 2018. január 8.

Külpol

Kár, hogy közben csomó alapvető dologhoz nincs joguk, és még mindig szinte rabszolgaságban élnek.

Szaúd-Arábia történetében először nők is mehetnek labdarúgó-mérkőzésre jövő pénteken – közölte a rijádi kormány.

A nők Dzsidda kikötőváros stadionjában, a szaúdi első liga egyik meccsén vehetnek részt nézőként. 
A konzervatív iszlám királyságban szigorú társadalmi szabályok vonatkoznak a nőkre, ezek részeként eddig tilos volt számukra a futballstadionok látogatása is. Muhammad bin Szalmán koronaherceg vezetése alatt azonban az elmúlt hónapokban széles körű reformok kezdődtek. Egyebek között Szalmán bin Abdel-Azíz király ősszel feloldotta a nőkre vonatkozó autóvezetési tilalmat, így idén júniustól hivatalosan is a gépjárművek volánja mögé ülhetnek.
Szeptember végén a szaúdi nemzeti ünnepen engedélyezték, hogy nők is részt vegyenek egy ünnepségen a rijádi nemzeti stadionban.
A kormány hétfői közlése szerint januárban Rijádban és az ország keleti részén lévő Dammám városában a szaúdi első liga további két meccsét nézhetik meg nők is. Nem mehetnek azonban egyedül, kizárólag családjuk kíséretében. Fogadásukra egyelőre csak három futballstadion áll készen, amelyekben különleges családi szektorok is vannak.

De reformok ide vagy oda, például továbbra sincs joguk:

– nem muszlim férfival házasságot kötniük

– nem lehet saját bankszámlájuk, így értelemszerűen a pénzügyeiket sem kezelhetik

– útlevelet és személyazonosító okmányt csak férfiak segítségével kaphatják meg

– a szépségért öltözni illegális tettnek számít

– férfi hozzátartozó írásbeli nyilatkozata nélkül orvosi ellátást kérni

– válás esetén a nők a fiakat hét-, a lányaikat kilencéves korukig nevelhetik, utána automatikusan az apához kerülnek

A listát végignézve, a focimeccsre látogatásról azt hiszem, könnyedén lemondana minden szaúdi nő.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.