A magyar kormány mindig őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami a hazánkban adott egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges, ennek ellenére Európában mára rendkívül beszűkült a tere az észszerű vitának – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bostonban az MTI szombati tudósítása szerint.
A miniszter a Harvard Egyetem politikatudományi intézetének panelbeszélgetésén az előző heti EU-csúcstalálkozón elfogadott ukrán csomaggal kapcsolatban arról számolt be, hogy Magyarországnak két fontos előfeltétele volt ennek támogatásához, amelyek teljesültek, így nem volt szükség a közös döntés újabb megvétózására.
Szijjártó arról beszélt, gyakran tapasztalja, hogy a magyar kormány felvet egy fontos ügyet, és a többiek úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi. Szerinte ez azt mutatja, hogy az utóbbi években már nincs valódi tere az észszerű párbeszédnek a stratégiai kérdésekről, és a helyzet folyamatosan romlik.
„Ha előterjesztünk egy ilyen igényt, akkor nem az a válasz, hogy vitassuk meg, tanulmányozzuk, hogyan találhatunk megoldást, hanem Putyin barátainak, a Kreml propagandistáinak, esetleg orosz kémeknek bélyegeznek bennünket” – mondta a külügyminiszter. Szerinte azoknak, akik állandóan a demokráciáról beszélnek, oda kellene figyelniük azokra, akiknek a véleménye kissé eltér a többségtől, így meg lehetne spórolni ezeket az ideológiai vitákat, stigmatizációkat.
Szijjártó állította, hogy a kormány mindig is őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami az országban uralkodó egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges.
„Így megengedhetjük magunknak, hogy azt mondjuk, amit teszünk, és azt tegyük, amit mondunk”
– fogalmazott.
Szijjártó Péter az Európa világpolitikai helyzetéről szóló eszmecserén kifejtette, hogy miközben az Egyesült Államok gyakran bírálja a magyar-orosz atomenergetikai együttműködést, tavaly egymilliárd dollárnyi értékben vett uránt Oroszországtól, és a paksi bővítésben is részt vesznek amerikai cégek. Megjegyezte azt is, hogy amíg nem találják fel, hogyan lehet hátizsákban hazaszállítani a földgázt, addig az energiaellátás az infrastruktúrától, a csővezetékektől függ. Emlékeztetett rá, hogy a kormány öt-hat éve szerződést írt alá az ExxonMobillal a majd Romániában kitermelendő földgáz vásárlásáról, azonban az amerikai vállalat végül visszalépett a projekttől. És hasonlóképpen az EU nem nyújt segítséget a délkelet-európai hálózat bővítéséhez, Horvátország pedig ötszörösére emelte a kőolaj tranzitdíját.
„Fizikai infrastruktúra nélkül a diverzifikáció csak tündérmese”– mondta Szijjártó.
Szóba került Svédország NATO-csatlakozásának ügye is.
Szijjártó Péter erről azt mondta, a kormány beterjesztette a javaslatát, de az Országgyűlés egyelőre azért nem vette napirendre, „mert sok képviselő sértésként tekint arra, hogy egyes svéd politikusok évek óta harsogják, hogy Magyarországon diktatúra van és nem legitim a hatalom, most pedig szívességet kérnek”.
Sérelmezte, hogy a svéd fél nem volt hajlandó bizalomerősítő gesztusokra: a svéd miniszterelnök Ankarába elutazott, Budapestre viszont nem. Majd reményét fejezte ki, hogy végül erre is sor fog kerülni, s ennek nyomán február végén Stockholm megkaphatja a zöld jelzést a parlamenttől.
A hallgatóság a tudósítás szerint kérdéseket tett fel.
Az egyikre Szijjártó azt válaszolta, nem hiszi, hogy Oroszország megkockáztatná valamely NATO-szövetséges megtámadását a kollektív védelem elve miatt. „Nyilvánvalóan sokkal erősebbek vagyunk Oroszországnál, a NATO sokkal erősebb Oroszországnál katonailag” – mondta. Emlékeztetett, hogy könnyű különböző nyilatkozatokat tenni Brüsszelben vagy Washingtonban. Ám ő a moszkvai Orosz Energiahéten nagyjából ezer ember előtt felszólalva is elítélte az ukrajnai háborút, és annak lezárását sürgette.
Szijjártó Péter amerikai útjáról a 444.hu is írt, mert miközben itthon amiatt áll a botrány, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a pedofil felettesét fedező igazgatóhelyettesnek, a miniszter Facebook-posztja szerint találkozott New Yorkban Tim Dolan bíborossal. A katolikus főpap tíz éve még a Milwaukee-i egyházmegyét vezette, és az ő irányítása idején több ottani lelkipásztort is gyermekek molesztálásával vádoltak. Ezeknek a papoknak utóbb az egyházmegye fejenként 20 ezer dollárt fizetett azért, hogy önként lépjenek ki az egyházból. Az egyházmegye csődbe ment, és csaknem hatszáz áldozat jelentkezett azzal, hogy papok molesztálták őket.
